Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-22 / 273. szám
2011. NOVEMBER 22., KEDD 7 GAZDASÁG Erdély a növekedési terv fókusza fejlesztés November végére ígéri a kormány az új dokumentum elkészültét Textilipari központ Romániában, a magyar határtól 30 kilométerre. A magyar kormányzat szerint a növekedés kulcsa lehet ezek támogatása A határon túliak fejlesztésében látja a jövőbeli gazdasági növekedés kulcsát a kormányzat: a hamarosan a kabinet elé kerülő új magyar növekedési terv alapját adó három dokumentumból kettő Erdély fejlesztéséről szól. Hogy ez hogy pörgeti fel a magyar gazdaságot, illetve, hogy mit ért a kormányzat újraiparosításon, még nem tudni. Rovó Attila Azt a kormányzat eddig sem titkolta, hogy a Kárpát-medencét egységes egészként kezeli, Ma- tolcsy György hétvégi előadása alapján azonban úgy tűnik, immár Magyarország jövőbeni növekedését is erre az alapvetésre helyezi. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, az új magyar növekedési terv, melyet hónap végén tárgyal a kormány, az Új Széchenyi-terv, a Wekerle Sándor-terv és a Mikó Imre-terv integrációjával jön majd létre. Márpedig az utóbbi kettő hangsúlyosan a határon túli magyarság gazdasági fejlesztését célozza, illetve arra épít, hogy a kapcsolatrendszer kihasználásával az egész térség versenyképesebb lehet. A Mikó Imre-terv vitairatát még a nyáron mutatta be a kormány, ebben - a miniszter hétvégi, az újraiparosítás jövőbeni hangsúlyos szerepét hirdető szavaival egybecsengve - fontos célként szerepel a helyi iparosítás segítése egyebek mellett az Erdély-Magyarország Befektetési Alap, az Erdélyi Vállalkozás-fejlesztési Hivatal vagy az Erdélyi Magyar Stratégiai Fejlesztési és Monitoring Központ létrehozásával. A helyi építőipart infrastruktúra-kiépítéssel segítenék, és létrejönne az Erdélyi Magyar Gazdabank és az Erdélyi Kereskedőház is. A „kreatívipar” segítésére pedig innovációs, beruházási és k+f ügynökségek jönnének létre. Az interneten korábban közzétett 48 oldalas irat egyébként nem említ konkrét összegeket arról, mindez mennyi kiadást és bevételt jelentene a magyar állam- háztartásnak, nem becsüli fel a terv növekedésre gyakorolt hatását, de nem világos az sem, a tervbe hogyan vonnák be a román államot. Még ennyi sem ismert a Wekerle Sándor-tervről, mely szintén egy Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program. Ennek szükségességét májusban, a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon vetették fel a résztvevők, majd a kormányzat nekikezdett a kidolgozásának. Annyi bizonyos, hogy a hazai tőkéből megvalósuló Kárpát-medencei fejlesztéseket és a kis- és középvállalkozások régiós pozícióinak erősítését célozza az elképzelés. Ennek bejelentésekor Matolcsy György azt mondta, a Wekerle-terv az új térségi gazda- ságpolitika elindítását segíti, mely „kitágítja a Széchenyi-terv által kijelölt történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet”. Az Új Széchenyi-terv részletei pedig már ismertek, a dokumentum az egészség-, az autó-, a zöld-és a kreatívipart jelöli meg fő fejlesztési ágazatként. Hogy az újraiparosítást hogy értelmezi a kormányzat, majd elválik, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója mindenesetre „nevetségesen anakronisztikusnak” nevezte a bejelentést. Szerinte az Európai Unió fő prioritása éppen a tudás-és szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztése, az ipar pedig eleve az egyik legsikeresebb ágazatunk, amely már szervesen integrálódott az európai gazdaságba, egy Magyarországhoz hasonlóan erőforráshiányos gazdaságnak valószínűleg nem erre kellene a forrásait pazarolnia. Olyan háttérszámításokat nem hoztak nyilvánosságra, amelyek az iparosítás szükségességét igazolnák, és Vértes András szerint ez közvetlenül a korábbi programokból sem vezethető le. Az Új Széchenyi-terv ugyan szinte minden területet érintett, de csak felületesen, és azt „helyén is kezelte a szakma” - fogalmazott Vértes. A GKI vezetője szerint csak kommunikációs trükközésről van szó, mivel a kormány megijedt a Standard & Poor’s által kilátásba helyezett leminősí- téstől, és azt igyekszik megelőzni az elmúlt napok lépéseivel. A versenyképes újraiparosí- tásnak egyébként az egyik hatékony kelléke a nemzeti valuta alacsony árfolyamon tartása, vagyis ezen a ponton találkozik a növekedés beindításának a terve és a kormányzati szándék a devizakitettség csökkentésére, majd az inflálás esetleges szándéka. A bejelentésekkel kapcsolatos kormányzati tervekről megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Azt mondták, majd a tervezet végleges verziójának elkészültekor nyilatkoznak. „Kitörési pontok" az egyes tervekben mikó imre Befektetésösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés, építőipar és közlekedésfejlesztés, kreatív ipar, k+f és innováció, autonóm helyi gazdaságfejlesztés, erdő és vadgazdálkodás, agrárium és élelmiszeripar, megújuló energia, az üzleti környezet fejlesztése, a foglalkoztatás ösztönzése, nemzeti együttműködési programok. WEKERLE SÁNDOR Infrastruktúrafejlesztése, a vállalkozások nemzetköziesedésének támogatása, a piaci integráció fokozása, a munkaerőpiaci és szakképzési egységesítés támogatása, a vízgazdálkodás-kömyezet- védelem-megújuló energiák adta fejlesztések, valamint az egészség- és életmódipar. új széchenyi-terv Egészség ipar, zöldgazdaságfejlesztés, \ vállalkozásfejlesztés, tudományinnováció, otthonteremtés, fog lalkoztatás, közlekedésfejlesztés. Egyelőre nem értékeli a konzultációt az IMF tárgyalások Magyarország nem nevezte meg, milyen hitelprogramot kér a valutaalaptól Magyarország ismét készenléti hitelmegállapodást kényszerül majd kötni a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanis a többi, elvben rendelkezésre álló programfajta (elővigyázatossági, rugalmas, kibővített hitelprogram) feltételeinek nem felel meg - állította a Világgazdaságnak egy az IMF ügyeit belülről is kiválóan ismerő szakértő. Habár az elmúlt pár évben a készenléti hitelhez kötelezően kapcsolódó gazdaságpolitikai programban a korábbinál kevésbé szigorú megkötéseket alkalmaz a valutaalap (például a strukturális reformok terén), elengedhetetlenek tűnik, hogy belekerül több, az IMF vesszőparipájának számító vállalás. Olyan területeket érinthetnek ezek, mint a transzparencia, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a pénzügyi stabilitás vagy éppen - nem kevéssé pikáns módon - a jegybank függetlensége, s általában véve is egy hiteles gazdaságpolitika. Nem valószínű ugyanakkor, hogy az IMF kérné az extra adók azonnali eltörlését, de azok kivezetésének a menetrendjét igen - véli forrásunk. A készenléti hitel részleteit sem kell lehívni - bár díjat akkor is kell utána fizetni - ám az is lehet, hogy a megállapodás elővigyázatossági módozata lesz végül a megoldás. Irina Ivascsenko képviseleti vezető Hogy lesz-e és mikor megállapodás, egyelőre nem tudni, ám a tárgyalások megkezdődnek. Budapest ugyanis - négy nappal a bejelentés után - immár hivatalos formában is felvetette ennek szükségességét. „Az IMF egy esetleges pénzügyi segítségre vonatkozó kérést kapott a magyar illetékesektől. Hasonló kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz és jelezték, hogy terveik szerint elővigyázatossági programként kezelnének bármilyen, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által nyújtott támogatást, amely elérhetővé válhat” - áll abban a közleményben, amelyet tegnap bocsátott ki Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Forrásunk szerint a valutaalap kész lenne gyorsan végigvinni a tárgyalásokat, miként Brüsszel is, ám kérdéses, menynyire fontos és sürgős ez Budapest számára. Matolcsyék azt gondolhatják ugyanis, hogy maguknak a tárgyalásoknak a ténye is nyugtatja a piacokat. Az azonban jelzésértékű, hogy a IV. cikkely szerinti konzultációkat nem zárta le az IMF Budapesten most járt küldöttsége, arra „egy későbbi időpontban" kerül sor. Vélhetően, mert nem akarják semmilyen értékeléssel, bírálattal nehezíteni az új megállapodás előkészítését. ■ N. V. Zs. wmrtmrxtm Cséfalvay: Tízezer új k+f munkahely kell A MAGYAR GAZDASÁGOT a következő két évben fel kell készíteni, hogy az Európai Unió 2014-től megnövekvő kutatás-fejlesztési-innová- ciós (k+f+i) forrásaiból versenyalapon minél többet el tudjon hozni - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Úgy véli, tízezer új, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkahelyre van szükség, hogy minél nagyobb eséllyel versenyezzünk a forrásokért. BTT: törvénytelen a Négy Mancs működése törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be a Budapesti Főügyészséghez a Baromfi Termék Tanács (BTT) a Négy Mancs (NM) Alapítvány állításuk szerint törvénysértő tevékenysége miatt. A BTT szerint az NM működése nem felel meg az alapítványokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, mivel sem közérdekűnek, sem közhasznúnak nem tekinthető. Kevesebb, de jobb az idei almatermés ELÉG ÉS A KORÁBBINÁL jobb minőségű az idei étkezési alma, csak az ipari felhasználók szorultak importra - közölte Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Az idén az előzetes adatok szerint 300 000 tonna termett a szokásos 400450 ezer helyett, ám a kedvező időjárás miatt az étkezési alma minősége jobb a tavalyinál. Több erdőtakar a vidékfejlesztési tárca a nemzetí erdőprogram célja, hogy tíz év alatt 700000 hektárral növeljük az erdők területét - mondta fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tíz évre szóló Nemzeti erdőprogram az erdős területek arányát 20-ról 27 százalékra növelné. Az erdőgazdálkodás a vidéki munkahelyteremtés egyik fontos ágazata, mert nagy a kézimunkaigénye - mondta a miniszter. Veszprémiek nyerték a Flextronics pályázatát az idén először hirdette meg az EnterFlex tehetségkutató versenyt a Flextronics Kft. a magyarorszá- gon tanuló műszaki egyetemistáknak. A verseny célja a hazai mérnökképzés fejlődésének erősítése és az innováció támogatása volt. Első helyen a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának három hallgatója végzett. @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap-. portálján http://wap.t-zones.hu
