Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-22 / 273. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 22., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Speciális helyzetben a Balaton-part konzultációsorozat A megyéket járja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Szárszó, Szólód: két községnek egy lengyel testvértelepülése Somogyi polgármesterek meglátásai is bekerültek abba a kosárba, amiből meríteni tud a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Vigmond Erika- Az aktuális témát ma az új ön- kormányzati törvény eddig ismert elképzelései adják- mondta Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének (MOSZ) elnöke Fonyódon. A Mátyás király gimnáziumban, a saj- tótájékpztatót megelőző településvezetői konzultációt összegezve kitért arra is: eddig 12 megyében jártak, s a vélemények 90 százalékban hasonlóak voltak. Négy olyan kérdéskört vezetett fel, amelyek a legjobban aggasztják a településvezetőket. Az egyik a közoktatási feladatok államosítása.- Nem értünk egyet az alapfokú oktatás állami kézbe adásával - mondta. - Korábban sem az volt a helyzet, hogy az önkormányzatok nem tudták működtetni az iskolákat, hanem az volt a gond, hogy kiment belőle az állámi finanszírozás. Azt elfogadható törekvésnek tartják, hogy az állam egy kézben szeretné összefogni az egészségügyi feladatokat. Gémesi György így fogalmazott: ma rendkívül szerteágazó érdekNincs normatíva a nyári plusz létszámra A somogyi hírlap kérdésére a lélekszámhoz kötött hivataloknál a Balaton- parti települések különleges helyzete is terítékre került. A konzultáció házigazdája Hídvégi József fo- nyódi polgármester azt vázolta: eddig is problémás volt a Balaton-part ellátása. Fonyódon például egy- harmad az állandó, és kétharmad az üdülőingatlanok száma. A nyári id& szak komoly feladatot ró az önkormányzatokra, mivel három-négyszeresére duzzad a lakosság, ami plusz feladatokat és dolgozókat is jelent. Viszont erre minimális normatívát kapnak. Gémesi György is megerősítette: ennek kezelésére, külön speciális programot kellene kidolgozni A Az önkormányzatok szövetsége Somogybán konzultált. Hídvégi József fonyódi polgármester és Gémesi György, a MOSZ elnöke (jobbról) a sajtót tájékoztatta rendszer működteti az egészségügyet, ami komoly finanszírozási problémákkal küszködik és mindenképpen nagyfokú átalakításra van szükség. A legnagyobb vitát a járások kialakítása váltja ki.- Ez a folyamat egyszerűen nincs áttekintve, nincs előkészítve, nincs hatástanulmánya sem - folytatta az elnök. - Meggyőződésem, hogy ez jövő év közepéig lebonyolíthatatlan. Ha mégis, sérülések nélkül nem megy. Legalább ötéves időszak kellene, hogy ezt jól áttekintve, megfelelő érdekegyeztetéssel, nagy hatékonysággal állami kézben lehessen működtetni. A negyedik kardinális téma a kétezres települési lélekszámhoz kötött hivatalok kérdése. A szövetség szerint ebben nincs komoly forrásmegtakarítási lehetőség, de sok konfliktust hordoz magában.- Mi azt mondjuk: ne kössük lélekszámhoz, nézzük végig térségenként a hivatalok számát, mennyi üggyel foglalkoznak. Ehhez kell igazítani az elvárásokat - zárta Gémesi György. Balatonszárszó és Szólád közösen kötött testvértelepülési megállapodást a lengyelországi Lapanow- val. A két, egymással szomszédos község polgármestere a lengyel államalapítás ünnepekor járt odakint és írta alá a szerződést- A mikrotérségi együttműködésnek üyen lehetőségei is vannak; erre példa az összefogásunk Szóláddal - mondta Dorogi Sándor szárszói polgármester. - A kultúra, a sport, a turisztika területén kívánjuk szorosra fűzni a kapcsolatokat lengyel barátainkkal, különös tekintettel arra, hogy a helyi és ottani fiataloknak lehetősége legyen csereutazások révén megismerni egymást, a másik települését. Lapanow Krakkótól húsz kilométernyire található kistérségi központ. - Ötven kilométeren belül hétezren laknak festői dimbek-dombok, hegyek között - folytatta Dorogi Sándor. - Ott teljesen természetes, hogy egy nagy központi iskola működik zeneiskolával, 1100 tanulóval; három busz hozza-viszi a diákokat a településekre. Úgy működik az oktatás, ahogyan a legésszerűbb. Évekkel ezelőtt Szólád létesített kapcsolatot a lengyel településsel, de az együttműködés ellaposodott, s most Szárszóval közösen élesztették újra. A nyáron már jártak lapanowi táncosok és zenészek a Balaton partján. ■ Fónai I. Négy év börtön a késsel rendőrre támadó férfinak (Folytatás az 1. oldalról)- Az övtáskámban volt a kés, s csak akkor került elő, amikor a rendőrök kiborították a főidre - állította makacsul az elsőrendű vádlott, aki szerint rendőrigazolvány sem került elő májusban a Madár utcában, s földre teperői- ről csak utólag tudta meg, hogy rendőrök. - Azért is akartam felállni. Nehogy már lenyomjon két-három ember... Öccse persze hasonlóképpen vallott, váltig a tesó ártatlanságát hangoztatta. A kisebb ügyet, a garázdaságot persze mindketten beismerték. Igaz, nehéz is lett volna letagadni, hiszen a Madár utcában még hetekig központi témának számított a két félmeztelen részeg ifjú. Akik azért rontottak rá egy idős férfira, mert az rájuk szólt, ne szemeteljenek: miután az öreg bemenekült előlük portájára, bőszen rugdosni kezdték a kapuját. A megtámadott szerencséjére éppen ekkor érkeztek meg rokonai és ismerősei, köztük egy rendőr, s mivel valaki észrevette, hogy egyikük egy bicskát is elővett, néhányan - köztük egy másik rendőr - utánuk eredtek. Amikor utolérték őket, s a rendőr igazolta magát, az idősebbik fivér késsel felé szúrt. Ez utóbbit többen is látták, így tizenegy meghallgatott tanú egybehangzó vallomása állt szemben a két vádlottéval, akik azonban magukkal, s egymással is többször ellentmondásba keveredtek. Ezek alapján a nyomozó ügyész kért a korábban hatszor büntetett elsőrendű vádlottra - akit utoljára éppen az eset előtt tíz nappal ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre - letöltendő börtönt, míg öccsére felfüggesztett fogházbüntetést kért. Előbbi ügyvédje védence enyhe mentális fogyatékosságára és négy gyerekére hivatkozott, illetve a folyamatos tagadására, s szerinte nem fért össze, hogy miközben testvérét megpróbálta visszatartana, maga kapott elő kést, s támadta meg a rendőröket. A másodrendű védője méltányos büntetést kért ügyfelének. A bíró az ügyészi indítvánnyal értett egyet, s amellett, hogy megdicsérte, s példának állította a magát elsőként szolgálatba helyező, a garázdák után induló, s szakszerűen intézkedő rendőrt, négy év börtönre ítélte a késsel támadó vádlottat, míg öccsét egy év, pártfogói felügyelet mellett felfüggesztett fogházra. A tárgyalásvezető felhívta a figyelmet az ilyesfajta, hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmények el- szaporodottságára, s kijelentette, az elsőrendű vádlott csak az enyhítő körülményeknek köszönheti az enyhe ítéletet, hiszen halmazaiban a büntetési tétel kettőtől tizenkét évig tartó szabadságvesztést tett volna lehetővé. Az ügyész mindkét ítéletet tudomásul vette, ahogyan a másodrendű és védője a rájuk vonatkozót - így ez jogerős -, az elsőrendű viszont felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. ■ A. V. ■ Tizenegy tanúvallomás állt szembe a vádlottak állításaival. HIRDETÉS Harcok W W A MEDIÁBAN TÁMOP 5.5.4/B-09/1-2009-0003 SZÉCHENYI TERV Gépészből gyógypedagógus - Interjú Sándor Ildikóval „A munkám a hivatásom" - mondják azok a szakemberek, akik fogyatékkal élő fiatalokkal, idősebbekkel foglalkoznak. így gondolja ezt Sándor Ildikó is, a kaposvári Gyöngyfa Napközi Otthon igazgatója, aki januárban városi kitüntetésben részesült a fogyatékkal élők életkörülményeinek jobbá tételéért.- Miért választotta hivatásának a gyógypedagógusi szakmát? Volt valami személyes indíttatása?- Egészen más irányú végzettséget szereztem a középiskolában - cukoripari gépészként érettségiztem, de egyszer a sors úgy hozta, hogy bekerültem egy ismerős révén az akkori Hallássérültek Óvodájába, ahol egy négy év körüli kisfiú hatalmas hallókészülékkel a fülén a nyakamba ugrott, és én másfél órán át cipeltem. Én akkor voltam tizenhat éves, és ez az élmény számomra annyira megindító volt, hogy pár nap után rájöttem, le kell érettségiznem, de az, hogy nem azzal akarok foglalkozni, amit akkor tanultam, az biztossá vált. A középiskola után nem vettek fel elsőre a Gyógypedagógiai Főiskolára, mert a szakközépiskolai biológiatudásom kevésnek bizonyult, így elkerültem Fótra a Gyermekvárosba gyermekfelügyelőnek, ahol nagyon sok szerencsétlen sorsú gyermekkel, köztük enyhe fokú értelmi sérülttel is találkoztam. Kaposváron akkor indult először a tanítóképző főiskolán kísérleti jelleggel egy úgynevezett gyógypedagógiai szakkollégium, ahol kétféle diplomát kaptunk: normál tanítóit és gyógypedagógusit. Ez alsó tagozatban lehetővé tette a tanítást, így ott kezdtem el dolgozni. Ez volt életem legszebb három éve, nagyon élveztem, és minden év megerősített abban, hogy bár nagyon szép dolog egészséges gyerekeket írni és olvasni tanítani, de nagyobb kihívást láttam az értelmi sérült gyerekek fejlesztésében. Amíg két kis gyermekemmel 5 évig gyesen voltam, elvégeztem a Bérezi Gusztáv Tanárképző Főiskola oligofrénpedagógus szakát, majd tanítottam a kaposvári Bérezi Gusztáv Speciális Általános Iskolában, és közben fejlesztőpedagógusként bejártam a Gyöngyfa Napközi Otthonba. Akkor szembesültem azzal, hogy az értelmi akadályozottsággal élő gyermekek is egyszer felnőnek, és további foglalkozást, fejlesztést igényelnek az iskolarendszeren kívül. Hamarosan adódott egy lehetőség, és áthelyezéssel átkerültem a napközi otthonba fejlesztő szakemberi munkakörbe. Ezt a döntésemet, azóta sem bántam meg.- Mikor nyitotta meg kapuit a Gyöngyfa Napközi Otthon, illetve elődje, a Fiatalok Napközi Otthona?- A Napközi 1988. február 8-án, az országban második ilyen intézményként Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136 Budapest, Balzac u. 21. www.humszolg.hu www.arcokamediaban.hu jött létre azzal a céllal, hogy a tanköteles korból kikerült, mentálisan sérült fiataloknak, embereknek a napközbeni ellátását biztosítsa. Ennek két nagy jelentősége van: az egyik, hogy a húsz év körüli fiatalok szülei általában még aktív dolgozók, tehát ezeknek a családoknak egy újabb kihívást jelent a tanköteles korból való kikerülés, mert a munkájukat nem áll módjukban feladni, ugyanakkor arra sincs nagyon sokuknak anyagi lehetőségük, hogy valakit fogadjanak a fiatal napközbeni ellátására. Ebben tud segíteni a Napközi Otthon. De nagyon fontos azért is, mert ahogy minden embernek, a mentálisan sérült embereknek is nagy szükségük van a társas kapcsolatokra, a kortársi kapcsolatokra, és bár a család mindent meg tud adni, ezt az egyet nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudja biztosítani.- A gyerekek mellett a szülőkre, a sérült fiatalokat nevelő családokra is odafigyelnek, nekik is próbálnak segíteni. Hogyan tudnak könnyíteni az ő helyzetükön?- Nagyon gyakran egyedülálló szülőkről kell beszélnünk, nekik különösen nagy szükségük van arra, hogy szakemberekkel beszélhessenek. Ahogy múlik az idő, egyre inkább elfáradnak a fiatal gondozásában, és gyakran nem szakmai segítségre van szükségük, csupán egy rövid beszélgetésre a napi gondokról, eseményekről. Volt már olyan lehetőségünk pályázati forrásokból, hogy úgynevezett szülősegítő programokat szerveztünk, kirándulni mentünk, zenei esteket rendeztünk, filmeket néztünk, melyek során az egyéni problémákat meg tudták beszélni egymással, illetve a szakemberekkel. De voltak direkt módon segítő programok is, amikor külső szakembert hívtunk, és a szülők által összeállított tematikáról beszélgethettek. Ezek a találkozások, a közös tevékenységek azért is nagyon fontosak, mert ilyenkor a szülők szembesülnek azzal, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal.- Januárban Kaposvár városa kitüntetéssel díjazta munkáját. Mit jelentett az Ön számára ez az elismerés?- Nagyon nagy megtiszteltetés volt számomra, és habár az én nevem volt azon az oklevélen, ez az elismerés a munkatársaimnak is szól. Nekik is meg kell köszönni, hiszen ezt a munkát egy személyben nem lehet elvégezni. Mindegyikünk a saját szakterületén szerzett tudásával, tapasztalatával segíti kollégáit. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a munkám nem munkám, hanem a hivatásom, és reggelente nem dolgozni járok, hanem a Zsoltihoz, a Bettihez és még sorolhatnám. Ugyanakkor egy olyan munkaközösségben dolgozhatok, ahol külön-külön és együtt is mindenki különféle értékeket hordoz. OS § p £
