Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-22 / 273. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 22., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Tintahal helyett balatoni süllő helyi termék A spanyol uborka kétezerhatszáz kilométert utazik (Folytatás az 1. oldalról) Először is szemléletváltás kell, hogy a helyi termékeket része­sítsük előnyben. Többek között ezt gondolja a nagyatádi Bala- tinecz Barbara is, aki fodrász szakmáját - vegyszerallergia miatt - három éve mézeskalács­készítésre cserélte. Belegi mé­hész mézét használja, és porté­káit Somogybán értékesíti. Az emberek, mondja, bár egyre nyi- tottabbak az újra, és keresik a természetes dolgokat, mégsem könnyű piacot találni. A Hagyományok-ízek-Régiók (HÍR) program eredményeként jött létre Magyarország hagyo­mányos és tájjellegű mezőgazda- sági termékeinek, élelmiszerei­nek gyűjteménye, a HÍR-gyűjte- mény, hogy e speciális termékek g gazdasági hasznosítása lehetővé § váljon. Jelenleg csaknem 300 fé- | le hazai termék van benne, a | csabai kolbásztól a Tibi csokiig, s Somogyot az iharosberényi szelídgesztenye markánsan képviseli, de a balatoni fogas, süllő, a vadréce, vádlód, vad­disznó, bodza, hársméz is töb­bek között e táj egyik terméke. A somogyi korai burgonya ugyancsak szerepel a HÍR- gyűjteményben. Kevesen tud­ják: a somogyi burgonyaterme­lés a 18-19. század fordulóján kezdődött, akkor már országo­san ismert volt a krumpli, de még nem termesztették min­denhol. A hencsi uradalom, Szülök meghatározó krumplis volt, másfél évszázada több va- gonnyi gumós utazott innen Fi- ume-Trieszt felé. A helyben termesztett zöld­ség, gyümölcs kevesebb vegy­Csurgónagymartont kukorisa teszi ismert­té. A képen Csire Istvánná polgármester és Kokas Sándomé a speciális kalácsokkal Friss áru Nemesdédről: hagyományosan készítik a lekvárt és a savanyúságot a nemesdédért Szociális Szö­vetkezet fűszer- és gyógynövé­nyeket termeszt, gyümölcsbok­rokat, fákat gondoz, valamint zöldségeket is ültet. A gyógy­növényeket szárítva, teának kí­nálják, a gyümölcsöket, zöld­ségeket frissen és feldolgozva is árusítják. Hagyományos módon, tartósítószer nélkül, hőkezelt lekvárokat, befőtte­ket, szörpöket, savanyúságo­kat, ivóleveket készítenek. Schwarcz Antal elnök arról beszélt: az érdeklődés folya­matos a helyi termékekre, ám a vásárlás időszakos. Általá­ban a savanyúságok, a zöldsé­gek keresettebbek, legutóbb például a kéthelyi cigány ki­sebbségi önkormányzattal ál­lapodtak meg burgonyaszállí­tásról. NAGYOBB TÉTELBEN a jtíSS és feldolgozott árut a balatonke­nesei szociális szövetkezet boltjába viszik, a gyógy- és fű­szernövények Kutasra men­nek. Tárgyalnak a nemesvá­mosiakkal, akik a lekvárokat nézték ki maguknak. Házhoz is viszik, ami csak kell: első körben intézményeket céloztak meg, főleg a Start programban bízva, az óvodák friss zöldség­gyümölcs ellátásáról gondol­kodnak. Bár Schwarcz Antal szerint, akkor lenne igazán ennek keletje, ha legalább kormányrendelet szabályozná a közintézményeknél az egész­séges táplálkozás feltételeit. Helyben, a szövetkezetnél is le­het vásárolni, bár ez a kisebb szelete az árusításnak, s a ta­pasztalatok szerint egyre több közöttük a német vevő, érdek­lődő. VIGMOND ERIKA szermaradványt tartalmaz - ér­velnek a szakemberek -, fris­sebb, mivel helyben értékesí­tik, nem kell elviselniük a hosz- szú hajóutat, a szállítás gyötrel­meit. Annak köszönhetően, hogy lényegesen kevesebbet utazik (általában maximum 60 kilométert), a fogyasztása jelen­tősen csökkenti a környezet ter­helését. (Egy kiló kínai fok­hagyma 18 ezer küométert, egy kiló spanyol uborka 2600 kilo­métert, egy kiló holland sárga­répa 1400 kilométert utazik, míg asztalunkra kerül. Ez az utazás összesen 3,6 küó üveg­házhatású gázzal szennyezi a levegőt.) Az iharosi Muzslai István gaz­dálkodó évek óta hangoztatja: a nyugati példa nálunk is működ­hetne, miszerint házi gazdasá­gok látják el az adott kistérsé­get. Ennek itthon az egyik aka­dálya - Muzslai szerint -, a sok­szor irracionális hatósági elvá­rások sora, amikor a sok bába közt elveszik a gyerek. Lefordít­va: sokkal kevesebb előírásnak kell megfelelnie egy nyugati gazdának, ám célja, hogy minő­séget termeljen, hiszen ha hibá­zik, akár örökre búcsút inthet a tevékenységének. Muzslai úgy véli: a kóklereket kellene itthon büntetni, viszont azok életét megkönnyíteni, akik szakérte­lemmel, megbízhatóan dolgoz­nak a házi gazdaságban. Balatinecz Barbara úgy véli: lakóhelye közelében, de másutt is, a multik gyökeret eresztettek, jelentős összefogás, nyitottabb szemlélet kellene ahhoz, hogy helyi termékek kerüljenek a csa­ládok asztalára, vagy épp a kará­csonyfa alá. ■ Varga Andrea Bővítenék a menedékhelyet siófok Beruháznak a hajléktalanok elhelyezéséért Véradókat köszöntött Vésén a Vöröskereszt A Vöröskereszt vésel szervezete helyi önkénteseket köszöntött, akik sokszoros véradóként jeles­kedtek. Jutalmazták a 40-szeres véradó Bertók László polgármes­tert, és egy családot, ahol az apa 25-szörös, az idősebb gyermek 20-szoros, az édesanya és a fi­atalabb gyermek tíz alatti véradó. ■ Vigmond E. Öt új férőhelyet létesítene, a meg­lévőket korszerűsítené a siófoki önkormányzat a hajléktalanok éjjeli menedékhelyén. A közel százmillió forintos beruházás összegére nyerhető uniós támo­gatás. Kedvező döntés esetén a jövő év első felében indulhat a fe­dél nélküliek komfortosabb elhe­lyezését lehetővé tevő beruházás. Kozma Ani városházi szóvivő­től tudjuk: Siófok önként vállalt feladatként jelenleg harminc­két hajlék nélküli személynek biztosít emberhez méltó körül­ményeket november 1-je és áp­rilis 30-a között a Bajcsy Zsi­linszky utcában található épü­letben. Itt működik a pappali melegedő és a városi konyha, ahol a fedél nélküliek kulturált környezetben tudják eltölteni hétköznapjaikat, és naponta meleg ebédet kapnak. Ötven és hetven a városban és környé­kén élő hajléktalanok száma, közülük átlagosan negyven­negyvenötről . gondoskodik rendszeresen az önkormányzat Gondozási Központja. ■ Fónai I. Adósság miatt szünetel az oktatás Inkén? Információink szerint adósság miatt lekapcsolta a szolgáltató a gázt az inkei Gróf Bethlen István Általános Iskola és Napköziott­honos Óvodában. Emiatt az intéz­ményben rendkívüli szünetet rendeltek el, mely valószínűleg január elejéig tart. Úgy tudjuk, hárommillió forinttal tartozik az önkormányzat a szolgáltatónak. JEGYZET VARGA ANDREA A felnőttek szólnak? más összetétel, rosszabb minőség, noha ugyanannak a gyártónak ugyanaz a ter­méke, csak a helyszín más: egyik Ausztria, másik Ma­gyarország. Nyilván nem kérdés, hogy hol árusítják az ócskábbat. Az viszont igen, hogy miért tehetik ezt meg? A nadrágpelenka az osztrák gyerek hátsóién húsz százalékkal jobu nedv­szívó képességű, a macis öblítő illata a sógoréknál tartósabb. Mindezt a főváro­si kormányhivatal fogyasz­tóvédelmi felügyelőségének vizsgálata támasztja alá. értem én a profitorientált gyártókat, „tesztelik”, hogy adott piacon meddig lehet elmenni, vagyis olyan mi­nőségcsökkenéssel bíró ter­méket eladni, amit még megvesznek. Egy fogyasztó- védelmi szakember nyilat­kozta: kezdetben a bolgár és román piacra szánt elektro­nikai termékek egy része került a magyar polcokra, majd jöttek a márkás élel­miszerek, röviddel a szava­tossági idő lejárta előtt. Az országos kereskedelmi szö­vetség főtitkára - sokakkal egyetértésben - úgy véli, hogy nem a kitiltás segít, hanem a nyüvánosság. Sze­rinte a kereskedők és a vá­sárlók joggal szeretnék tud­ni, hogy melyik gyártó mely termékeiről van szó. Neveket azonban senki nem mond, a vizsgálati do­kumentum nem nyilvános. sajnos úgy szocializálód­tunk: nekünk a maradék is jó. Negyed évszázados emlék, de ma is elevenen él bennem, amikor a bala­toni gyerektábor egyik ve­zetője azt mondta: nincs elég pohár, a szebbeket kapják a bolgár gyerekek, a mieinknek jó a másik. Háborgott a lelkem, de nem mertem szólni, hogy mi se vagyunk rosszab­bak. Most várom, hogy a „felnőttek” szólnak-e. Városközpont-avató egy hónap múlva tab Hajrá! Száz-százhúsz munkás is sürög néha az építkezésen Elkészül a városközpont kará­csonyra? - kérdik mostanában gyakran a tabiak.- El - jön a válasz Schmidt Je­nő polgármestertől. A Tab arcu­latát a következő száz évre meg­határozó beruházás alapkövét januárban tették le a városköz­pontban, azzal az ígérettel: kará­csony előtt fesztivállal avatják.- Van úgy, hogy naponta száz-százhúsz munkás sürög- forog a építkezésen - így a tabi polgármester. - Hajráznak te­hát a munkások és jól hajráz­nak, hiszen egy hónap múlva átadás. A térburkolat készül most, az épületek állnak. Parkolókkal, parkkal, a vala­ha a Tabon áthaladó kereske­Hajráznak az építők. Karácsony előtt átadják Tab új központját dők által tojáspincének hasz­nált jókora létesítményben bor­pincével és múzeummal együtt tizenhatezer négyzetméter épült be, üzletekkel és lakások­kal. A beruházás összköltsége 532 millió forint, amiből 432 milliót nyert el Tab városköz­pont-rehabilitációs pályázaton. Mintegy hatvanötmilliót az ön- kormányzat tett ehhez hozzá, a többit a vállalkozók. Schmidt Jenő úgy fogalmaz: a helyiek ál­tal Takács-házként emlegetett épület elbontásával kinyíló té­ren ahhoz szerettek volna il­leszkedni, ahogyan elődök is építkeztek, de persze a telepü­lés régi arcát modern formában visszaadva. ■ Fónai I. HIRDETÉS Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia-szolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Kislábodi Zártkert villamosenergia­ellátásának, a Görgeteg Vasút u. 0,4 kV-os földkábel kiváltásának, illetve a Keszthely-Balatonszentgyörgy gerincvezeték Vörs 22 kV-os leágazás átépítésének munkálatai 2011. november 22-én (kedden) befejeződtek. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! Hálózat

Next

/
Thumbnails
Contents