Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-19 / 271. szám

7 2011. NOVEMBER 19., SZOMBAT GAZDASÁG ® fia Mindjárt nyakunkon a karácsony készülődés Olvasóink kö­zül sokan bizonyára már tervezik a karácsonyt. Az ünnepi vásárlás előtt nem árt átismételni az alapve­tő tudnivalókat a fogyasz­tóvédelmi törvényből. AJÁNDÉKVÁSÁRLÁSNÁL még akkor is meg kell őrizni a bizonylatot, ha az ember szinte biztos benne, hogy a kiszemelt holmi tetszeni fog. Az ugyanis meghibá- sodhat, vagy előfordulhat, hogy a megajándékozottnak nincs rá szüksége, és kicse­rélné. hibátlan terméket a fo­gyasztóvédelmi törvény sze­rint a kereskedőnek nem kötelező kicserélnie. Ezért, mielőtt bármit megvesz az ember, meg kell tudakolni, a forgalmazó hajlandó-e ki­cserélni azt, akár azért, mert nem tetszik a színe, . vagy nem jó a mérete. A legtöbb kereskedő határidőt szab, azaz üzletpolitikai okokból lehetővé teszi a cse­rét. Ez azonban csak a blokk ellenében lehetséges. A tartós fogyasztási cik­kekre egy év jótállás és két év szavatossági idő van. A nem tartósaknál két év sza­vatosság. ha TEHÁf a termék meghi­básodik, akkor az előbbi esetben egy éven belül díj­mentesen meg kell javíta­ni, de ha ez nem lehetsé­ges, kell helyette adni egy ugyanolyan jót. Amennyi­ben az sincsen, vissza kell adni a pénzt. A szavatos­ságnál ugyanezek a szabá­lyok, azzal a különbséggel, hogy vita esetén a vásár­lást követő fél éven belül a kereskedőnek, utána a fo­gyasztónak kell bizonyíta­nia az igazát. A minőségi panaszt illetően fontos megjegyezni, hogy az adásvétel polgári jogügylet, így, ha jogvita van, akkor a felek között a polgári bíró­ság dönthet. Előtte érdemes a díjmentes békéltetőkhöz fordulni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Alig segít az állami mentőöv ön hí ki-támogatás A polgármester extra kiadása: vásárolt egy ecsetet Sátoraljaújhely # . Sárospatak Szerencs Kisvárda ; i Balassa- - gyarmat Bátonyterenye Tiszafüred® Balmazújváros Kiskulfféíegyháza Csongrád ® Orosháza Kalocsa Komló Tállai András államtitkár Az új önkormányzati törvény fő célja a működési hiány megszüntetése. FORRÁS: VG-GYÚJTÉS VG-GRAFJKA A legnagyobb önhikis támogatások (2011. november, millió forint) Épp csak a túlélésre elég a támogatás, amit az állam a legnagyobb bajban lévő önkormányzatoknak adott. Azok a polgármesterek sem maradéktalanul elé­gedettek, akiknek a városa a legtöbbet kapta. Elvoná­sok nélkül nehéz megtar­tani a működőképességet. Sztojcsev Iván „Lassan ott tartunk, hogy én fi­nanszírozom a családi kasszából az önkormányzatot. Amikor meg­láttuk, mennyi önhiki-támogatást kapunk, tudomásul vettük, és jót kacagtunk rajta.” Ezeket az igen­csak ironikus szavakat Pajer Kristóf, Megyer polgármestere mondta lapunknak - a Veszprém megyei kis falu kapta a legkeve­sebbet, mindössze 14 ezer forin­tot abból a gyorssegélyből, ame­lyet az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe került önkor­mányzatoknak adott a kormány. A település utolsó extra kiadásá­ra még márciusban került sor, amikor a polgármester vásárolt egy ecsetet „Persze minden pénz számít, de amikor egymilliós ki­fizetetlen számla mellé adnak 14 ezer forintot, akkor talán jobb lett volna, ha nem küldenek semmit”- mondta a falu első embere. Nem sokkal optimistábbak azok­nak a városoknak a vezetői sem, ahova a legnagyobb állami támo­gatás érkezett. A lista első helyén Ózd áll, amely 120 millió forint­hoz jutott most hozzá. Az össze­get teljes egészében arra fordít­ják, hogy 600 millió alá vigyék a város hiányát - a terv ugyanis az, hogy az idénre tervezett 827 mil­lió után jövőre már az 500 milliós lélektani határ alá sikerüljön beférni. Fürjes Pál polgármester úgy fo­galmazott: nem elég a rendszer- váltás rossz öröksége, az elmúlt évtized kötvényeiből és hiteleiből a város cégeit nem sikerült ol­csóbb működésre késztetni. Emellett pedig nem sokat érnek azzal, hogy valóban nagy össze­geket költöttek a szépészetre. A második legtöbbet, 115 mil­liót Komló kapta. Polics József polgármester arról beszélt la­punknak: ennyi támogatás sem­miképp nem lesz elég, alig 20 százalékát kapták annak, amire- pályáztak. A hitelállomány 3 mil­liárd fölötti, ebből 1,2 milliárd rö­vid lejáratú, fenyegető az adós­ságspirál. Komló most megpró: bálkozik valamekkora támoga­tást kapni az idei utolsó önhiki- pályázaton is, de ha ez sikerül, csak akkor lesz biztos, hogy mű­ködőképes lesz az önkormányzat márciusig, az új költségvetés in­dulásáig. Addig is ebből a 115 mil­lióból elkezdik kiegyenlíteni a sorban álló számlákat. Orosháza kivétel a listán: a leg­nagyobb összegeket elnyerők kö­zül ez az egyik olyan, amely nem a rendszerváltáskor került vál­ságba. 2006-ban még nem volt egy fillér hiányuk sem, de azóta súlyo­san eladósodtak. Dancsó József polgár- mester elsőként a kórházat teszi felelőssé a rossz anyagi helyzetért: az intézmény évi 3 milliárdot visz el, és a 30 ezer helyi lakoson kívül a kör­nyék 100-130 ezer lakójáért is fe­lel. Ők is többre pályáztak, de iga­zán elégedett nem lehet, minden fillérre szükség van. A 95 millió forintot a rezsi kifizetésére fordít­ják. Alapvető változásokra van szükség: Ózdon a hiánycsökken­tés mellett a városi szolgáltatókat jövőre szeretnék termelővé ten­ni, hogy ne csak költségvetési tá­mogatással működjenek. Komlón vállalkozásösztönző támogatáso­kat vezetnének be. Idővel megté­rülést várnak tőle. Orosházán ab­ban bíznak, ha a kórházat átveszi az állam, jókora teher kerül le a vállukról. Elindult a parlamenti vita a települések működési hiá­nyának megszüntetése az új önkormányzati törvény leg­főbb célja - mondta Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár a javaslat parlamenti expozéjában pén­tek reggel. Meglepő módon szót kért a vitában Domokos László, az Állami Számvevő- szék elnöke is, aki arról be­szélt: az önkormányzatok adóssága nagyon lerontja a központi büdzsé helyzetét, és mindenképp szigorítani kell a hitelfelvétel lehetőségeit. Kása Lajos, a Fidesz vezér­szónoka kiemelte, az ésszerű­sítés irányába tesznek fontos lépéseket. az mszp részéről Botka Lász- ló úgy fogalmazott: új és ma­gasabb helyi adók, romló köz­szolgáltatások, távolabbi ügy­intézés vár a polgárokra. Apá­ti István (Jobbik) bejelentette: pártja országos tiltakozó akci­ót indít, ha elfogadják a ja­vaslatot, az LMP-s Szilágyi Pé­ter pedig arról beszélt, hogy a Fidesz ellenzékben védelmezte a falvakat, a kispostákat, a falusi iskolákat, most viszont ezek ellen hoznak törvényt. ■ Az igények min­dig nagyobbak, mint a keret. Malév: se mentőöv, se kínai vevő nem hozott döntést a tegna­pi nap a Malévnak juttatan­dó újabb többmilliárdos ál­lami mentőöv ügyében. Saj­tóhírek szerint a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviselői el sem mentek a találkozóra. A Malévet érin­tő másik hír, a kínai Hainan légitársaságot lehetséges vevőként nem érdekli a Ma­lév. Legalábbis a sajtó úgy tudja, Fellegi Tamás fejlesz­tési miniszter kínai tárgya­lásain nem jutott dűlőre a Hainan képviselőivel. De a Nyugati teret és a Liszt Ferenc nemzetközi repülő­teret összekötő gyorsvasút felépítésében előrelépés történt a kínai partnerrel. Két helyettes államtitkár távozik A nemzeti fejlesztési mi­niszter javaslatára a kor­mányfő felmentette tisztsé­géből Olajos Pétert, a tárca zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárát és Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárt, olvasható a Magyar Közlönyben. Rontja az eredményt a végtörlesztés az otp-nél idén 40 milliárd forint lehet a végtörlesztés miatti veszteség - mondta Bencsik László, a bank ve­zérigazgató-helyettese. Ki­fejtette: november 11-ig 14838 OTP-s ügyfél jelen­tette be igényét a végtör­lesztésre, arányuk nőhet. Jövőre tovább nő az OTP- csoport eredményén belül a külföldi leányvállalatok ré­szesedése. Az első kilenc hónapban elért 109 milliárd forintnak a 42 százalékát adták a külföldi leányok. Bencsik: Nő a „leányok" része Infláció felett nőttek a keresetek - lesz-e év végi bonusz? foglalkoztatás Az átlagos nettó pénz kedvezmények nélkül: 139400 forint - Jövőre reálbércsökkenés jöhet A bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény nélküli net­tó átlagkeresetek 5,7 százalék­kal haladták meg az előző évit - derül ki a KSH január-szeptem­ber között eltelt időszak foglal­koztatási és kereseti viszonyait elemző tájékoztatójából. A vizs­gált időszakban 32 ezerrel töb­ben dolgoztak a versenyszférá­ban, mint egy évvel korábban, teljes munkaidőben 210100 fo­rint volt a bruttó átlagkereset. Az átlagos - családi kedvezmény nélküli - nettó kereset 139400 forint volt. A fizikai dolgozók nettó átlaga 99 200, míg a szelle­mieké 180700 forint volt. A foglalkoztatotti létszám növeke­désének oka részben a közmun­ka volt A közfoglalkoztatottak tel­jes értékű munkavállalóként sze­repelnek a statisztikákban, az ál­lami szférában pedig teljes körű a felmérés - mondta el lapunk­nak a KSH szakértője. Hozzátet­te: az első kilenchavi mutatóban, amely szerint 58 ezer közfoglal­koztatott volt, a részmunkaidősök is egészként szerepelnek, ugyan­akkor, ha valaki csak például há­rom hónapig volt alkalmazásban, akkor csak egyharmadként van számba véve. Az adóváltozások miatt a nettó keresetek az inflációt meghaladó mértékben nőttek, de ez a követ­kező évben változni fog - nyilat­kozta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője hozzátette: a szeptember-október általában nem hoz jelentős változásokat a kereseteknél. De kérdés, mi törté­nik majd az év végi bónuszokkal, és hogyan alakulnak a jövő évi keresetek az alacsony szintű la­kossági fogyasztás, a romló ex­portkilátások, a növekvő adóter­hek mellett. Összességében a re­álkeresetek csökkenésére számí­tunk a fogyasztás további zsugo­rodásával együtt - tette hozzá. Az öt vagy ennél több főt foglal­koztató vállalkozásoknál 1 millió 851 ezren dolgoztak, 32 ezerrel többen, mint 2010 azonos idősza­kában. A közszférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fő­vel, vagyis 4,9 százalékkal lett ke­vesebb, ami az átalakuló közfog­lalkoztatásnak köszönhető. A nemzetgazdaság megfigyelt szer­vezeteiben 2 millió 691 ezer em­ber dolgozott. ■ B. D. - B. L A vendéglátás a legkarcsúbb A LEGJOBBAN FIZETŐ gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, bizto­sítási tevékenység volt, itt 458 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, ezt az informatika és kom­munikáció követi 392500forint- taL A legkevesebbet a szállás­hely-szolgáltatásban, és vendég­látásban dolgozók kerestek, itt mindössze 124600forint volt az átlagos bruttó kereset. A bruttó átlagkereset alakulása (éves változás, százalék)

Next

/
Thumbnails
Contents