Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-03 / 257. szám

Mellékhatás vagy már allergia? gyógyszerek Különféle tesztekkel lehet megállapítani, mi az oka a tüneteknek Előfordul, hogy a gyógysze­rek beszedését követően olyan panaszok jelentkez­nek, amelyekre nem szá­mítottunk. Milyen jelekből tudható, hogy a tüneteket gyógyszerallergia okozza? AS-összeállítás A gyógyszerek okozta mellékha­tások bizonyos esetben igen ko­moly panaszokat is okozhatnak. Ezért fontos, hogy különösen a krónikus betegséggel élők, így a rendszeres gyógyszeres kezelés­re szorulók mindig egyeztesse­nek orvosukkal. AHOGYAN AZ ORVOS ELŐÍRTA A gyógyszerek nem megfelelő mó­don történő bevétele is okozhat nemkívánatos szövődményeket Az előírtnál több gyógyszert ne szedjünk be! Az altató, nyugtató hatású és a barbituráttartalmú gyógyszerek hosszú időn át tar­tó szedése függőséget okozhat. Ezeknél különösen fontos, hogy csak az előírt adagban és ideig éljünk velük. Abbahagyásuk is csak fokozatosan történjen. A ke­zelés hirtelen megszakítása akár elvonási tüneteket is okozhat. HA GYÓGYSZERALLERGIA gyanúja merül fel, a diagnózis megállapí­tására több módszer, laborvizsgá­lat áll rendelkezésre. A leggyako­ribb a limfocita-transzformációs teszt Ennek alapja az a tény, hogy a gyógyszerallergia a fehérvérsej­tekhez - limfocitákhoz - köthető. A limfociták emlékezetében rög­zül, mely gyógyszer ellen „kell” fellépniük. Azaz ha a kérdéses gyógyszerrel - akár mesterséges körülmények között is - találkoz­nak, aktiválódnak. A diagnoszti­záló módszer alapja a specifikus limfocita keresése, amelyik elrak­tározta magában a gyógyszer „tu­lajdonságait". Majd a gyógyszer­rel való második találkozáskor ezek alapján felismeri azt, akti­válódik, és ezt számos egyéb sejt­re is átviszi. Olykor elpusztítva azokat (például a bőr és nyálka­hártya sejtjeit). Ha pozitív az eredmény, úgy a páciens semmi­lyen körülmények között nem szedheti az adott gyógyszert. Ha negatív, akkor sem biztos, hogy a későbbiekben ugyanaz a gyógy­szer nem vált ki ellenreakciót. BŐRTESZTTEL IS KIMUTATHATÓ Egyes esetekben a beteg saját bő­rén végzik el a gyógyszeres tesz­telést. A hát bőrére egyesével fel­Tartózkodjunk a szomszéd tanácsaitól, csak az orvosra hagyatkozzunk! vitt gyógyszereket, illetve kísérő vegyületeiket tartalmazó tesztké­szítményeket speciális ragtapasz segítségével rögzítik. Az allergén felvitelének helyén kialakuló bőr- elváltozásból - és annak mérté­kéből - olvassák le az eredményt. A vizsgálatok során kizárandók az allergiát utánzó pszichés ala­pon létrejött, vagy az egyes enzi­mek hiányán alapuló reakciók. Az előbbinél a fogorvosi székben átélt stressz kiváltotta, az arcon megjelenő vörös foltosodás vagy kipirulás jöhet létre. Ez gyakran a helyi érzéstelenítők beszúrása után jelentkezik, és remegést vagy vérnyomás-emelkedést, esetleg ájulást is okozhat. MIÉRT HASONLÓK A TÜNETEK? Szá­mos, kémiailag nem rokon gyógyszer vált ki azonos, kipiru­lással, szívdobogással, később hasmenéssel, esetleg hányással jelentkező tüneteket. Ennek hát­terében a gyógyszerkészítmé­nyekben gyakran jelen levő tej­cukor lebontásának hiánya is áll­hat, mely erre alkalmas teszttel igazolható. Az allergológusnak és a családorvosnak együttesen kell megtalálnia a beteg számára fontos, ugyanakkor jól tolerálha­tó készítményeket. Szövődmények AZ EGYIK LEGISMERTEBB mel- , lékhatás az antibiotikumok miatt fellépő gyomor- és bél­panaszok. Ezek ugyanis a kórokozókkal együtt a jóté­kony baktériumokat is elpusz­títják a bélben. E szövődmény probiotikumok szedésével el­lensúlyozható. A nem szteroid gyulladáscsökkentők is okoz­hatnak asztmához hasonló panaszokat A tüneteket azonban nem mindig valódi gj'ógyszerallergia okozza. Ezt a jelenséget-intoleranciának nevezzük, ami alkattól függő megnyilvánulás: „túlérzékeny­ség a mellékhatásokra”. Allergiás tünetek A MELLÉKHATÁSOKAT a valódi gyógyszerallergiától leginkább a panaszok súlyossági foka különbözteti meg. Utóbbi sú­lyosabb panaszokat is okoz­hat, így ha bőr- vagy más tü­neteket észlelünk, beszéljünk az orvossal. A következő ese­tekben gyanakodhatunk aller­giás reakcióra: kiütések, bőr­vörösség, csalánkiütés, ajak- és torokduzzanat, légzési ne hézségek, hányinger, hányás, székrekedés vagy hasmenés, a vérnyomás csökkenése, fef fájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás, zavartság és szokatlan álmosság. Érthető, hogy szívesebben figyelünk a jó dolgokra Az agy szelektál: szinte kiválasztja, milyen tényekre figyel.oda az emberi agy igen hatékony a jövőre vonatkozó jó hírek kivá­lasztásában, és ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták megőrzik pozitív szemléletmód­jukat. Egy vizsgálatba bevont csoport 80 százaléka optimista volt még akkor is, ha nem tartot­ta is annak magát. A résztvevő­ket először kikérdezték, megíté­lésük szerint nyolcvan különbö­ző esemény mekkora valószínű­séggel eshet meg velük. Majd el­mondták nekik, a tapasztalatok Félig tele, félig üres? az optimista-pesszimista alap- természetnek van előnye és hát­ránya is. Az optimistáknak jó oldaluk, hogy - felmérések sze rint - ritkábban fordulnak elő bizonyos betegségek, például szívroham vagy rák. A rossz ol­daluk azonban, hogy éppen ezért gyakran alábecsülik a vár­ható kockázatokat. alapján milyen valószínűséggel fordulnak elő ezek az esetek, így pontozzák újra saját esélyeiket. Amikor a hír - amit hallott a kí­sérletrésztvevője - kedvező volt, akkor az agy hibafeldolgozásban közreműködő részének - frontá­lis lebenyének - aktivitása jóval nagyobb volt. A kedvezőtlen in­formációk hallatán a leginkább optimistáknál volt a legkisebb ez az aktivitás, a borúlátóknál a leg­nagyobb. Azaz az agy szinte kiválasztja, milyen tényekre figyel oda in­kább. Amikor egy önkéntes 40 százalékra tette a rák kockáza­tát, majd megtudta a tapasztala­ti valószínűséget, akkor az újra­értékelés során módosította ere­deti véleményét: 31 százalékra csökkentette a vélt kockázatot. Ám ha valaki csak 10 százalék kockázatot feltételezett, a valós esély megismerése után csak igen kicsit változtatott eredeti jóslatán, alig növelte korábbi becslését. ■ HIRDETÉS MÁR MOST ÍRD BE A NAPTÁRADBA! NYERJ 500 000 FORINTOT!* SZABADULJ MEG AZOKTÓL A RUHÁIDTÓL ÉS KIEGÉSZÍTŐIDTŐL, AMIKET MÁR NEM HORDASZ, DE MÁSOK MÉG NAGYON ÖRÜLNÉNEK NEKIK. SZEREZD BE JELKÉPES ÖSSZEGÉRT A SZÁMODRA IZGALMAS DARABOKAT A RUHACSE­REBERÉN, ÉS ADOMÁNYODDAL TÁMOGASD A FIATAL MAGYAR DIVATTERVEZŐKET! *készpénzutalvány formájában 2011. november 19., szombat GLAMOUR pop up store - Aréna Plaza További részletek a novemberi GLAMOUR magazinban, a www.glamouronline.hu és a www.arenaplaza.hu oldalon! A plaza Aréna Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK MINDMEGETTE SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Az alma, ha lassan eszik... bár tény és való, hogy a gyümölcsfogyasztás segíti egészségünk megőrzését - ezért javasolt naponta enni minél több vitaminban és rostban gazdag gyümölcsöt, mégis jobb, ha óvatosan rág­csáljuk a finomságokat. Brit kutatók szerint ugyanis például egy alma lassú tem­pójú megevése négyszer job­ban roncsolhatja a fogainkat védő zománcréteget, mint a szénsavas üdítők, a bor vagy a világos sör. A túl sok cink nem használ, sőt ártalmas A megfelelő agyműködé­sért és a jó memóriáért fele­lős anyagnak tartották a cin­ket. Hiányában a neuronok közti kommunikáció lelas­sulhat. Tudósok azonban rá­jöttek arra, hogy ez az állí­tás csak bizonyos mennyisé­gig igaz. A túl sok cink fel­gyorsítja az idegsejtek kö­zötti információáramlást, és akár epilepsziás rohamot is kiválthat az arra érzékeny embereknél. Ezért fontos alaposan kontrollálni, meny­nyi cinket juttatunk szerve­zetünkbe. Az HRK2L támogatásával 3 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents