Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-15 / 267. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 15., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP európai parlament A kohéziós támogatás 20 százalékkal csökkenhet, ám a környezetvédelemnek tett gesztusokkal jövőre is megőrizheti pozícióit a magyar mezőgazdaság VERSENY A PÉNZÉRT BRÜSSZELBEN Brüsszel rendkívüli időjárással fogadott: sütött a nap. Amúgy nem derűsek manapság itt az emberek. Pedig az óriási bürokrácia és lassúság ellenére lehet örülni annak, hogy az eszmék és érvek nap mint nap a demokrácia keretei között mérkőznek meg. Czene Attila A németek olyanok, mint a pörköltön a zsír; akárhogy is keverjük, mindig fölül maradnak. Ez jutott eszembe, amikor Brüsz- szelbe tartva a repülőgépről lenéztem a vége-hossza nincs Ruhr-vidékre, amely az EU legerősebb tagállamának gazdasági erejét adja. Felhőgyárak (füstölő üzemek) a horizonton túl is, s ezek inkább lehetővé teszik a tervezést, mint a köd, amiben Kaposvárról útnak indultam. Jobb lett volna persze, ha nem kell a 67-es úton döcögnöm, hanem Taszáron szállhatok föl a vasmadárral... . Brüsszel nem csak amiatt más, mert ott a piros kupak jelöli a szénsavas-, s kék a mentes ásványvizet. Bár a sokáig megszokott nyugalom most már a múlté, mindenki aggódik a jövő, első sorban Olaszország gazdasági helyzete miatt. Jó hír, hogy Berlusconi lemondott, de a magyaroknak továbbra is van okuk a borúlátásra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kohéziós támogatások (amelyeket nálunk leginkább a szegényebb térségekre, a franciáknak a gyarmatokra, a finneknek az északi sarkkörön túli jeges vidékekre, a görögöknek a szigetekre kellene költeniük) összege 20 (!) százalékkal, vagyis évi 5 milliárd euróval csökkenhet. A kedvezőtlen híreket nem cáfolta Györkös Péter nagykövet sem. A kevesebb juttatás oka az, hogy Magyarország GDP-je (nemzeti összterméke) a hazánknak ítélt támogatások ellenére nem növekedett az elvárható mértékben. Túlteljesített viszont a kezdetben unióellenes Lengyelország, ahol nemcsak focipálya-öltözők, szökőkutak, körforgalmak, temetőkerítések, hanem munkahelyek is létesültek. Tényleg: mivé lettek a Magyarországnak megítélt ezermilliárdok? Magyarországnak mintegy 25 milliárd euró (750 milliárd forint) juthat évente, amit saját pályáztatási rendszerén keresztül oszt szét. Háromszor ilyen nagy, vagyis évi 75 milliárd euró ugyanakkor az összeg, amit Brüsszelből közvetlenül tudnának elnyerni az önkormányzatok, régiók. (Ez lehet a jövő útja!) Hazánkban hét tervezési-fejlesztési régió működik (plusz van kvázi a Balaton), közülük egykor öt nyitott saját képviseletet Brüsszelben (ezt Torgyán doktor kezdeményezte), de ma már csak kettő van jelen: Észak-Alföld és Dél-Du- nántúl. Régiónk érdekében Derjanecz Anita dolgozik. Feladata az ingerkeltés, információk gyűjtése és közvetítése, s segít a pályázatírásban is.- A legtöbb program Somogybán a Kaposvári Egészségügyi Brüsszel. Luxembourg tér. Az óratoronnyal ékesített épület mögött a Látogatóközpont és az Európa Parlament épületegyüttese Tabajdi Csaba és a beszélgetésen kávét, teát kínáló személyzet a parlament épületében Derjanecz Anita: sok a teendő a nemzetközi projektekkel itarium>> A nő hasznosabb Európa „nyugati", régóta kapitalista részében jólétben élnek az emberek. Még. Az1,északiak lehetnek nyugodtabbak, hiszen munkával alapozták meg a jövőjüket, a déliek viszont aggódhatnak, hiszen hitelfelvétel adott nekik lehetőséget a színvonalas életmódra. észak lakóinak ö zorékörül- mények, a kevés termőföld miatt mindig nagyobb erőfeszítést kellett tenniük a megélhetésért Míg Görögországban, Itáliában, Spanyolhonban és Portugáliában a magátSjfis termő déligyümölcs, a turisták milliói a többórás délutáni sziesztát is lehetővé tették. S talán az sem mellékes, hogy a sikeres északi országok irányításában már régóta nagyon jelentős arányban részt vesznek a megszült gyermekük iránt nagy felelősséget érző nők, míg délen melldöngető macsó férfiak kormányoznak - egyenesen a csőd felé. a válság világosan megmutatta, hogy kik járnak jó úton. Nyer a nemzet? számos fontos jobboldali ma- gyw politikus lekezelően beszél az Európai Unióról.- magukat minősítik ezzel - ez a Brüsszelben megkérdezett magyarok véleménye. Egyre kevésbé veszik komolyan őket az EU döntéshozói. Káros ez Magyarországnak, amely amúgy is a perifériára szorult, érdekérvé- nyesítő képessége kicsi A kontinensen 150 évenként teret nyer a nacionalizmus. A magyar történelem igazolja ezt, gondoljunk az 1848-49-es forradalomra, és Rákóczi fejedelem 1700-as évek elején vívott szabadságharcára. Ha ez így lesz most is, s az országok vezetői csak belpolitikai érdekeiket tartják szem előtt, akkor az EU döntésképtelenné válhat, elmarad a pénzosztás, s a közösség széteshet. Hatalmas káosz várható, a tovább élés minőségét pedig alapvetően meghatározza, hogy a német márkát, a magyar forintot, a görög drachmát és a többi nemzeti valutát milyen árfolyamra teszi a piac. Drága Strasbourg az EURÓPAI UNIÓ adminisztrációjának létszáma 50.000 körüli, ukik a 27 országból érkezett 751 képviselő munkáját segítik. Hétezer embernek a parlament, harmincezernek pedig a bizottságok - minisztériumok - adnak munkát Brüsszelben, a többiek a tagországokban, illetve Luxemburgban és Strasbourg bán dolgoznak. Közöttük sok a magyar. Aki teheti, amint meg melegszik, hozza a családtagokat, barátot, ismerőst; találkoztunk honfitárssal szálloda- portásként, pénzváltóként, sörcsapolóként és a kisfiát babakocsiban toló édesanyaként is. AZ 500 KILOMÉTERRE LÉVŐ Strasbourgba havonta egy hétre kilencezren költöznek át, s viszik a szükséges iratokat; az EU alapokmánya szerint itt is kell üléseket tartani. Hatalmas macera és költség, de az EU-ban meghatámzó Franciaország ragaszkodik ehhez, alapvetően presztízs szempontok miatt. A városban ilyenkor még kutyakaját is alig kapni. Védjük a méhet! kihal az emberiség, lia kihalnak a méhek - ezt Albert Einstein mondta. Az Európa Parlament tegnap a méhek megmentése érdekében is tanácskozott, az ügy előadója Tabajdi Csaba volt.- ELŐSZÖR NEM IS LÁTTAM át a téma fontosságát - árulta eL- Ám a méhek nem elsősorban a méz miatt fontosak; Magyarországon már többnyire külföldről, főleg Kínából származó mézet eszünk. De a szántóföldi növények 85 százalékát méhek porozzák be. Ha elpusztulnak, akkor nem lesz élelem. TABAJDI CSABA arról is beszélt: a legnagyobb veszélyt a var- roaatku nevű károkozó jelenti, amely képes alkalmazkodni az ellene használt mérgekhez, s teljes családokat, kaptárokat pusztít el. A plenáris ülésen azt is kérte: az EU adjon pénzt kutatásokra, hogy megvédhessek az emberiség jövője szempontjából alapvetően fontos állatkát. Centrummal közösen Indult - mondta Derjanecz Anita. - Az élelmiszerbiztonság érdekében folyik A szántóföldtől az asztalig nevű projekt, s van ötlet arra, hogy a takarmány olyan tulajdonsággal is rendelkezzen, hogy a tehén teje hatásosan védjen a parlagfű ellen. Idővel önfenntartóvá tehetők az energiafelhasználása terén az ön- kormányzatok; az első lépcsőben a kórház és az iskola, aztán a helyi távfűtőmű is. Ebben a programban a Dél-Dunántúlról négy város, köztük a somogyi Nagyatád kezdett el velünk együtt gondolkodni. Derjanecz Anita pozitív példaként említette Brüsszelben a kaposvári Lakics Kft.-t. Más cégek esetében nagyon sok a gond, a teendő a nemzetközi projektekkel, mert alkalmazkodást, angol nyelvű egyeztetést- és pályázatírást igényel. (Az Európai Unió két hivatalos nyelve, az angol és a francia közül előbbi áll nyerésre. A 27 nemzetállamból érkezett adminisztrációban egyre inkább egyfajta leegyszerűsített angolt használnak. A franciák ezt nem hagynák: ha a külföldi vásárló a szavakat nem pontosan kiejtve kér például sajtot, mielőtt kiszolgálják, kijavítják...) Persze az EU-s pénzért való küzdelem nem egyszerű; a déldunántúli régiónak többek között az innovációban hagyományosan élenjáró németországi Baden-Württenberg tartomány is versenytársa. Míg Magyarországon a GDP 0,8 százalékát, ott 4-et költenek kutatás-fejlesztésre. Félő, hogy konzerválódik a helyzet. Nem könnyíti a megoldást, hogy a magyar EU-s képviselők 80 százaléka nem kötődik földrajzi területhez, s nem foglalkozik a pályázatok menedzselésével. Ilyen körülmények között örvendetes, hogy a magyar agrári- um lényegében megkaphatja a korábban juttatott EU-s támogatást, az összeg várhatóan 2,8 százalékkal csökken csak. Követelménybeli változások viszont vannak, mert míg a mezőgazdaságból 50 évvel ezelőtt a lakosságnak még 20 százaléka élt, ma sok országban 2 százalékot sem tesznek ki. Sokak szerint a mezőgazdaság túlértékelt, kedvező pozícióját csak a „zöldesítés” vállalásával tarthatja meg. A környezetvédelem igénye többek között, hogy a három hektárnál nagyobb birtokon legalább háromféle növényt termesszenek, s a terület 7 százaléka „ökológiai fókuszterület”, például gyep, csalitos, művelt árokpart legyen. Az EU intézményei a minél nagyobb nyilvánosságot szorgalmazzák. Ennek szellemében adták át nemrég az Európai Unió Látogatóközpontját, ahol ingyen, 23 nyelven kap a betérő üzenetet az integráció múltjáról, s a parlamentről, ahol sok millió embert érintő döntéseket hoznak. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája - mint azt Lővei Andrea megbízóit vezető elmondta - Budapesten egyeztetett időpontokban szívesen lát középiskolás csoportokat Somogy megyéből is.
