Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-11 / 264. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 11., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Nem kell buszoztatni a felsősöket törvénytervezet Belátó honatyák: egyelőre megmenekültek a kisiskolák Hiába vártak egy hónapig a szaktárca válaszára. Most mégis fellélegezhetnek a Csurgói kistérségben. Varga A.-Fónai I. Agyrém - kommentálta egy pe­dagógus, nyilván nem nyilatko­zatként, a felső tagozatos gyere­kek körzetesítéséről szóló elkép­zeléseket.- Döbbenetes szám - ezt már Horváth Zsolt, az íharosberényi általános iskola igazgatója mondta annak kapcsán, hogy a Csurgói kistérségben három­száz gyereknek kellett volna buszra szállnia nap mint nap, ha marad az eredeti köznevelési törvénytervezet. Több mint tíz éve működik Csurgón oktatási társulás, amelynek tagintézmény-vezetői a legutóbbi munkaértekezletü­kön a tervezettel kapcsolatos fenntartásaikat fogalmazták meg és juttatták el a szaktárcá­nak. Ez október közepén volt, de azóta sem kaptak választ.- Ha értelmezzük a szöveget és a 12. számú melléklet adatai­val számolunk, akkor a tervezet szerint külön engedély nélkül csak ott indítható felsős osztály, ha egy évfolyamon legalább 46 gyermek tanul - írta Simon Mi­hály, a társulás elnöke a szak­tárcának. A törvény szövege ugyanis átlaglétszám eléréséről szól, ami a melléklet szerint 23 diák. De ha csak a minimum lét­számmal számolunk, ami 14, akkor is legalább 28 gyermek­nek kell lennie egy évfolyamon. Ennyien pedig ritkán vannak egy falusi iskolában, de még kis­városiban is. A 28 tanuló eseté­ben amúgy nem is lenne indo­kolt a párhuzamos osztály indí­tása, hiszen a csoportbontás költségnövekedést generálna, ez a létszám még egy osztály­ban kezelhető. A koncepció ezen pontja nagyon érzékenyen érintené a vidéki, falusi iskolá­kat, amelyeknek - meglátásunk szerint - 70-80 százaléka nem tudná teljesíteni e feltételeket. Térségünkben egyedül Csurgón maradna fenn teljes nyolc osz­tállyal működő iskola, és talán még Iharosberényben. Utóbbi igazgatója ebben nem volt biztos.- Most épült meg az új torna­Nehéz elválni az anyától. Egyre több gyermeknek kell nap mint nap ingázni az általános iskolába Fontos kérdés a települések számára: lesz-e átjárhatóság a járások között? A POGÁNYVÖLGY1 KISTÉRSÉG kü­lönleges helyzetben van. A Fo­dor András Általános Iskola, Óvoda, Alapfoká Művészetok­tatási Intézmény, Egységes Pe­dagógiai Szakszolgálat és Pe­dagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény foglalja magában Lengyeltóti székhellyel a kistér­ség valamennyi oktatási és ne­velési intézményét. Szervezeti tekintetben a tagintézmények önállóak, szakmailag viszont egységes program alapján mű­ködnek. Bár több feladat-ellátá­si helyen működnek a tagintéz­mények, egy OM azonosító alá tartozik az egész. Oktatási szakértőként Zsombok Lajos, a Pogányvölgyi Kistérségi Társu­lási Tanács elnöke ebből kiin­dulva, azt mondta: másképpen is lehetett értelmezni a terveze­tet, mintsem, hogy be kellene járnia a felsőtagozatosoknak Lengyeltótiba, illetve Somogy- várra. Olvasatában a telephe­lyek is jelenthették a párhuza­mos osztályt, természetesen ott, ahol megvan az előírt minimá­lis létszám. Zsombok Lajos azt is előrevetítette: a Buzsák- Táska viszonylatában okozhat esetleg gondot a későbbiekben. Buzsák a lengyeltóti, míg Tás­ka a marcali kistérségbe tartó zik. Számos táskái diák a buzsáki iskolába jár. Azonban a járások kialakításával van egy olyan tervezet is, hogy az oktatást is járáson belül szeret­nék tartani, viszont a két tele­pülés várhatóan más-más já­rásba tartozik majd. VIGMOND ERIKA Megszervezhetetlen a napi testnevelés A CSURGÓI OKTATÁSI TÁRSU­LÁS a mindennapos testne­velésórával kapcsolatos fel­vetésére sem kapott választ a szaktárcától. Azt írták: „A milliós nagyságrendű fővá­rosban, a százezres lakosú vidéki nagyvárosokban ez a kérdés másként jelentkezik, mint a falvakban. A mi ese­tünkben az adottságok okán (tágas tér, jó levegő, zöldterület) a gyermek szá­mára biztosított a minden­napos testnevelés, még ősz­szel és télen is. Az egész na­pos oktatás bevezetésével ez még inkább így lesz. Ezért érdemes lenne elgondolkod­ni, hogy csak ott legyen kö­telező érvényű, ahol bizo­nyos kritériumok nem telje sülnek, például az egy tanu­lóra eső zöldterület aránya az intézményben. A megva­lósítás - 8 évfolyamnál na­pi 8 testnevelésóra - komoly szervezési problémákat is felvet.” VARGA ANDREA csarnokuk, felújították az iskola épületét, de akkor kinek? - ve­tette fel Horváth Zsolt - A Csur­góra bejárást logisztikailag is nehéz kivitelezni, és a város is­kolái hogy bírnának el ekkora létszámot? A szülők tiltakozásá­val is számolni kell. Az Íharosberényi diákok több­sége halmozottan hátrányos helyzetű, és e csoport kapcsán gyakran elhangzik: addig jó, amíg saját településén jár isko­lába, mert ott figyelnek rá. A bu­szozás, az idegen város megnö­veli az elkallódás, a bűnözés ve­szélyét. A Fidesz Falusi Tagozat Or­szágos Tanácsának egyik alel- nöke a zákányi polgármester, Jankó Szabolcs. Elmondta: a ta­gozat szorgalmazta, hogy a fenti rész kerüljön ki a törvényből, mert ezzel ellehetetlenítik a kis települési iskolákat, köztük a zákányit is. Schmidt Jenő tabi polgármes­ter a Somogyi Hírlapot úgy tájé­koztatta: az elképzelés már nem szerepel a parlament elé került tervezetben.- Örülünk, hogy végül módo­sult a köznevelési törvénynek ez a része, talán annak is kö­szönhetően, hogy az önkor­mányzati érdekszövetségek szá­mos fórumon elmondták: nem tartják szerencsésnek ilyen kor­látok beépítését - mondta Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. - Az adott gyermeklétszámhoz, az élethez kell igazítani az ilyen szabályozást, nem pedig mere­ven, felülről előírni. Ha marad a passzus a törvényben, akkor számos iskolát azonnal be lehe­tett volna zárni. Az idő majd úgyis eldönti, mit lehet fenntar­tani és mit nem. Schmidt Jenő szerint a TÖOSZ már csak azt kifogásolja a parlament előtt lévő jogsza­bályban, hogy az állam ugyan „elviszi” az oktatási intézmé­nyek fenntartását, de a módo­sabb települések visszabérelhe­tik ezeket. - Vagy vigye el, vagy hagyja az önkormányzatoknál az állam, de e kettősség miatt ütközési pont jön létre, ami nem szerencsés - így az elnök. - A jelek szerint azonban ezen a té­ren már nem várható változás, tehát a bért az állam fogja fizet­ni, a fenntartást meg a település ott, ahol erre van pénz. JEGYZET VARGA ANDREA Kisebbségből többség járjanak hároméves ko­ruktól óvodába, hogy meg­tanuljanak villával enni, le­gyenek délután négyig is­kolában, hogy elkészüljön a házi feladat, és legyen minden nap testnevelés, hogy ne punnyadjanak. Azok, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek, hiszen otthon nem kapnak villát a kezük­be, nem kérdezik ki őket, és tévépásztor vigyáz rájuk kézilabda edzés helyett. De tényleg ők lennének töb­ben? Rájuk kell szabni a köznevelési törvényt? Ha igen, akkor nagy a baj. Ha nem, akkor a kisebbség lett a többség. Folyton fel­zárkóztatunk, ki akarunk emelni, vagy éppen be, csak közben azt felejtjük el: sok itt a tisztességes szülő, aki rendesen megad­ja csemetéjének a testi-lel­ki táplálékot. Persze ez nem erény, hanem köteles­ség. De ha kötelesség, ak­kor mindenkinek nem kö­telessége? Kívülről nézve úgy tűnik: nálunk már csak felkarolni kell. Lassan el se hiszem, hogy Irinyi János, Semmelweis Ignác, Kodály Zoltán is magyar volt. Kétlem, hogy azóta ke­vesebbek lettünk talentum­ban, mégsincs a hazai köz­oktatásban kiépült gyakor­lata a tehetséggondozás­nak, ahogy az egyetemi, fő­iskolai tanárképzésben is csak érintőlegesen foglal­koznak vele. Vannak vi­szont magánkezdeménye­zések, jó pénzért. amúgy hazánkban a tehet­séges embert irigylik, gán­csolják; nem véletlen, hogy büszkélkedni jó Teller Ede, Szentgyörgyi Albert és Gá­bor Dénes, de azt elfelejt­jük, hogy tehetségüket nem itthon bontakoztatták ki. A kivándorlási tendenciát és a készülő köznevelési tör­vényt látva attól tartok: ez a jövőben sem lesz másként. Túl meleg neki a Balaton, így aztán fut a cukorbaj ellen schirilla györgy Pécsről indult, s a fővárosba tart; siófoki iskolások szegődtek társául egy „víztorony-körre” (Folytatás az 1. oldalról)- Kinek van a családjában cu­korbeteg? - fogta vallatóra a di­ákokat a sportember a „vízto­rony-kör” után. Kezek emelkedtek a magas­ba: - A mamám; a nagypapám; anyukám - sorjáztak a vála­szok.- Látjátok, én éppen azért fu­tok, mert arra akarom felhívni a figyelmet: sportolással elke­rülhető ez a betegség - így a fu­tó. - A rendszeres sportolás se­gít az egészség megőrzésében. Aki minden nap fut, az plusz tíz évet jelent. Tudtátok ezt? Na jó, a túlzásba vitt futás mínusz tí­zet, úgyhogy engem nem mu­Schlrilla György és a lelkes siófoki csapat. A jeges Dunát felcserélte a ködös országutakra a jó ügy érdekében száj utánozni, mert én naponta lefutok ötven-hatvanat.- Kilométert? - csodálkozott rá egy fiú.- Igen, most is Dombóvárról indultam (egy 191ó-ban gyár­tott autó is kísért, nagy volt a benzingőz, de kibírtam) és Szántódig megyek, aztán hol­nap az északi partról folytatom a főváros felé. Vasárnap Erős Antónia televíziós műsorveze­tőnek adom át a kopjafát (ő is cukorbeteg), utána kétezer cu­korbeteggel együtt futom majd körbe a Syma-csarnokot. Min­denütt örömmel fogadnak, a pé­csi indulás óta eddig már két és fél ezren futottak velem együtt egy darabon. Ki szokott úszni a Balaton­ban? - érdeklődött tovább Schirilla György és csodálkozott, hogy bár sokan a fiatalok közül, de csak nyáron. A kilencfokos víz úgy látszik, csak őt csábítja - állapította meg, hozzátéve: ko­molyan gondolkodott rajta, hogy úszva teszi meg a Szán- tód-Tihany távot. De ha most nem is tette, február végén új­ra eljön a Balatonhoz. Ekkor részt vesz a balatonalmádi tél­búcsúztatón, s ha éppen jég lesz a tavon, akkor feltöri és úgy veti bele magát a vízbe - az már neki is kihívás, úgy mint valaha édesapjának, aki évtizedeken keresztül úszta át minden télen a jeges Dunát. ■ Fónai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents