Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-09 / 262. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA 11 KÖRKÉP Partnerkeresés a gyermekek érdekében összefogás A civil szervezetek nemzetközi konföderációját készítette elő a Magyisz Böcskei László, Nagyvá­rad püspöke is fogadta a somogyi küldöttséget, amely partnereket kere­sett Erdélyben. F. Szarka Ágnes Hattagú, főként gyermekvédel­mi szakemberekből álló küldött­ség kelt útra Somogyból, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatát négy erdélyi város - Arad, Déva, Marosvásárhely, Nagyvárad - gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezeteivel. Az öt nap alatt széleskörű tájékoztatást kapott a különböző rendszerű lakóotthonokról, nevelőcsalá­dokról, az állami gondozott, mentálisan és fizikálisán sérült, bántalmazott gyerekek helyze­téről. A látogatás a júliusban megalakítandó nemzetközi civil konföderációt készítette elő.- Több éves a kapcsolatunk a Magyar Gyermek és Ifjúságvé­delmi Szervezettel (Magyisz) - mondta Juhász Edit, az aradi szociális központ vezérigazga­tója, - hiszen elsőkként kötöt­tünk együttműködési megálla­podást. A szociális szférában van a legnagyobb szerepük a civileknek, nélkülük ez a mun­ka elképzelhetetlen. Aradon egy harminc - eny­hén, közepesen és súlyosan ér­telmi fogyatékos - gyermeket gondozó intézetet, Déván Viori- ca Popescu, a Hunyad megyei Szociális Gondozási és Gyer­mekvédelmi Igazgatóság vezér- igazgatójának kalauzolásával Böjté Csaba által létrehozott gyermekközpontot, Maros me­gyében pedig több gyermekott­hont látogatott meg a somogyi küldöttség.- A Magyisz Erdélyben foly­tatta azt a szakmai tanulmány­utat, amelynek fő célja az együttműködés a szociális te­rületen - mondta Orbán István, a Magyisz elnöke. - A civü szervezetek nemzetközi konfö­derációjának az a célja, hogy az Európai Unió döntéseit, ajánlá­sait lehetőleg egységesen értel­Főhajtás Dzsida Jenő krip­tájánál a Házsongárdi temetőben mézzé, hogy minden ország­ban, minden megyében, min­den városban, minden intéz­ményben a gyermeki jogok ugyanazok legyenek. Ne párt- politika és hatalom döntsön, hanem a jogalkotó szándéka ér­vényesüljön. Emiatt szükség- szerű felülvizsgálni az ENSZ 22 éve hatályba lépett gyerme­ki jognyilatkozatát, és ugyan­így megváltoztatásra érett az ötven éve létrehozott torinói nyilatkozat, ami az emberi sza­badságjogokkal foglalkozik. Romániában sokkal több nyu­gati segély érkezik és közös projekteket is végrehajtanak, így előrébb járnak mint mi, mégis kölcsönösen tudunk egymásnak segíteni. A magya­rok második világtalálkozóján egy teljes napot szentelünk a civil szervezeteknek. Most ve­lük egyelőre a kapcsolatot pró­báljuk meg felvenni és az igé­nyekről és lehetőségekről tájé­kozódni. A somogyi delegáció Aradon a Szabadság emlékművet, Ko­lozsváron a Házsongárdi teme­tőben Dzsida Jenő síremlékét, Gyulafehérváron Hunyadi Já­nos szarkofágját, Nagyváradon Szent László hermáját koszo- rúzta meg. Böcskei László, Nagyvárad püspöke a találkozó kezdetén bevallotta, hogy a Magyisz honlapján már tájéko­zódott a szervezetről.- Mindenkinek a maga terü­letén kell felmérnie a helyzetet, megtalálni az eszközöket, amikkel tenni is tud - mond­ta-, és az egyház megkerül­hetetlen. Ha drámai gyermeki sorsokról van szó, nem muszáj árvákról, félárvákról beszél­nünk. Elég, hogy a szülők a jobb megélhetés reményében külföldön dolgoznak és a nagy­szülők vagy az idősebb testvér nevelgeti a kisebbet. Amikor a legnagyobb szüksége lenne a szülőre az akkor nincs ott. Erre is megoldást kell találnunk, hi­szen a család a legfontosabb. A pedagógusok a nevelésben töb­bet tudnak nyújtani a keresz­tény erkölcsök szellemiségével. A pécsi Gábor családot „vett" magának Déván: Böjté Csaba testvér erdélyi gyermekotthonának említésekor megnyílnak a szívek és a pénztárcák Déván a Szent Ferenc Otthon­ban mintegy kétszáz gyermeket nevelnek. Két, négyemeletes panelházban a lakások többsé­gét megvásárolta az alapít­vány, és itt élnek 8-10 gyerme­kes családok. Alig egy évvel ez­előtt egy 42 éves pécsi fiatal ember, Gábor is „vett” magá­nak egy családot..- VILLANYSZERELŐ VOLTAM ott­hon, jó munkahellyel, jó beosz­tással. Csak valahogy nem szólt az egész semmiről, csak a pénzről, meg arról, hogy a ha­talomban és az elosztásban ki tud minél előrébb kerülni. Ez engem nem érdekelt. Az, hogy változtatni kéne, már régen a fejemben volt, s időnként csen­desen meg is szólalt. Még a Naplóban olvastam, hogy Mohács vendége Csaba testvér (Böjté Csaba, az alapító - a szerk). Elmentem, meghallgat­tam, beszélgettünk és minden eldőlt. Meghívott Dévára, 2009-ben karácsony előtt eljöt­tem egy hétre. Egy kicsi sze­mélygépkocsival, de az autó annyira megtelt ajándékkal, hogy egy csomag szotyit sem lehetett volna beletenni még. Hihetetlen, ahogy az emberek a Déva szóra megnyíltak. Egy hétig masszív gyerekölelgetés- ben éltem, meg villanyt csinál­tam, mert éppen gyertyával vi­lágítottak az ebédlőben. Utána jöttem és újra jöttem és újra. legközelebb már nagy kocsi­val, utána kettővel De ez nem rólam szól, hanem azokról az emberekről akik segítettek. Né­hány hihetetlen találkozásban is volt részem. Volt egy garázs­ra való cuccunk, de nem tud­tuk, hogy miként hozzuk el. Felhívott egy barátom, akivel tíz éve nem beszéltem. Ő hal­lotta, hogy ide jövök, azt kér­dezte miben segíthet Másnap volt teherautónk. Én a pécsi evangélikus gyülekezetből jö­vök, ahol csodálatos emberek vettek körül. A különleges pil­lanatokból lehet tudni, hogy áldás van azon, amit csiná­lunk Addig-addig jöttem, amíg aztán itt ragadtam. Tavaly au­gusztusban aztán eldöntöttem: ha lesz helyem, itt maradok. Pár hónap múlva javasolták, hogy fogak egy családot. Hú­Gábor és fogadott fiai Déván, a Szent Ferenc Gyermekotthon lakói zódoztam, de ha az ember elhi­vatottságot érez valami iránt, akkor ne válogasson, hogy mit vállal és mit nem. A Jóisten ideküldött valamiért. Na és ak­kor a nyakamba vettem, kap­tam kilenc fiút, az első osztá­lyostól a 17 évesig. Mint az or­gonasípok Egy fiú árva, a töb­bieknél pedig nincsenek meg a megfelelő életfeltételek. Nincs víz, nincs vécé, nincs étel. A szülők vagy szanaszét a világ­ban, vagy ülnek otthon és né­zik a tévét, mert a segély úgyis jön. Van aki magából csinál pénzt, van aki vasazik, de tel­jesen életképtelen családok, és a gyerekeknek ez a minta. A fáma szerint vasárnapon­ként mind a kilenc fiú és Gá­bor „apjuk” vasalt ingben megy a templomba.- ez természetes. Az ember­ré válás komoly iskola. Ott­hon soha nem volt vasaló a kezemben, édesanyám vasalt helyettem. De ez nem nagy szám. A nagy szám az, hogy idegenként elfogadtak. Három hónap után valamelyik gyerek azt mondta, hogy köszönöm az ebédet. Rajzolnak nekem, ha olyanjuk van. Ha látják, hogy beteg vagyok, fáradt, ak­kor megsimogatnak, odabúj­nak hozzám. Én nem csak a lakás része vagyok a számuk­ra, hanem az, akihez oda­mennek ha fáj a foguk, vagy tetszik egy lány, vagy valaki megbántotta az iskolában. Persze nagyon sok harc is van, de fontos vagyok az éle­tükben. Sokszor arra gondo­lok, hogy csak azért, mert én vagyok itt. Aztán amikor el­kezdenek úgy beszélni, mint én, akkor rájövök, hogy még­sem. Na, innen jöhet a vasalt ing. Férfiak vagyunk, legyünk büszkék magunkra! Nézzünk ki úgy, ahogy egy férfinek ki kell néznie. És megérezték, hogy mi az a tartás. A szülő mindig szülő marad, nem le­het kicserélni senkire. Sem én­rám, sem másra. Rendszere­sen hazajárnak, van aki szí­vesen, van aki kényszerből. A szülők szava a legerősebb. Sokszor elmondom nekik, hogy azért vagyok itt, hogy megtanítsam azt, amit az ap­juk nem akart vagy nem tu­dott. Én vagyok a példa, még a rosszban is. Bár én még ma is azt gondolom, hogy alkal­matlan vagyok erre. A legna­gyobb akadálya annak, hogy jól csináljam a dolgom, az sa­ját magam. Jó lenne jól csi­nálni, még úgy száz évig, hogy többet adhassak. Születésnapi hajókirándulást is szerveztek a vitorlások számvetés A balatonmáriafürdői Túravitorlás Egyesület helytáll a versenyeken és a közösségi rendezvényeken Több mint húsz éve működik Balatonmáriafürdőn a helyi, a balatonkeresztúri, illetve kör­nyékbeli fiatalokat, felnőtteket tagjai között tudó Túravitorlás Egyesület A legutóbbi ülésükön újabb belépőket is felvettek sora­ikba. Joó Tamás, az egyesület elnöke az idei év számvetésé­ben kiemelte azokat a versenyeket, ame­lyeken részt vettek.- Idén a nagy nevezetesség a Kék szalag volt, a maga viharos befejezésével. A hatszáz ver­senyző között két hajóval is in­dultunk, az egyiknek a hetedik helyről kellett kiállnia a viharos idő miatt, a másikkal viszont vé­gigmentünk - idézte fel Joó Ta­más. Az egyesület helyi közössé­gi rendezvényekhez is rendsze­resen csatlakozik. Ilyen a faluna­pi, vagy az augusztus 20-i esti lampionos hajós felvonulás, de az óvodásokat is minden évben kirándulásra viszik. Amikor a balatonkeresztúri, vagy a balaton­máriafürdői önkor­mányzatnak vendé­gei vannak, a prog­ramok egyike a balatoni hajó­zás: korábban a bodrogke- resztúri gyerekeket, idén a né­met testvériskola tanulóit ültet­ték hajóra, természetesen a he­lyiekkel együtt. A közösségi ház idei egyéves születésnapjára pe­dig szintén hajókirándulást szerveztek. ■ Vigmond Erika ■ Az egyesület ré­szese a helyi programoknak. Szezonzárás a Túravitorlás Egyesületnél. Sorban veszik ki a hajókat a vízből Hódban gazdag drávai felfedező kirándulások A NAPSÜTÉSES NOVEMBERBEN hajóútra csábítják a turistákat a Drávánál A hétvégén újabb csoport indult Európa egyik lég sebesebb folyóján a szigetek vad­világának felfedezésére.- amikor ilyen fantasztikus az idő, akkor szinte minden hétvé gén újra és újra bejárjuk a Drá­va vadregényes tájait - mondta Torma István, a sétahajót üze­meltető vállalkozás vezetője. - Ilyen jó időnk már rég volt, ezért úgy látom, hogy akár egészen december elsejéig is kitolódik a márciusban indult 2011-es hajá zási szezon. A Dráva mente idén a korábbi­aknál is több látnivalót kínált Az őshonos állatok mellett visz- szaköltöztek például a hódok: a Csomoros-szigeten, a Nagy-szige­ten, az Ó-Drávánál és Babócsá- nál is párok élik mindennapjai­kat. Míg a nyáron nehezebben vehettük észre a nyomaikat, a télhez közeledve az ínségesebb időben a puha fákból esznek, így rágásnyomaik alapján köny- nyen követhetjük az útjukat mint ismert, a Világ Természet- védelmi Alapja 2007-ben kezdett hódtelepítési programba. 24 eur- ázsiai hódot, a határfolyó ma­gyar oldalán lévő mellékágai­ban engedtek el; a telepített terü­let 90 százaléka a Duna-Dráva Nemzeti Parkban van. jeki g.

Next

/
Thumbnails
Contents