Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-09 / 262. szám
7 2011. NOVEMBER 9., SZERDA GAZDASÁG Kockáztatunk 300 milliárdot áfa Elveszhet az extra uniós forrás, ha nem költjük el időben Közlekedésfejlesztésre, azon belül is motorvonatok beszerzésére lenne fordítható az az összeg, amit a támogatottak áfára költöttek Az Európai Bizottság szerint Magyarország korábban szabálytalanul járt el, amikor egyes beruházások áfáját is a támogatásokból fizette ki. A pénz épp jól jönne ott, amire kaptuk: a közlekedésfejlesztésben. B. Horváth Lilla Az előkészületek állapota alapján akármelyik nap a kormány elé kerülhetne a MÁV-Start Zrt. 88 elővárosi motorvonat beszerzésére vonatkozó, mintegy 200 milliárd forintos beszerzési terve, ahogyan megjelenhet az 50+50 InterCity személykocsi felújítására vonatkozó kiírás is. Mégis nyitott, hogy ténylegesen mennyi valósulhat meg a beszerzésekből annak fényében, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter már szeptemberben közölte: a folyó, 2007-13-as uniós költségvetési ciklusban mindössze 98 milliárd forint áll rendelkezésre a Közlekedés operatív programban (KÖZOP, 5-ös prioritás) városi és elővárosi közlekedésre. Ezt nem a vasút kapcsán, hanem annak indokaként mondta, miért nem támogatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a BKV 118 milliárd forintos troli- és villamosvásárlási tervét. Uniós pénzre vár a GYSEV és több vidéki nagyváros tömegközlekedése is. Csakhogy - értesült a Világgazdaság - a 98 milliárdon felül van még körülbelül 300 milliárd forint uniós pénz is közlekedésfejlesztésre. A pénz úgy bukkant fel, hogy az Európai Bizottság nehezményezte az előző kormányok gyakorlatát, miszerint egyes uniós forrásokat úgy használtak fel, hogy abból a kiadások áfáját is kifizették. Márpedig a Kohéziós Alapból adó nem fizethető, ezért az Európai Bizottság eljárásokat indított hazánk ellen. (Nem áfavisszaigénylők, például önkormányzatok használhatnak EU-s fejlesztési forrást beruházásaik egészének finanszírozására az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból.) Az ügyekben Magyarország is perelt, kettőt már elbukott, egy folyamatban van. Információink szerint a mostani kormány az előzővel annyiban azonos állásponton van, hogy reméli, megnyerhető a per. „AZ alkalmazott jogértelmezést nem mi alakítottuk ki, csak tovább képviseltük a már megörökölt elszámolási gyakorlatot, melyet a bizottság első alkalommal egyébként 2009júniusában kifogásolt csupán" - válaszolta Világgazdaságnak Oszkó Péter, az előző, Bajnai Gordon vezette kormány pénzA folyamatban lévő harmadik per kapcsolódik a közlekedéshez. Ebben a KÖZOP-forrás legnagyobb hazai kedvezményezettje, az áfa-visszaigénylő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) érintett a fenti, mintegy 300 milliárd forintos áfatartalom erejéig. Az összegnek eddig a felét hívta le. Lapunk úgy értesült: a NIF például az M7-es autópályával kapcsolatos fejlesztésnek az áfáját is uniós pénzből fizette. ügyminisztere. Hangsúlyozta: döntésükben a lehető legkevésbé kockázatos utat kívánták követni, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha a bizottság álláspontja btonyulna helyesnek, megfelelő előkészítés mellett még lesz ideje Magyarországnak a felszabaduló forrásokat más projektekre felhasználni. A tét nagy: ha az Európai Bizottság marad főiül, a költségvetésnek át kell csoportosítania a 300 milliárd forintot a KÖZOP- kasszába, és még az év végéig ki kell írni a pénz elköltését célzó tendereket. Ha késlekedünk, kifuthatunk a 2015. december 31- es határidőből, amikorra meg kell valósulniuk az adott keretből elvégezhető beruházásoknak. A pénzt ekkor vissza kell utalnunk, tehát számunkra elvész. Ha mégis Magyarország álláspontja bizonyul jogszerűének, az az elszámolások elfogadásának lezárásával javíthatja a költségvetés pozícióját Oszkó Péter a rendelkezésünkre bocsátotta a szakapparátus akkori véleményét, amely alapján a tételes jog inkább a magyar tagállami álláspontnak kedvez Ettől azonban nem kell tartani Loppert Dániel, a NIF szóvivője szerint. Mint a Vüággazdaságnak kifejtette, a NlF-nél bőséggel vannak olyan, előkészített infrastruktúra-fejlesztési tervek, amelyekre ésszerűen elkölthető a fenti összeg. Arról viszont, hogy a pénzt nem infrastruktúrára, hanem járműbeszerzésre kell fordítani, csak a kormány dönthet. Más forrásunk szerint viszont infrastruktúra-beruházásokra már nincs idő, ezért célszerű a pénzt a közösségi közlekedés járműfejlesztésére, azon belül is zéró emissziós eszközökre - villamos motorvonatra, trolibuszra, villamosra vagy elektromos hajtású buszra - költeni. De például dízelmotorvonat nem vásárolható belőle, és úgy tudjuk, hogy a MÁV-Trakció által opcionálisan lehívható 30 Traxx villanymozdony sem. Ez a változat tehát jó lenne a hazai közösségi közlekedésnek, de hatalmas teher a költségvetésnek. Kedvező adat: túljuthat a mélyponton a hazai ipar konjunktúra Az előző hónapokhoz képest valamelyest magára talált az év elején még élénken növekvő ipar. Igaz, az első negyedévi, két számjegyű növekedést már nem valószínű, hogy megismétli a szektor, de a 3 százalékos szeptemberi bővülés a külső körülményeket figyelembe véve nem tekinthető kedvezőtlennek. Az augusztusi, 4,5 százalékos növekedési ütemhez képest látszólag lassulást jelent a legfrissebb adat, ám az utolsó nyári hónapban csak az előző évinél kettővel több munkanap miatt volt egyáltalán bővülés. Most viszont nincs ilyen hatásról szó, ráadásul a szezonálisan kiigazított havi index is január óta nem látott ütemű, 3,9 százalékos emelkedést jelzett. ■ A legtöbb szakértő szerint csak átmeneti hullámvölgyben van a magyar ipar. A nyári hónapokban a romló globális hangulat és az euró- zóna problémái nyomán lefékeződött az export növekedése. Ez az iparra gyakorolta a leginkább negatív hatást, de.a legtöbb szakértő szerint csak átmeneti hullómvölgyben vagyunk. Jövőre, amikor például a kecskeméti Mercedes-gyár termelni kezd, ismét kiemelkedő növekedésre számíthatunk. Az idén azonban valószínűleg 5 százalék körül lesz csak az ágazat teljesítményének emelkedése, az első ki- lenchavi átlag 6,2 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy jócskán alulteljesülnek a 8-10 százalék körüli előzetes prognózisok, így is a mezőgazdaság mellett a növekedés fő húzóereje maradhat az ipar, mivel a szolgáltató szektorok nem tudnak csodát művelni a pangó belső kereslet miatt. ■ B. D. Oszkó Péter: Ez volt a kevésbé kockázatos megoldás Óvónőkre cserélik a tanárokat közoktatás Hetvenezren esnek ki ló évesen a rendszerből Összesítve nem álláshelycsökkenés és iskolabezárás, hanem jelentős foglalkoztatási és intézményi szerkezetátalakítás lesz a közoktatásban - így foglalható össze az a 40 oldalas gazdasági háttéranyag, amely a köznevelési törvényhez készült, és amelyről az fn24. hu számolt be. Az adatok szerint a 16-18 éveseket oktatók járnak a legrosszabbul: a szakképzés háromévessé alakítása és a tankötelezettség leszállítása miatt 7200-an veszítik el állásukat 2015-ig. A tankötelezettséget érintő változtatás azt is jelenti a számítás szerint, hogy 70 ezer fiatal lesz majd, aki 16 évesen kihullik az iskolarendszerből. Ennyi lesz a leépítés, ugyanakkor új álláslehetőségek nyílnak: a felső tagozatok összevonása, az egész napos iskola és az újrainduló falusi alsó tagozatok miatt az általános iskolákban 9300-zal több pedagógus kellhet. Tornatanárból négyezer új álláshely lesz a mindennapos testnevelés bevezetése miatt, emellett a hároméves kortól kötelező óvodáztatáshoz 4800 új óvópedagógusra is szükség lesz. Az átalakítások hatása miatt így az egyenleg plusz 11 ezer állás nyílhat a következő ■ A politikus vezette állam- titkárság szombaton nyújtotta be a köznevelési törvénytervezetet HOFFMANN RÓZSA NEFMI-ÁLLAMTITKÁR Az intézkedések költségvetési igénye, bérrel együtt* Állami átvétel 136,2 Új alsó tagozatok 8,4 Felső tagozatok összevonása-28,67 Életpályamodell 381,5 Hároméves kortól kötelezőóvodáztatás 229,94 Duális szakképzés-24,48 Tankötelezettség leszállítása-? 3,23 Egész napos iskola 45,85 Mindennapos testnevelés 82,4 •20IWG, MIIJJÁRD FORINT. FORRÁS: HÁTTÉRTANULMÁNY A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYHOZÁS négy évben, de rontja az összképet, hogy a gyereklétszám csökkenése miatt ennél négyezerrel kevesebb tanár kell majd. Ami az intézményhálózatot illeti: csaknem ezer településen indulhat újra az alsó tagozat egyenként legalább nyolc, összesen 20 ezer gyerekkel. Ezzel párhuzamosan viszont 633 helyen megszűnik a felső tagozat. Emiatt 2300 osztály, avagy 52 ezer gyerek járhat majd más helyszínre. Az egész napos iskola bevezetése a 310 ezer napközis diák mellé hozna még ugyanennyi gyereket, ezzel 82 százalékra teszi azoknak az arányát, akik délután négy óráig bennmaradnának az iskolában. A tanulmány szerint új óvodai férőhelyből 39 ezer kellene 2014 szeptemberéig. A tervezet szerint két tétel jelentene nagy terhet a büdzsének: tornatermek építésére kellene 2020-ig összesen 450 milliárdot fordítani, 2018-tól pedig az akkorra teljesen kiépülő pedagógusi életpályamodell vinne el évi 450 milliárdot. A számítások pontosságán ronthat, hogy 2012- re még 80 350 forintos minimálbérrel kalkulál, pedig 92 ezer forint lesz. ■ R. A. Magyarország a középmezőnyben közkiadások Nyugdíjra megy el a legtöbb szociális pénz Miközben az OECD országaiban átlagosan 10 százalékkal nőttek reálértékben az állam által szociális célokra fordított kiadások, és egyes országokban - például Észtországban, Spanyolországban és az USA-ban - a növekedés elérte a 20 százalékot is, Magyarországon durván 4 százalékpontos csökkenést regisztráltak 2008 óta. Hazánkhoz hasonló visszaesést szenvedett el Görögország, Izland, Írország és Portugália is. Az okok között a válságra válaszként adott megszorításokat említi a legfejlettebb ipari országokat tömörítő w Állami szociális kiadások* Helyezés Ország Százalék i. Franciaország 29.9 2. Dama 29,5 3. Belgium 28,6 4. Ausztria 28.1 5. Finnország 28,0 32. Izrael 15,7 33. Izland 14,0 34. Dél-Korea 9,7 16. Magyarország 22,1 OECD-átlag 22,0 PROGNÓZIS2012-RE, A GDP SZÁZALÉKÁBAN. MEGJ.: A VIZSGÁLT ORSZÁGOK KÖZÜL NÉGYRE NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE 2012-ES ELŐREJELZÉS. FORRÁS: OECD szervezet által most közzétett jelentés. Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el akkor, ha a GDP-arányos mutatót nézzük. Gyakorlatilag az OECD-országok átlagának a szintjén áll. Hazánkban arányosan a legtöbbet nyugdíjakra költ az állam, míg az egészségügyre és jövedelempótló támogatásokra nagyjából hasonló mértékűek a kiadásai. Kifejezetten hátul kullog Magyarország, ha a magánszféra szociális célokra fordított kiadásait nézzük, ez azt bizonyítja: az öngondoskodás terén mesz- sze el vagyunk maradva a fejlett világtól. Míg a legtöbb ilyen költést produkáló Amerikai Egyesült Államokban a GDP több mint 10 százalékát szánták erre a célra 2007-ben, és az OECD-országokban átlagosan 2,5 százalékát, addig Magyar- országon 0,2 százalékot költöttek magánpénzből szociális juttatásokra. Ezzel hátulról a második helyen állunk holtversenyben Mexikóval, és csupán Lengyel- és Észtországot előzzük meg, ahol semmit nem költenek erre a célra. ■ N. V. Zs. Állami szociális kiadások (a GDP százaléka, 2008-tól az OECD becslése)
