Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-09 / 262. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Emberpróbáló munka a kézmosás óvoda Tanítani kell az evést és a beszédet, azt is hogy a játék nem rombolás Őrtilosban vonzó az óvoda. A napokban ünnepelték a 24. születésnapját, együtt kicsik és még kisebbek Nyamnyami, aki a legkisebbeket csábítja bábszínházba A csecsemőknek és szüleiknek szóló előadáson egy kicsiny pillangó születésének lehetett tanúja a szépszámú érdeklődő. Színek, fények, hangok segítségével láthatták, miként nő fól a parányi hernyócska, s mi mindennel találkozik vándorlása során. Az előadás alatt a művészek létrehoznak egy különleges teret a maguk eszközeivel - mondta Pályi János, Blattner- díjas bábművész, a BábSzínTér vezetője, aki a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulatát Kaposvárra csábította. - Kör alakú játéktér öleli a közönséget, akiket az érdekes díszlet segítségével körbejátszanak a szegedi bábjátékosok. Növények és parányi állatok kelnek életre az előadáson varázslatos hangulatba ringatva kicsit, nagyot. Az előadás során különösen fontosak a szülők reagálásai is, akik együtt „élnek” a babákkal, így szerezve közös élményt. Pályi János szerint három részből áll a nulla és három éves kor közötti gyerekek számára összeállított előadás. - Az előjáték során egy játszótéren hangolódnak rá a gyerekek a közös élményre - mondta Pályi János -, aztán a húsz perces előadást követően a színészekkel együtt ugyanezen a játszótéren folytatódik az előadás az elengedő részével. Úgy tapasztaljuk, hogy azok a gyerekek, akik már ebben a korban találkoznak a művészetekkel, megtapasztalnak egy-egy különleges bábszínházi élményt, később aztán bizonyosan visszatérnek a bábszínházba, majd a színházba. ■ Márkus Kata Nem tudják, mire való a villa és a fogkefe, enni az ágyon szoktak. Óvodások, akiket az óvónők tanítanak. Varga Andrea Benyújtotta a parlamentnek a köznevelési törvény tervezetét a kormány. A javaslat szerint a gyerekeknek attól az évtől, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévüket betöltik, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt venniük. A változás 2014. szeptemberétől lépne életbe.- Mi régóta ezt alkalmazzuk a gyakorlatban - mondta Subics Magdolna iharosberényi óvodavezető. - Nyáron felkeressük a szülőket, írassák be gyereküket az óvodába. A településen nagy szükség van erre, ugyanis az 52 óvodásból jelenleg 43 hátrányos helyzetű, többségében roma. Nem úgy kerülnek háromévesen óvodába, mint egy nem hátrányos helyzetű család gyereke. Subics Magdolna azt mondta: meg kell nekik tanítani, hogy az étkezés asztal mellett történik, evőeszközzel. Angol vécé ugyan egyre több családban van, de ennek ellenére többnyire az udvaron végzik dolgukat. Tanítani kell a mosakodást, a kézmosást, azt is, hogy a játék ne a rombolásról szóljon, és ne ordítva, kiabálva érintkezzenek egymással. Ez kemény egyéves, emberpróbáló munka a helyi óvodapedagógusok számára. A környék egyik legjobban felszerelt logopédiaterme az övék, és különböző egészség- ügyi programokkal igyekeznek már a szülőkön elkezdeni a nevelést, mégis sok minden kellene még - például fejlesztőpedagógus -, ezért remélik, hogy a feladathoz pénz is kerül majd. Háromévesen az óvodakezdést egyébként Iharosberényben támogatják a szülők, hiszen nagycsaládosok lévén, köny- nyebbség, ha nincs minden lurkó otthon. Subics Magdolna amúgy saját példáját említve mondta, mivel nem ért egyet a törvény- tervezetben: nemsokára nyugdíjasként vigyázhatna unokájára, nem kellene óvodába adni, de ha kötelező lesz hároméves kortól?- Van olyan édesanya, aki otthon van kisebb gyerekével, akkor miért kéne óvodába adni a nagyobbat? Ugyanakkor azt látjuk: bármilyen jómódban is van a szülő, a televízió otthon pásztorként működik, és ez sokat árt - vetette fel Tóthné Iváncsics Gyöngyi őrtilosi óvodavezető. A törvénytervezet egyébként úgy fogalmaz: az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei ezt indokolják. Tóthné azt is mondta: náluk soha nem okozott gondot, hogy a problémás gyerek időben óvodába kerüljön. Elvétve akad csak család, akit győzködni kéne, hiszen vonzó az óvodájuk.- Közösségben szocializálódik a gyerek, ahol fontosak a társaskapcsolatok, odafigyel a másikra - sorolt néhány előnyt az óvodavezető, aki támogatja a változtatást. Főleg, hogy ő is tud példát, amikor az óvodában a vécé mellé guggolva végezte a dolgát a kisgyerek... S amit mindegyik óvónő hangsúlyozott: itt legalább kap enni a gyerek, ami otthon nem biztos. Faragóné Horváth Andrea Somogyudvarhelyen három családi napközit vezet 21 gyerekkel. Eleinte voltak kételyei, például „eltemethetik-e” a családi napközit, mert az intézményeket szeretné erősíteni a kormány? A tervezetből kiderül: nem, mert az óvodába járás kötelezettsége ötéves korig családi napköziben is teljesíthető. A családi napközik eddig is a böl- csődés korosztályt célozták meg Somogyudvarhelyen, más kérdés, hogy ezek a gyerekek ovisként is maradtak náluk. Faragóné azt mondta: nyilván a változtatással akarják rábírni a hátrányos helyzetű szülőket, hogy ne csak nagycsoportban vigyék intézménybe gyereküket.- A családi napközit egyesület, alapítvány működteti, tulajdonképpen leveszi az államról, az önkormányzatról a terhet, hiszen egyforma állami normatívát kapunk az óvodával, de a különbözetet itt a szülő teszi hozzá, ott a település - mondta a szakember. Elképzelhető, hogy több családi napközi lesz, hiszen kisebb létszámmal működik, családiasabb feltételeket biztosít, befogadója az egészen kicsiknek. Somogybán egyébként nehéz megmondani a számukat, szűnnek meg, újak alakulnak. Ami gond: ahol vannak családi napközik, ott „egy kupacban” több, miközben vannak fehér, lefedetlen foltok. Német tűzoltók hoztak ajándékot barcsiaknak Telerakott teherautó és utánfutó érkezett a németországi Sinshe- imből a napokban Barcsra. A segélyszállítmányt a város nyugdíjas tűzoltói gyűjtötték össze, karitatív céllal. Peter Nerpel sinshei- ml nyugdíjas parancsnok és Bá- zing György barcsi nyugdíjas parancsnok kapcsolata már húsz évre nyúlik vissza, azóta évente többször is találkoznak. Idén háromszor látogattak a a dél-somogyi kisvárosba, kétszer adományokkal, egyszer pedig baráti találkozásra. Bázing György elmondta: a gyermekotthonba érkezett számos játék, ruhanemű, lepedő, használati eszközök, de még gyerekágy is; emellett a tűzoltók az új rendelőintézetbe több bútort is hoztak. ■ Jeki G. KcttŐS jubileum. Két siófoki kórus egyszerre jubilál: a Bányász Női Kar negyven, a Siófoki Gyermek- és Ifjúsági Kórus huszonöt éves. Ez alkalomból közös hangversenyt adtak a Kálmán Imre Kulturális Központban, Tímár Imre karnagyra, Siófok díszpolgárára is emlékezve, stílszerűen Imre-napon. Vendégként fellépett a Férfi Dalkör, valamint a Siófoki Ifjúsági Kamarakórus is A százéves orchidea-szakértőt köszöntötték Siófokon születésnap Állítja, hogy itthon jobban meg lehet élni, ezért tért haza, pedig Svájcban minden a helyén volt Egy romantikus Dohnányi-ke- ringő szólt a magnetofonból, azt tartotta a füléhez. Néhai hegedű- művész férje játszott rajta. A felvételt unokaöccsétől kapta ajándékul Vámay Tibomé, akit századik születésnapján köszöntöttek a siófoki Gondozási Központban az intézmény és a város vezetői, köztük Balázs Árpád polgármester.- Mindenre emlékszem; a gyerekkorra, Svájcra, Venezuelára - mondta a világot látott ünnepelt. - Éppen ez a baj, jó volna elhagyni már valamit az emlékek közül, de az én agyam „túlműködéses”. Ilus néni gyermekkorában már franciául és flamandul tanult Belgiumban, erre mondta, hogy „nem volt rossz sorom”. A háború után hagyták el az országot hegedűművész férjével. - Előbb Velencébe mentünk 1946 decemberében, majd hajón 1947 márciusában értük el Venezuelát - emlékezett a százéves ünnepelt. - Kellemes idő volt, szubtrópusi éghajlat, kabát nem kellett, de nem is volt nálunk, mert már Olaszországban eladtuk, hogy legyen ennivalónk. Amikor aztán Venezuelában elszemtelenedtek a spanyolok, az olaszok meg a portugálok és ezt a befogadó ország nem tudta elviselni (egyetlen napon kilencszáz embert mészároltak le), mi is fölkerekedGondoskodás. Balázs Árpád polgármester köszöntötte a százéves Várnay Tibornét a siófoki gondozási központban tünk és 1962-ben átjöttünk Svájcba. Jó állásom lett, beszéltem spanyolul, franciául, tanultam a németet. Svájcban valahogy minden a helyén volt. Nem a szíve húzta haza, vallotta be őszintén Várnay Tiborné. - Szerettem Svájcot, de nagyon nehezen éltem meg a nyugdíjamból, idehaza viszont jól el lehet lenni belőle. A százéves hölgy természetkedvelő, az orchidea a kedvence („mennyi volt belőle Venezuelában!” - idézte fel). Autodidakta módon mindent megtanult erről a növényről és Svájcban még előadásokat is tartott spanyol, francia és német nyelven a virágkedvelőknek. ■ Fónai Imre