Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-29 / 254. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 29., SZOMBAT VÁGYTURIZMUS 11 kirándulás Ősi hagyományok, a modern kultúra és rejtélyek találkozása - ez Skócia, amire mi, somogyiak is felfigyeltünk a Da Vinci Kód könyv- és filmsikere nyomán AHOL A FÉRHAK IS SZOKNYÁBAN JÁRNAK A vágygazdaság forrásvidékei cím­mel rendezett konferenciát Szegeden a Pécsi és a Szegedi Egyetem Kom­munikáció- és Médiatudományi Tanszéke. A turizmus jelenségéről és kutatási lehetőségeiről hallhattunk izgalmas előadásokat. Egyetlen somo­gyi előadóként Dán Brown Da Vinci kód című regényének nyomába eredtem az ősi és titokzatos Rosslyn- kápolnát felkeresve Skóciában. Jeki Gabriella Aki valaha is látta az 1995-ben készült, öt Oscar-díjas Rettenthetetlen című történelmi filmet a skótok nemzeti hőséről, William Wallace-ról, az biztosan vágyott a legendák földjére, Skóciába. A történetben is megis­mert skót dudaszó, a nemzeti jelképnek szá­mító bogáncs, az üdezöld legelők, a felhőkig nyúló hegyek, és a skót öntudat igaznak bi­zonyul. Sőt, még a főszereplő, Mel Gibson megállapítása is az esőről, ami így szól: „az igazi skót kirándulóidő, ha vízszintesen esik az eső, néha pedig egy kicsit srégen”. A skótok kicsit mogorvák, de alapvetően kedvesek, a skót lazac isteni finom, a szál­lások tiszták és vendégbarátok, az élet ki­csit drága, de Angliánál lényegesen ol­csóbb, a skót angol pedig kissé idegtépő, de pár nap után szerethető. Idén nyár óta már közvetlen repülőjárat­tal is eljuthatunk a skót fővárosba Edinburgh-be, aminek kiejtését az ország­ban haladva számos változatban ismerhet­jük meg, például Edinboro, Edinbör, A hagyományőrzés Brown-nál is megjelent Edinbro, Edinbr. A legtöbb helyen a harma­dikat használják. Ha már ideérkezik a repülőgépünk, érde­mes kényelmes 20 perces buszozással meg­nézni Európa egyik nagyobb pénzügyi köz­pontját - korántsem ezért, hanem egyszerű­en azért, mert gyönyörű. A busz a Waverly állomásra érkezik, amely a forgalmas és ele­gáns Princess Street (Hercegnő utca) mellett áll, közveüenül a Princess Garden (Herceg­nő Kert) szomszédságában. A skótok nemze­ti költőjének, Sir Walter Scottnak a kissé ko­pottas, ámde annál impozánsabb emlékmű­vét is itt találjuk. Az Edinburgh kastélyhoz kisebb emelkedőn, a nemzeti galéria mellett haladva jutunk el, közben folyton figyel­nünk kell, mert - ahogy az angoloknál szo­Loch Lomond - Skócia legnagyobb tava kás - itt is az út bal oldalán közlekednek az autók. A várba gyorsan bejutunk, a kapuban két szabadságharcos, William Wallace és Róbert Bruce szobra fogad. Az idő repül a 12. századi, ősi erődítményben, ahol megtalál­juk a Szent Margit-kápolnát, megnézhetjük a csillogó koronázási ékszereket, bepillant­hatunk a várbörtönlakók életébe, hallhatjuk az azóta is minden nap megszokott, egy órás ágyúszót, láthatjuk a skót Nemzeti Katonai Emlékhelyet és a Skót Nemzeti Hadtörténeti Múzeumot, de még egy kutyatemetőt is, ahol a nemzeti hős katonák hű társai nyug­szanak. És nem utolsó sorban lélegzetelállí­tó a kilátás is az óvárosra és a tengerre. Az UNESCO 2004-ben, a világon első­ként, Edinburgh-nek adományozta a City of Literature (Az Irodalom Városa) díjat. A Rosslyn-kápolna rejtélye: vajon tényleg itt rejtették el valaha a Szent Grált a templomos lovagok? A titokzatos Rosslyn-kápolna a turisták kedvelt célpontja MINTEGY 12 MÉRFÖLDRE találha­tó Edinburgh-től Roslin vámsa, amely mára két nevezetességgel bír: itt van a Roslin Institute, az az intézet, ahol Dollyt, a bá­rányt klónozták (most épp egy vadmacskával kísérleteznek ha­sonlót), és a Dán Bmwn regé­nyéből, a Da Vinci kódból jól is­mert Rosslyn-kápolna, a képze­letbeli (?) grál lelőhelye. ÍGY szól A könyv ide vonatkozó része: „Vár rátok a Szent Grál az ősi Roslinban hol penge és kehely őrzi a kapukat.” Aztán Dán Brown fellebbenti a fátylat: „A templomos lovagok építették 1446-ban, és arról híres, hogy elképesztő mennyiségű zsidó, keresztény, egyiptomi, szabad- kőműves és pogány szimbólum található benne. A kápolna pontosan a Glastonburyn átha­ladó észak-déli meridiánm esik. Ez a hosszúsági rózsavonal Arthur király szigetének, Avalonnak hagyományos jelölő­je, Nagy-Britannia misztikus földrajzi középpontjának tekin­tik. A Rosslyn-, eredeti írásmód­dal Roslin-kápolna erről a ró­zsavonalról kapta a nevét ” roslinban kutattam egy egye­temi konferenciához. A tények- a kápolna csodálatos, a falain és padlóján számtalan szimbó­lumot vélhetünk felfedezni, az üzemeltető alapítvány (Roslin Chapel Trust) igen szigorúan veszi a felügyeletét (például nem szabad fotózni a kápolna belsejében), és az épületet kö­rüllengő misztikum is valós (nem tudtam használni a tele­fonomat, ráadásul a diktafo­non rögzített interjúk is rejté­lyes módon eltűntek). újabb tények a turistáktól: a legtöbben az épület szépsége miatt látogattak ide, senki nem tudja, mi is a legendás Szent Grál, tízből nyolc olvas­ta vagy látta a Da Vinci kó­dot, és csupán ketten hisznek abban, hogy a titok Roslin­ban van elrejtve. Tóm Hanks mindenesetre kisebb vagyont ajándékozott az alapítvány­nak, mert - idézem - „A film helyszínei közül kevés volt en­nyire bűbájos és ma is élő, mint ez az épület. A Rosslyn- kápolna minden képzeletet fe­lülmúlt. ” A misztikumok érdeklik a tudományos közönséget Skócia területe 78 772 négy­zetkilométer, mintegy 5,2 milli­óan lakják. Általában három vidékre osztják: Dél-felföld, Kö­zépalföld, Skót-felföld - ez bi­zonyára ismerősen cseng a Elegylakó című fdmbőL a dél-felföld a Nagy-Britanni- ával kapcsolódó határvidék, jellemzően szélesen elterülő le­gelőkkel, enyhén lankás dom­bokkal, hatalmas erdei par­kokkal, romos apátságokkal, és Ayrshire (ejtsd Érsír) Atlanti­óceán menti vidékével Itt élt és Cuizean Castle alkotott Sir Walter Scott. Ha er­re járunk, nem szabad kihagyni Nagy-Britannia egyik legna­gyobb kastélyát, a Cuizean Castleí (ejtsd Kálién Kástl), amely­nek hatalmas területén órákig elbóklászhatunk. Szarvaspark, hattyúkkal benépesített tó, óceán menti hatalmas sziklák, impo­záns kastély és a hozzátartozó park, olyan virágcsodákkal, me­lyeket máshol biztosan nem láttunk és éreztünk, és ahol a fű szó szerint „fetrengős”, azaz az ember legszívesebben leven­né a cipőjét és lefeküdne rá. a középső-alföld Skócia lég gazdagabb, de - az útikönyvek szerint - kevésbé látványos tája, ahol a legfejlettebb a mezőgaz­daság. Erre járva azonban a legnagyobb élmény mégis a rengeteg birka, tehén, a hegyol­dalon álló magányos házak, a Középső-alföld dombokon végigterülő lila le­vendulaföldek, az ország lég nagyobb nemzeti parkja, a hatalmas tó, a Loch Lomond (a loch- ok Skóciában tavakat jelölnek), ahol színes élet zajlik Bátor fia­talok fürdenek a hideg vízben, az éttermekben kávét szürcsöl- nek a parkokban a fűben fekszenek a turisták. Nem szabad ki­hagyni Glasgow-tsem (augusztusban itt forgatta World WarZ cí­mű filmjét Brad Pitt), amely az országban a legnagyobb, neve gael nyelven „zöld hely”. a misztikus skót-felföld, ahol a „madár sem jár” - emberek­kel alig találkozunk A táj viszont különleges, lápvidékek és vad hegyek, a ködből előbukkanó kastélyok, mélykék hegyi patakok St. Andrews, ahol a somogyiak által is kedvelt sport, a golf született és csöndes tavak, keskeny öblök, alacsonyan ülő felhők, esők és ködök világa. Ahol a képzelet és valóság találkozik, amikor a fel­hők mögött kisüt a nap, és fénycsóvát küld a földre - aki ezt lát­ja, úgy érezheti, hogy az angyalok szálltak közénk. És itt a híres felföldi marha (Highland cow), a hosszú szőrű, vicces külsejű haszonállat. No meg Nessi, a hírhedt szörny a Loch Nessből, a legmélyebb vizű skóciai tóból. Népszerűsége töretlen, évről évre turisták ezrei keresik nyomait (én egészen biztosan találkoztam vele, egy „v” alakú, hosszú csóvát húzott maga után a vízben). A keleti parton, az Északi-tenger öleli az országot. Arbroath vö­rös sziklái mögött csillan meg a napfény a hullámokon, miköz­ben a rákászok csapdáit skót zászlók jelzik a tengeren. To­vább haladva Edinburgh felé St Andrews-t találjuk, amely hagyományokban gazdag egye­teme (itt tanult Vilmos herceg is) mellett arról is híres, hogy ez a település a golf szülőföld­je. 1160-ban kezdtek hozzá az ország legnagyobb katedrálisá- nak építésébe, amelyet 1318- ban fejeztek be. A néphit sze­rint a 6. században itt helyez­ték el András apostol relikviáit, innen ered a neve, valamint a Skócia zászlajában található andráskereszt is. ha itt járunk, kiderül, hogy a skótok nem is olyan skótok, csak elvárják a minőséget, és a vendégek előtt kinyitják a szívüket és a pénztárcájukat is. az azonban máig rejtély, hogy valóban járnak-e a férfiak szok­nyában - no és, hogy alatta hordanak-e alsónadrágot... Loch Ness » t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents