Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-26 / 251. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 26., SZERDA OLVASÓI LEVÉL Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2011 két lépés A kormány javaslata kizárja, hogy jó gazdasági helyzetben a nyugdíj reálértéke nőjön A nyugdíjak reálértékének megőrzése, a nyugdíjak évenkénti indexálása (valorizálása) a nyugdíjrendszer működésének egyik nagyon fontos eleme. Ezt a kormány a jogszabályoknak megfelelően évente két lépésben hajtja végre. Az első lépés a tárgyévi január 1- jei nyugdíjemelés, a második pedig a november havi nyugdíjkorrekció. 2011-ben az elmúlt évinél két héttel korábban, már október elején megjelent a 198/2011. (X.5.) számú kormányrendelet a nyugellátások és a baleseti járadék 2011. novemberi kiegészítéséről. Ezzel szinte egyidejűleg a kormány (nemzetgazdasági miniszter) benyújtotta az Ország- gyűlésnek a T/4656 számú törvényjavaslatot Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról. A törvényjavaslat 45.§-a, amennyiben azt az Országgyűlés elfogadja, 2012. január 1-jétől jelentősen módosítja az évenkénti nyugdíjemelés rendszerét és mértékét. A nyugdíjasok és az érdeklődő közvélemény tájékoztatására szeretném nagyon röviden áttekinteni a hatályos jogi szabályozást és a valós közgazda- sági környezetet azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ne érzelmi és ne indulati alapon ítéljük meg a (mindenkori) kormány intézkedéseit és a tervezett változtatásokat. Bár evidencia, de mégis nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy az évenkénti nyugdíj- emelés és nyugdíjkorrekció mértékét és mikéntjét törvény, nevezetesen a többször módosított 1997. évi LXXXI. törvény 62.§.-a határozza meg. A törvénynek ezt a jelenleg még hatályos szakaszát a gazdaságipénzügyi világválság hatására, a Bajnai-kormány előterjesztésére a 2009. évi XL. törvénnyel fogadta el a Parlament. A módosítás lényege az volt, hogy az úgynevezett tiszta "svájci indexálás" helyett a nyugdíjak évenkénti emelését a változatlan áron számított bruttó hazai termék (GDP), azaz a reál GDP növekedésétől tette függővé. A "svájci indexálás", amely három év átmeneti idő után 2001. január 1-jétől volt hatályban, azt jelentette, hogy a nyugdíjakat az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés (infláció) és a tervezett nettó átlagkereset-növekedés 50-50 Vos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kellett emelni. A jelenlegi, 2010. január 1-jétől hatályos szabályozás [62.§.(1) bekezdés a), b), c) és d) pontja] a reál GDP növekedésétől függő, négysávos indexálást határoz meg a nyugdíj- emelés mértékének kiszámítására a tárgyévre tervezett makrogazdasági adatok alapján. A hatályos nyugdíjtörvény előírja azt is, hogy "A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg." [62.§.(2) bekezdés] Tehát az évenkénti nyugdíj- emelés törvényi mértékét a hatályos 1997. évi LXXXI. és a tárgyévi költségvetési törvény tervezett makrogazdasági mutatói alapján határozhatjuk meg, illetve ellenőrizhetjük a kormányzat számításait és intézkedéseit. A törvénymódosítás 2009. július 1-jével megszüntette a 13. havi nyugdíjat is, és helyette, rendkívül bonyolult módon, bevezette a GDP növekedéstől, valamint a költségvetési egyenlegtől függő nyugdíjprémium intézményét Ez az intézkedés önmagában 7,7 százalékos nyugdíjcsökkentést jelentett. A II. Orbán-kormány 2010. május 29-én lépett hivatalba, így a 2011. évi költségvetési törvény megalkotása és elfogadása már kizárólag a kormányzó pártok feladata és felelőssége volt. A kormány 2011. évre 3,5 %-os éves átlagos fogyasztói árindexet és 3 %-os reál GDP növekedést tervezett. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58.§.(2) bekezdésében az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy: (2) A 2011 januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti 4,9%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 3,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Ennek alapján a 2011. évi januári nyugdíjemelés mértéke a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlaga. A súlyozott átlag 3,78 %, amelyet a kerekítés szabályai szerint egy tizedes jegyre kerekítve, valóban a kormány által közölt 3,8 %- os nyugdíjemelés adódik. [(0,8x3,5 + 0,2x4,9)/(0,8+0,2) = 0,8x3,5 + 0,2x4,9 = 2,80 + 0,98 = 3,78] Az Orbán-kormány a törvény szerint járó 3,8 %-os nyugdíjemelést 2011. január 1-jétől végrehajtotta! Ezt minden nyugdíjas ellenőrizhette, ellenőrizheti. A jogalkotó természetesen számolt azzal is, hogy piacgazdaságban a reálfolyamatok eltérhetnek a tervezettől, ezért meghatározta az esetleges utólagos nyugdíjkorrekció mértékét és mikéntjét is: (3) Ha a fogyasztói árak, az országos nettó áüagkereset vagy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévben várható mértéke a tervezettől olyan mértékben tér el, hogy a nyugdíjak ezen adatok alapján történő emelése legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárban végrehajtott emelés mértékét, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A többször módosított 1997. évi LXXXI. törvény 62. szakaszának (4) bekezdése rögzíti továbbá, sajnos nem egyértelműen, hogy "(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét." Az első nyolc hónap tényadataira alapozott, és a költségvetési év egészére vonatkozó várható, vélelmezett (ex ante) makrogazdasági adatok bizonytalansága félreértéseket okoz, és az eddigi tapasztalatok alapján bizalmatlanságot szül. A törvény a lehetőséget megadja, de nem kötelezi utólagos intézkedésre a kormányt, amennyiben a korrekció során is rosszul becsülte meg a várható éves makrogazdasági adatokat: "(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen." szeg" évi nyugdíjemeléssel növelt, kumulált összege a nyugdíjas életének végéig. A téves prognózis ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alapnak évente kb. 5,8 milliárd forint "megtakarítást eredményezett". A jogi környezet tavaly óta lényegében nem változott, így a "198/2011. (X.5.) Korm. rendelet a nyugellátások és baleseti járadék 2011. novemberi kiegészítéséről" szerkezete, logikai felépítése teljesen azonos a 2010. évivel. A kormányrendelet rögzíti, hogy az érintett személyek réEmlékeztetni szeretnék arra, hogy a 2010. január 1-től 4,1 %- os nyugdíjemelés történt, októberben, az éves korrekció során a kormány az éves áüagos infláció mértékét 104,7 %-ra becsülte, így a korrekció havi mértékét 0,6 %-ban határozta meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint ( www.ksh.hu honlapon az stADAT-táblák linkben) a 2010. évi tényleges átlagos fogyasztói árindex 104,9 %, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 104,5 % volt. Mivel a törvény szerint a magasabb inflációt kell figyelembe venni, és mivel a kormány nem élt utólag sem a 62.§.(6) bekezdésében kapott felhatalmazással, az Orbán- kormány téves vélelmezésével havonta 0,2 százalékponttal "rövidítette meg" a nyugdíjasokat. Ez a havi nyugdíj összegétől függően más-más mértékben, de minden nyugdíjast élete végéig hátrányosan érint. A 2010. évi 91.400 Ft/hó átlagnyugdíj szintjén ("ONYF évkönyv 2010" 65. oldal) ez a tévedés 2011. évben 180 Ft/hó nyugdíj végleges elvesztését jelentette, de a veszteség mindösszesen az "elvett öszszére "egyösszegű kifizetést kell folyósítani", amelynek mértéke: 2. § (1) Az egyösszegű kifizetés összege megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő, 1. § szerinti ellátások 2011. november havi összegének 6 százalékával. Logikusnak látszik, hogy egyösszegű kifizetés esetén a jogszabály ilyen módon határozza meg a korrekció mértékét, de ez félreértésekhez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy ez havi 0,5 %-os nyugdíjemelésnek felel meg, és így az egyösszegű korrekció természetesen 12 hónapra, egész évre szól (12x0,5 % = 6 %), tehát megfelel a jogszabályi előírásnak. A korrekció mértéke azonban ebben az évben is aggályos. Az Orbán-kormány 2011. évre a következő makrogazdasági adatokkal számolt a költségvetésben: (1) reál GDP növekedés: 3 %; (2) GDP értéke folyóáron: 28.440 milliárd Ft; (3) GDP- deflátor (a "folyó" áron számított GDP-t "reál" GDP-vé alakító viszonyszám): 2,4 %; (4) fogyasztói árindex: 3,5 %. A 2011. évi tényleges makrogazdasági mutatók jelentős mértékben eltérnek az előirányzatoktól. A folyóáron számított GDP még a legoptimistább előrejelzések szerint is maximum 1,5-1,6 százalékkal növekszik a bázisévhez képest. Ez egyrészt 50 %-os csökkenést jelent a kormányzati tervhez képest, másrészt azt jelenti, hogy a reál GDP, vagyis a megtermelt javak és szolgáltatások mennyisége is csökken. A költségvetési előirányzatok és a tényleges teljesítés eltérésének oka egyrészt a megalapozatlanul optimista tervezés, másrészt a világgazdasági válság elhúzódása. Ez természetesen nem a "költségvetési adatok meghamisítása" (sic!), ahogy azt a Fidesz ellenzékben állította. Az első nyolc hónapban (január-augusztus) a KSH gyorsjelentése alapján a nyugdíjas fogyasztói árindex 104,50 %, az általános fogyasztói árindex pedig 103,9 százalék volt. Mivel a reál GDP növekedés a kormány legújabb prognózisa szerint kisebb lesz, mint három százalék (1,5 %-ra módosították), a nyugdíjakat 2011-ben a nyugdíjas fogyasztói árindex (ez a magasabb) mértékével kell emelni. A kormány azt feltételezi, hogy a nyugdíjas infláció éves átlagban 104.3 százalék lesz, tehát az utolsó negyedévben 0,2 százalékponttal csökken. A kormány ennek alapján határozta meg a korrekció havi 0,5 százalékos mértékét. (2011. januári emelés 3,8 % + havi korrekció 0,5 % = 4.3 %) Álláspontom szerint a makrogazdasági folyamatok és bázisadatok nem alapozzák meg a kormány optimizmusát, alábecsüli (ahogy 2010-ben is) az éves infláció mértékét és ezzel valószínűleg ismét "megrövidíti" a nyugdíjasokat. Erről azonban biztosat csak a 2011. évi tényadatok ismeretében, várhatóan 2012. február hónap második felében mondhatunk. Ha módom és lehetőségem lesz rá, én visszatérek a témára. Az Orbán-kormány az Ország- gyűlésnek beterjesztett T/4556 számú törvényjavaslata szerint 2012. január 1-jétől módosítani kívánja az évenkénti nyugdíj- emelés mértékének kiszámítását is. A törvényjavaslat 45.§-a hatályon kívül helyezné az 1997. évi LXXXI. törvény 62.§. (l)-(3) bekezdését, azaz megszüntetné a "magyar indexálást" (copyright: Magyar Narancs/Muraközy Balázs). A nyugdíjakat a módosítás szerint 2012. január l-jétől "...minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni." A nyugdíjak indexálására alapvetően három módszer alakult ki a világban: (1) az éves, átlagos inflációt követő; (2) a nettó-keresetnövekedést követő; (3) és a kettő súlyozásából képzett mutató (vegyes rendszer) szerinti emelés. Egységes gyakorlat még az Európai Unióban sincs, a módszer országonként más és más, sőt még az egyes változatokon belül is eltérés van a tagországok gyakorlatában. A nyugdíjrendszer működéséről, ezen belül a nyugdíjak évenként indexálásáról, az érdekek és az értékek mentén évek óta széleskörű tudományos és szakmai vita folyik. Terjedelmi korlátok miatt itt csak a tervezett változtatással összefüggő néhány problémára térek ki. Az első és legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk: mi az állam feladata a nyugdíjakkal kapcsolatban? Csak az értékállóság biztosítása, csak a vásárlóerő megőrzése? Vagy a nyugdíjak reálértékének növelése, amennyiben növekszik a gazdaság? Az évenkénti nyugdíjemelés mértékét és annak megállapítási módját szabályozó törvények és kormányrendeletek alkotmányosságát többször is megvizsgálta az Alkotmánybíróság. A 36/1999. (XII.21.) számú alkotmánybírósági határozat indoklási részében a testület nagyon egyértelműen foglalt állást ebben a kérdésben: (1) "...a (nyugdíj) emelés mértékére, nagyságára vonatkozó alkotmá-- nyos kötelezettség nem állapítható meg."; (2) "...az állam, ha lehetőségei nem engedik, nem köteles a nyugdíjak és egyéb ellátások értékállandóságát megőrizni." Az Alkotmánybíróság szerint a nyugdíjemelés módszertana technikai, és nem alkotmányossági kérdés. Ebből egyenesen következik, hogy a nyugdíjemelés szabályozása, természetesen figyelemmel a gazdasági lehetőségekre is, a mindenkori regnáló kormányzó erők értékrendjét is tükrözi. Álláspontom szerint a jelenlegi szabályozás, a "magyar indexálás" igazságos, méltányos és szolidáris, ezért annak megváltoztatását semmi nem indokolja. Kétségtelen tény, hogy recesszió, gazdasági válság idején, amikor általában a nettó keresetek stagnálnak vagy csökkennek, az inflációkövető indexálás megőrzi a nyugdíjak reálértékét, tehát védi a nyugdíjasokat. Ezt a jelenlegi szabályozás is biztosítja. Egyszer azonban minden válság véget ér, elkezdődik a gazdasági fellendülés, nő a termelékenység, növekszik a GDP, nőnek a nettó keresetek és csökken az infláció. A gazdaság természetes állapota ugyanis a növekedés, így a gazdaságtörténetet rövid válságidőszakok, és lényegesen hosszabb prosperáló szakaszok jellemzik. Az Orbán-kormány által javasolt megoldás kizárja a nyugdíjasok társadalmát abból, hogy kedvező gazdasági helyzet idején a nyugdíjak reálértéke növekedjen, hogy a nyugdíjasok életszínvonala javuljon, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a növekvő jólétből. Megjegyzem, hogy még a svájci indexálás esetén is a nyugdíjak reálértéke csak fele akkora ütemben növekszik, mint a reálkereseteké. Hosszú távon az inflációkövető indexálás csökkenti ugyan a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, de növeli a reálkeresetek és a reálnyugdíjak közötti különbséget, és így a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet. A szak- szervezetek ezért szorgalmazzák a nettó kereset-növekedést követő indexálás bevezetését. Kedvező hír viszont, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szerint továbbra is megmarad a Medgyessy-kormány idején bevezetett nyugdíjas fogyasztói árindex, a nyugdíj prémium intézménye és a szépkorúak jubileumi juttatása. [255/2008. (XI. 21.) Korm. sz. rendelet] KOVÁCS BÁLINT NYUGDÍJAS. KAPOSVÁR
