Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-03 / 231. szám
2 HÍRSÁV Kicsi elégedetlenség TÜNTETÉS HÍJÁN spontán várnéző túrának nevezte a D-Day érdekvédelmi megmozdulás vasárnapi záróprogramját Árok Kornél szervező. Nyolcvanszáz ember sétált föl a Sándor-palotához, ha már egyszer a területfoglalási engedélyük megvolt. Három tanulság azért van. Egy: Árokékat mostantól vulkánkitörés-gátlóként is lehetne exportálni. Kettő: a magyar már csak az „ Őszödének” hisz. Három: végre egyszer boldognak érezhettük az MTV-vezérkarL.. (bt) Hangverseny nyitotta a múzeumi fesztivált a vihar Béla Vegyeskar szombati hangversenyével kezdődött az őszi múzeumi fesztivál. A megyei múzeumi igazgatóság, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a szennai skanzen programjai között irodalmi est, filmvetítés, kézműves foglalkozás is várja a közgyűjtemények barátait, (bt) Fekete dión verseltek a balatoni nyugdíjasok A BALATONMÁRIAFÜRDÖI Ősz Idő Nyugdíjas klub tagjai, a pétfürdői Faluszépítő Egyesület és az ottani nyugdíjas klub meghívására vettek részt a Fekete dió fesztiválon. A somogyiak szavalatokat adtak elő. (ve) Hatvanhatan adtak vért két községben babócsán 31, míg Inkén 35 önkéntes vett részt a napokban szervezett véradáson. Három, illetve öt új véradót köszöntöttek, (ga) Középkori hétvége a Katica Tanyán középkori hangulatot idéző hétvégi program fogadta a Zselicbe látogatókat a Katica Tanyán. Patca nevezetessége lovagi játékkal, fegyverbemutatóval, tangazdasági foglalkozásokkal várta a családokat, (bt) 20 EVE IRTUK MEGBESZÉLÉST folytatott Antall József kormányfő New Yorkban, az ENSZ székházában Perez de Cuellar főtitkárral A miniszterelnök köszönetét mondott az ENSZ-főtit- kámak a Magyarországot segítő tevékenységéért Ezután a magyar kormányfő a védelmi iparban nagy szerepet játszó TRW óriásvállalat vendége volt, mezőgazdasági és ipari vezetőkkel találkozott, akikkel egyetértett abban, hogy Magyarország fontos hídfőállás lehet az amerikai tőke számára az egész földrajzi övezet szempontjából remekül állna ez a „szerep ”, csak nem kéne hagyni, hogy néhányan állandóan felégessék a hidat.. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 3., HÉTFŐ M1 MliMi I V W Mg Lopják a Balatont: 367 feltöltés ellentámadás Közmunkások százai bontanák el az illegális stégeket, telkeket (Folytatás az 1. oldalról)- A kikötői férőhelyek egyre drágábbak, így aztán a hajót, a csónakot egyszerűbb a parti telek előtt elhelyezni; ehhez persze a legtöbb helyen ki kell irtani a nádat - próbálja megvilágítani Péc- seli Péter, a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság balatoni szakaszmérnökségének vezetője annak okát, hogy nemhogy csökkennének, inkább nőnek az illegális beavatkozások. - A mesterséges beavatkozás a természet rendjébe azzal jár, hogy a megmaradó növényállomány jobban ki van téve az eróziónak, a hullámzásnak, s így gyorsabban pusztul. A vízügyeseknek napra kész nyilvántartása van arról, hogy melyik településen hány elbontandó stég és visszabontandó, feketén betöltött parti telek található. Érdekesség: Siófokon, vagy éppen Balatonlellén például egyetlen partfelöltés sincsen, ellenben Balatonmária a déli parti toplistavezető, ahol kerek százat számláltak.- Ahol hosszú szabad partszakaszok vannak, ott ez nem jellemző - ad magyarázatot Pé- cseli Péter. - Nagy, egybefüggő nádasokban annál inkább. Jellemzően egyébként hét-nyolc tóparti településen található a Balaton medrébe töltött „fekete telkek” 80-90 százaléka. Az engedély nélkül létesített stégek „térképe” már egészen más képet mutat. A balatoni szakaszmérnök a déli part számos települését (itt már Siófokot sem kihagyva) felhozhatná példaként: tízből kilenc, Balatonig érő ingatlanhoz bejáró, stég is csatlakozik és tíz ilyenből kilencre nem kértek engedélyt. Szemléletes: közel ugyanannyi, tehát 1400 legális stéget tartanak nyilván, mint ahány engedély nélkülit. Ám az előbbiek hetven százaléka egyszerű szabadon álló, míg az illegálisok kilencven százaléka bejáros, azaz parti csatlakozású. De ha ilyen pontos adatok állnak rendelkezésre, akkor miért nem történik semmi évek, évtizedek óta, miért nem számolják fel ezeket az állam tulajdonán létesített magántelkeket, állásokat? - kérdezzük a szakaszmérnöktől, aki azt feleli: az ő illetékessége a felmérésnél véget ér. Pécseli azért hozzáteszi: utoljára 2010-ben készítettünk kimuta(1998-as felmérés, db) Balatonmária 100 Balatonfenyves 72 Balatonszárszó 23 Balatonszemes 7 Szántód 7 Fonyód 0 Balatonboglár 0 Balatonlelle 0 Siófok 0 Fonás: Balatoni Vízügyi Kirendeltség tást, aszerint akkor több száz millió forintba került volna a 367 illegális feltöltés felszámolása, és ebben csak maga a bontási munka volt benne. Azt is hozzá kell tenni: ezeken a mederfeltöl- téssel létre jött telkeken időközben kialakult már egy élővilág. Ha elbontanánk, akkor mocsaras, lápos szúnyogtanyák jönnének létre... Itt jönnek képbe a közmunkások; jövőre a tervek szerint százezerszám kapnak szerepet állami feladatok elvégzésében, így a vízügyi igazgatóságok 35- 50 ezret kaphatnak. Ebből akár ezer is juthat a Balatónra, s akkor jaj nektek illegális telkek, stégek. Persze, eddig sem csak a dolgos kéz hiányzott... ■ Fónai Imre Telek a tómederben A HETVENES ÉVEKBEN készült vízgazdálkodási szabályzat jelölte ki a Balaton jogi partvonalát a száz centiméteres vízszintet alapul véve. Már akkor is voltak nagy, állami, közösségi célú partfeltölté- sek, és a magáningatlanok tulajdonosai is nag}' „töltöge- tésbe” kezdtek. így fordulhat elő, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint a jogi partvonal előtti terület már tómeder, állami tulajdon, ma nemcsak víz, hanem strandok, szárazulatok is léteznek a „mederben”. A partvonal digitális felmérése előtt 1995-ig legalizálni lehetett illegális feltöltéseket, épp a kaotikus nyilvántartás miatt 1998-ban készült a part digitális felmérése, ma már a földhivatali nyilvántartás is digitalizált KOMMENTÁR Ne brekegjetek! Arra azért kíváncsi vagyok, hogy ha majd fölvonul az az ezer közmunkás nettó negyvennyolcezerén stéget, meg telket bontani, milyen jogi segítséget ad melléjük az állam az ezt kísérő, nagyon is valószínűsíthető tulajdonosi felháborodást leszerelendő? Mert a tóig érő telkeket megvásárlók valaha azt hallották, hogy a Balaton mindenkié - hát akkor miért is ne lehetett volna az övék is? Ott volt az a telek, a nád megzavarta őket a kilátásban, hát kivágták, feltöltötték. A csend miatt is: ne brekegjenek azok a békák, tűnjenek el a vízimadarak...(fi) Iharosberényben található a legtöbb óriás egyedi Kitörési pontot jelenthetne a szelídgesztenye termesztése a falu gazdái számára (Folytatás az 1. oldalról) Ma hivatalosan nem lehet szaporítóanyagot venni itthon, hogyha van is faiskolai engedély, mert a törzsültetvény zárlat alatt van. Pedig ha valaki külföldről hoz szaporítóanyagot, ezen az éghajlaton nem biztos, hogy ugyanazt termi. Ismert: az Iharosberényben bejegyzett szelídgesztenye fajták és a helyi törzsállomány jelentős hagyománnyal bírnak, ám a kéregrák betegség ezt visszavetette. A szaporításhoz szükséges oltócsapok nagymarosi törzsültetvényről kerültek a térségbe, 2004-ben, az uniós csatlakozáskor, a nagymarosi és az iharos- berényi törzsültetvény is egészségügyi zárlat alá került a kéregrákot okozó vírus elterjedése miatt. A szelídgesztenye a községnek és a térségnek kitörés lehetne. Szakemberek és helyi gazdák szerint megindult a gyógyulási folyamat, a törzsállomány egészségi állapota ismét kielégítő, így a szaporítóanyag minősége is megfelelő.- Szemmel látható a változás - mutatta Kulcsár Béla a gesztenyefán. Ahol nem teljesen csonkolták a beteg ágakat, hanem hagytak belőle valamennyit, új Kilencedik fesztivál október első szombatján rendezték meg a 9. Gesztenye fesztivált a községben, ahol helyi termelők is bemutatkozhattak termékeikkel. A fesztivál a térség egyik legszínvonalasabb rendezvénye.- A nagyobb nyilvánosság kedvez a piacra jutásnak, ösztönözheti a gazdákat A rendezvény pedig segít közösségé kovácsolni a helyieket, és jó hírünket vinni a mikrotérség határán túlra is- összegzett Zsirmon Endre. Kulcsár Béla: szemmel látható a változás, gyógyulnak a fák Le a kalappal az iharosberényiek előtt! Tisztelettel adóznak a gyümölcsnek SOMOGY LEGNAGYOBB törzske- rületű szelídgesztenyéi is Iharosberényben találhatók - tudtuk meg Takács Márton természetvédelmi mérnök hallgatótól. Országosan az 50 legnagyobb szelídgesztenye között 10 iharosberényit találunk, mely példátlan, hisz még a híres zengővárkonyi gesztenyés is „csupán" hét darabot tud dele gálni az első 50-be. Érdemes lenne az ezekről gyűjtött termésnek akár egy külön standot adni az évente megrende zett Gesztenye fesztiválon, illetve az egész gesztenyést, vagy csak foltokat nevezni lehetne az Év fája versenyre.-A faluban szomorúan mondják a termesztők, nincs, aki a régi fajtákat összeírja, sokan kereszteznek, ellenállóbb fajtákat használnak fel, mellyel a régi tájfajták kivesznek - mondta Takács Márton. - Az egyik óriás, amit mértem, egykor törzskönyves fa volt Génbankokban ezeket illő megőriz- . ni, szükség lehet még rájuk Le a kalappal az iharosberényiek előtt, hogy máig tisztelettel adóznak e gyümölcsfaj iránt hajtást hozott. Titok, hogy mi idézte elő a gyógyulást. A gazdálkodó úgy véli: ha sikerülne a zárlatot feloldatni, állami támogatással a hazai szelídgesztenyéseket újjá lehetne éleszteni, ezáltal elhanyagolt területeket lehetne újra bevonni a termelésbe. Iharosberényben évek óta téma az is, hogy az állományt, több évszázados múltja alapján, hungarikummá kellene nyilváníttatni. Jelen gazdasági helyzetben igencsak lényeges, hogy egy családnak hány mázsa gesztenyéje terem: idén közepes várható. (A nagyobb fákon nem három mázsa, csak 150 kiló terem). Az ár tavaly óta nem változott, a java gesztenyét 200- 250 forintért veszi a felvásárló. Persze célszerű a szedés után mihamarabb leadni, mert sokat veszít a szem a súlyából. Nem könnyű kenyérkereset, mondják, hiszen három-négy héten át naponta kell hajolgatni a szemekért. Amúgy sok máshoz hasonlóan szelídgesztenye is érkezik Kínából, ami szemre szebb, de édességében nem vetekszik az iharosberényi fajtákkal. ■ Varga Andrea Balatonszárszói térképrészlet. Itt is jól látható, hogy milyen nagy területeket sikerült megszerezni a tóból
