Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-18 / 244. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 18., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Iskolák az államosítás határán ló, ció, dotáció Anyagi biztonságot vár a központosítástól a polgármesterek többsége Szennai iskolapadban. Szeretnék megtartani a helyi értékeket KOMMENTÁR Kivonás - megmentésre ítélve a kisiskolák Társulás: pénztelen önkormányzatok egymás közt (Folytatás az 1. oldalról) Abban egyetért, hogy a biztonságot egy normatíva-emelés is megadhatná, de ha az állam magához szólítja az oktatás fenntartását, az is egy megoldás. Salamon Gyula kérdésünkre kiemelte viszont: az egységes oktatásba is bele kell férnie az olyan helyi sajátosságoknak, melyek Szenna rangját adják: a népi hagyományok ápolása-éltetése itt magától értetődő tanulnivaló. Ilyen érték, akár másutt a nemzetiségi értékek tantervbe emelése, sok helyütt van, és ezeket érdemes megtartani. Míg egy Kaposvár méretű, magas helyiadó-bevételű kisvárosban az oktatási költségek mintegy felét állja a település, addig Lábodon a működés negyedét teszik hozzá az iskola- fenntartáshoz. Lassú István polgármester azt mondja, mivel a kormány a kisiskolák megmentéséről beszél, nincs félnivalójuk. Mindenkire partnerként tekintenek, aki a helyi gyerekek oktatásáért tenni akar. Az iskola nekünk fontos intézmény marad, bárki is irányítsa. Lábodon 183 gyerek jár az iskolába. Az állam színrelépését szakmailag jónak tartják, mert a központi irányítás egy kistelepülésnél magasabb szinten képes felügyelni az oktatást. Sok ugyanakkor még a kérdés Lassú István szerint. Kutassal közösen _ nyertek pénzt a regionális opera- I tív programból, és nem tudni, az | ötéves fenntartási - és szigorú 5 szakmai mutatókban jelentkező I - kötelezettségekért ki áll helyt. Az osztálylétszámok, a továbbtanulók száma, a teljes pedagógusi szakellátottság is követelmény. Több településvezető ugyanakkor aggódik, hogy az állami irányítás ugyanúgy nadrágszíjhú- zást jelent majd, mint ami a felsőoktatás finanszírozásában érzékelhető. Bércsökkenésről, létszámleépítésről szólnak a félelmek, melyekről bővebbet azért nem lehet tudni, mert az ország átszervezésébe ezúttal sem fért bele az alapos érdekegyeztetés. Ezzel együtt még az ellenzéki polgármesterek is inkább bíznak a kormány jóhiszeműségében, mint a maguk iskolafenntartói pénzügyi tehetségükben... ■ Balassa Tamás Miután akadémikus közoktatási diskurzusra, reformista pepecselésre nem telt az elmúlt másfél éves törvénykezési tájfunban, a logika marad az ember barátja iskola államosítás ügyben. A kormány feladata: csökkenteni az állam- adósságot, az államháztartási hiányt Az egyen lég javítható bevételnöveléssel, Matolcsy fáradhatatlanul dolgozik is az adó- és járulék- emeléseken. Az államosítás kiadáscsökkentő tétel lesz, csak megtakarítással képzelhető el. A felsőoktatás már érti ezt: a nemzet egyetértésével találkozva csökkentsük az állami finanszírozást fizessenek jogászok előre, orvosok utólag. A kisiskolák hogy zárhatók be, ha közben valami szerencsétlenség folytán éppen a megmentésükön dolgozunk? Olyan nemzetnevelési nívó (eszközpark, továbbtanulási mutató etc.) meghúzásával, aminek megfelelni aligha áll módjában minden apró tanodának. Az eredmény: éveken belül kevesebb kisiskola. Hogy ez jó-e? Egy időrabló közoktatási diskurzus megmondaná. Da capo a! fine... (bt) (Folytatás az 1. oldalról) kozma László vízvári polgármester elmondta: az történt, hogy a falu ugyan időben átadta a pénzt az intézményfenntartó társulásnak, a társulás azonban késett a továbbutalással. - Amennyire előnyös szakmailag az intézményfenntartó társulás, annyira problémás gazdaságilag - mondta lapunknak Kozma László. - Filléres gondokkal küszködő önkormányzatok gyűrik egymást; ez állandó feszültségforrást jelent valamennyi érintettnek. Barcs sok esetben hatvan napon túl fizet, a szolgáltató pedig ott szankcionál, ahol tud. Az óvodánál tovább bonyolította a helyzetet, hogy a heresznyei önkormányzat - heresznyei gyerekek is járnak a vízvári óvodába - is késett a ráeső teljes költség befizetésével. Mindennapos gond a késedelmes fizetés. Legutóbb a konyhai beszállítónk reklamált, hogy rendszeresen nagy késéssel kapja meg a járandóságát A településünk ennek kifizetésével sem maradt soha adós. Az óvodánk esete a gázórával egyébként már rég megoldódhatott volna, hiszen a leszerelését követően a társulás azonnal rendezte a számlát, azonban az épületen ablakokat cseréltünk, s a szolgáltató emiatt kikötötte: újra kell terveztetnünk, s csak ezután kaphatjuk vissza a gázórát Ennek hiánya miatt szerencsére nem kell bezárnunk az óvodát, átmenetileg megoldjuk másként a fűtést Ezzel együtt is kellemetlen helyzetbe sodortak bennünket: legutóbb a hétvégi óvodai bál kapcsán hallottam a rémhírt, hogy az óvoda működése bajba került, ezért kellett jótékonysági bált szervezni. Szó sincs erről. A bált a szülői munkaközösségszervezte, s a százezres bevételből az óvoda eszköztárát fejlesztik tovább. nagy kérdés, hogy mi lesz a jövője e kényszer szülte intézmény- fenntartó társulásoknak az iskolák államosítása után. Kozma László szerint okafogyottá válhat a társulások léte. - A társulás jövőjénél azonban jobban aggaszt a falu jövője. Egyfelől meg könnyebbülést jelent, ha az iskolák állami fenntartásba kerülnek, hiszen végre nem kell egymással küzdeniük a pénztelen önkormányzatoknak, másfelől azonban ez egy újabb pofon lesz a falunak. Nincs kétségünk, államosítás után a felső tagozatnak el kell majd kerülnie Vízvárról Ott kong majd az ürességtől a kilenc tantermes iskolánk, s ott lesz majd a következő kérdés: mihez kezdjünk az épülettel? Bár az is lehet, hogy ezt a gondot is „leveszik” a váltunkról, hiszen arról is hallani, hogy az intézménnyel együtt a vagyont is viszi az állam. A marcali, Kelevíz, Nemesvid, Somogysimonyi, Somogyzsitfa közoktatási társulás települései közül nem mindegyiknek van elmaradása, de az adós önkormányzatok tartozása 19 és fél millió forintot tesz ki összesen. Ezt az összeget Marcali, mint gesztorönkormányzat előlegezi meg, hogyne legyen fennakadás a működésben. A marcali térségben egyébként tíz oktatási társulás van: a legtöbbnél hasonló gondokkal küzdenek. - Ha az oktatás állami kézbe kerül, akkor vélhetően a járási hivatalokban működő oktatási hivatalok mondják ki, hol lesznek általános iskolák - mondta Sütő László, a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. - Tehát az oktatásban nem is lesz társulás. Valószínűleg a jelenlegi kialakult központokat figyelembe veszik, de a körvonalazódó feltételek szerint nem marad annyi, mint amennyiről most, a társulási formáknál beszélünk. A Po- gányvölgyi kistérség különleges helyzetben van: mivel egyetlen intézményről van szó, az állam is így egyben tudná átvenni. Azt szeretnék, ha állami kézben is együtt tudnának maradni hallani, hogy van település, amelyik azzal a gesztorönkormányzattal köt társulási megállapodást, ahova kevesebb diákja jár iskolába. Ha egy másik oktatási társulásba tartozó településről Marcaliba járnak a tanulók, az ellátásukat teljes egészében a marcali önkormányzat finanszírozza: ugyanúgy biztosítja az étkezésüket, vagy éppen az úszás- oktatásukat, Viszont az a település ahonnan érkeznek, nem fizet semmit, mert egy másik oktatási társulásba adja a pénzt JEGYZET VARGA ANDREA Csúnya volt és sánta munkát találni, bejárni a munkahelyre, még két ép lábbal és egészségesen sem egyszerű, akkor hogy lenne az kerekes székkel, vaksi szemmel? Tüdják ezt azok, akiket a támogató szolgálatok gépjárművével szállítanak munkába, vagy gyerekeiket a fejlesztő foglalkozásra. Mi lesz velük jövőre, ha a támogató szolgálatok fele arra kényszerül, hogy lehúzza a rolót? Az érintetteken kívül ez senkit nem izgat. szimpatikus a siket szépségkirálynő, és szimpatikus, amiért kampányol. Kevésbé szimpatikus, hogy egyes emberek saját imáz- suk építésére is használják. Az a baj a fogyatékosüggyel, hogy néhány elhivatotton kívül kevesen karolják fel őszintén. A számomra milyen előnnyel jár - szemlélet itt is tarol. Még a családban is, hiszen az unoka használja a nagyi rokkantkártyáját a mama nélkül is. A FOGYATÉKOS EMBEREKET elzáró tömegintézmények megszüntetésének határideje tavaly év elején lejárt. Ehhez képest tízezernél többen élnek napjainkban is nagy létszámú otthonokban. A fogyatékoság bevallása amúgy kényes kérdés. 2001-ben Magyarországon 577 ezren vallották magukat fogyatékosnak, jóval többen, ahányan 1990-ben. Persze lehet, hogy a fogyatékosság pontosabb meghatározása miatt többen voltak tisztában állapotukkal, mint azelőtt. kérdés, hogy a most zajló népszámlálás során ez hogy alakul? Mert nézzünk csak magunkba: a világ Hépha- isztosz óta alig haladt e kérdésben előre. A görög kovácsistent csodálták, alkotásait istenek használták, mégis társai kirekesztették. A tűz istene ugyanis csúnya volt és sánta. Nem falomlás, csak bontás kikötő Fel kell újítani a 80 éves fa építményt Nem a partfal omlott le a siófoki hajókikötőnél, csak mintavétel miatt bontották meg. Siófoki olvasónk vette észre és fotózta le pénteken a szerinte beomlott és szalagokkal körülhatárolt partfalrészt a móló felé vezető sétány mentén.- Folytatni szeretnénk a siófoki kikötő felújítását a móló irányában, s azért volt szükség a partfal megbontására, hogy fel lehessen mérni az állapotát - mondta Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. - Nem történt tehát omlás, de a veszélye fennállhat ha nem újítjuk fel, hiszen egy nyolcvanéves, fából készült falról van szó. ■ F. I. Balatoni partfal. Nem leomlott, hanem lebontották mintavétel miatt CIKKÜNK NYOMÁN „Bedarálnak bennünket is" • Bedarálnak bennünket, kicsiket is, pedig nem mi halmoztuk fel az önkormányzati adósságállományt - reagált Csákovics Gyula zamárdi polgármester hétfői cikkünkre, melyben azt írtuk: közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk az egymással szomszédos településeknek, s a társulásban részt vevők lélekszámúnak el kell érni a háromezer főt.- Az összekényszerített társulások működésének negatívumaira elég tapasztalat gyűlt ösz- sze a közeli és a távolabbi múltban - vélte a zamárdi polgár- mester. - Az egész önkormányzati rendszer issza a levét annak, hogy egyes „nagyok” eladósodtak. Csákovics arról is beszélt: levelet írt a Balatoni Szövetség elnökének, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖOSZ) elnökének, melyben kifogásolja, hogy a Balaton-parti településekre is ugyanazt a ren-1 delkezést akarják ráerőltetni, mint a többire. - Zamárdinak most 2721 állandó lakosa van, de az általuk lakott ingatlanok számának a négyszerese az üdülőingatlanoké - tette hozzá. - Vagyis mintegy tizenötezer személyt hozzá lehet ehhez adni; nyaranta húsz-harmincezer itt lévő ellátásáról, ügyeinek intézéséről kell gondoskodnunk, nem csak a két-háromezer állandó jelleggel itt élőéről. Ezt is figye( lembe j- kellene venni; hiszen az infrastruktúra, az utak, terek, parkok fenntartása is jóval több erőt és pénzt igényel, mintha télen- nyáron egy csendes kistelepülés lennénk. Állítólag fontos a balatoni idegenforgalom, márpedig ha így van, akkor hol és mikor veszik végre figyelembe, hogy az utak, terek szinten tartása sem egyszerű, nem beszélve több tízezer ember ügyeinek az intézéséről? ■ F. I. ’SBSS. ni»cs hivatal ^■UérjeahSjé'ekszá™ axön^rmmyZhTr/ő‘- « Í^n-Ah‘"»n(-zf^?rVfí^ lahpvetően át/rhl ,fsljmert<un korÍ°gyzőSé# h!tiíílenlegl ■ , naiarokat So~
