Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

tüntetők Új fejezetet nyit a szakszervezetek életében Kónya Péter, aki a tegnapi Kossuth téri tüntetés egyik vezéralakja volt. Szerinte a szakszervezetek élén is változásra van szükség. 2011. OKTÓBER 2., VASÁRNAP INTERJÚ „A hógolyó elindult, és már nem áll meg”- Nem titkolt cél, hogy refor­mot, teljes rendszerváltást indít­sunk az érdekvédelemben. Ami ma itt folyik, az vadkapitalizmus. Nonszensz, hogy egy ekkora or­szágban 6 konföderáció működ­jön, az összefogás helyett pedig a vezetők egyéni céljai kerülnek folyamatosan előtérbe, az önös érdekek alapján szülessenek a döntések. Pont arra alkalmas, hogy a hatalom kijátssza őket egymás ellen. Nem csoda, hogy a munkavállaló egy pillanatig sem bízik az érdekvédelemben, mikor folyamatos a széthúzás, és úgy tűnik, minden fontosabb a hétköznapi emberek problémái­nál. A tagságnak kellene elzavar­nia valamennyi vezetőt, néhány kivételtől eltekintve és egy alap­jaiban új rendszert építeni. A mostani struktúra ugyanis tel­jességgel alkalmatlan arra, amit a kormánytöbbséggel folyó jogal­kotói munka diktál. Annyira gyors a döntéshozatali mecha­nizmus, hogy leginkább csak fu­tunk a történések után.- Van kész forgatókönyve, ho­gyan történjen az átalakulás?- Van, de erről többet egyelőre nem mondok, de nem is az én dolgom. A lényeg úgyis, hogy minden alulról szerveződjön.- Állítólag a jó tematizálás az egyik kulcsa bármilyen szak- szervezeti akció sikerének. Azt mondják, nem a munkahelyük elvesztése miatt nem csatlakoz­nak, egyszerűen nem gondol­ják, hogy saját életükben majd fordulatot hozhat egy-egy ilyen megmozdulás.- Katona vagyok, így alapvető­en stratégiai ember. Pontos tema­tikánk van, a D-Day nagyon jól fel van építve, amit láthatóan az em­berek is megértettek. Már a „bo­hócforradalom” fordulópont volt, ahol végre világossá vált, csakis összefogással lehetünk eredmé­nyesek. Ahol az egyéni sérelme­ket félre kell tenni, a közös érde­kek mentén kell lépni. Minden­nek a kulcsa pedig a hiteles kom­munikáció, hogy olyan gerinces, szavakkal és tettekkel is bizonyí­tó vezetők álljanak a megmozdu­lások élére, akikben bízni is tud­nak az emberek.- Érzi a fordulatot?- A hógolyó elindult, mára már egy komolyabb utat megtett, ren­desen dagad és nem lehet megál­lítani, mi pedig nem fogunk meg­állni.- Mi a cél? Mit tekint siker­nek, eredménynek?- Irtózatos naivitás lenne, ha azt gondolnám, hogy majd a 9 pontos követelésünk olvastán, il­letve az erődemonstrációnk ha­tására a kormány majd azonnal visszavonja vagy módosítja a ki­fogásolt dolgokat. Azzal azonban mindenkinek számolnia kell, hogy a kétharmados felhatalma­zással élni lehet, de visszaélni nem. Ha már kétszer megremeg a kezükben a toll, egy-egy tör­vény, határozat aláírása előtt, ha nem is látványos, de már siker­nek tekinthető.- Meddig van muníció?- Az van, bármeddig. Mozgósít, reformál és hitet akar adni. Kónya Péter, a több mint hetven szakszer­vezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység ope­ratív törzsének egyik veze­tője, a Fegyveres és Rend­védelmi Dolgozók Érdekvé­delmi Szövetségének elnö­ke, a D-Day főszervezője a kormánytól a demokráciát félti, a szakszervezeti rend­szer jelenlegi formáját pe­dig alkalmatlannak tartja az érdekvédelmre. Kun ]. Viktória- Több szám is elhangzott a hírekben, ön mit saccol, há­nyán voltak ott a Kossuth té­ren, és erre számítottak?- Hatvanötezren voltunk nagy­jából, pontosan így gondoltam. Ami azonban a legfontosabb üze­nete ennek a napnak, hogy képe­sek vagyunk az összefogásra, amit nem szabad veszni hagyni. Éppen ezért bontottunk zászlót, s hirdettük meg a Magyar Szolida­ritási Mozgalmat, ahová várunk mindenkit. Itt nem számít, hogy ki milyen érzelmű, honnan jött, egy a lényeg: végre elfelejteni a „dögöljön meg a szomszéd tehe­ne is” effektust. A cél, hogy egy olyan mozgalom szülessen, amelynek segítségével egy jobb világot építünk, és jobb irányba visszük az országot.- Mi a cél?- Nem fogalmaznék meg konk­rétumokat, de nem titkolt minta a lengyel, ahol az 1980-as évek­ben egy hajógyári mozgalomnak indult akció mögé végül 10 milli­óan csatlakoztak. Mi összesen nem vagyunk ennyien, de ha ará­nyaiban ennyi embernek sikerül végre felnyitni a szemét, öntudat­ra ébreszteni, megértetni, hogy együtt kell egy új és élhető vilá­got építeni, az már fél siker.- Elégedett?- A Clark Ádám téri akció a so­rozat nyitánya, ahhoz képest, hogy először •betiltották, ettől so­kan meg is ijedtek, ráadásul csü­törtökön, munkaidőben kezd­tünk, sokan vidékről éppen ezért fel sem tudtak jönni, erős volt a kezdés, csaknem ezren csatla­koztak már akkor. El akartuk kezdeni, ez volt a lényeg, hangsú­lyozottan békés akciónkkal a fe­gyelmezettséget és a szervezett­séget demonstráltuk, az összefo­gást, ebben van az erőnk. A hata­lom általában csak az erőből ért, e mostani különösen. A Kossuth téri tüntetésen pedig rengetegen voltak, ez önmagáért beszél.- Az ország vezetése viszont rezignáltan veszi tudomásul a tiltakozásokat, akárcsak az önök mozgolódását- Úgy látszik, a hatalom elkez­dett félni, felmérték az ebben rej­lő erőt és mindent megtettek, hogy megakadályozzák az akciót. De óriási politikai hiba volt, ön­gólt rúgott a rendőrség is, mert a D-Day minden korábbinál na­gyobb nyilvánosságot kapott, és a rendőrségi tiltás csak mozgósító erőt jelent. „Most az a demokrácia került veszélybe, amiért ez a kormány 25 éve még ugyanilyen elánnal harcolt, s aminek örültünk rendszerváltáskor” Irtózatos naivitás lenne, ha azt gondolnám, hogy majd a 9 pontos követelésünk olvastán a kormány majd mindent visszavon. De ha megremeg a kezükben a toll, az már siker.- Hogyan tudják elkerülni, hogy szélsőséges csoportok csatlakozzanak az akció­jukhoz?- Ha látják és értik az embe­rek, hogy a cél közös és az erő az összefogásban van, hogy nem a különbségeket kell kiélezni, ak­kor még a legszélsőségesebb fi­gurák is normális, hétköznapi emberekké tudnak válni, akik megértik: csakis együtt lehetünk eredményesek.- Politikamentes akciót hirdet­tek, miközben már az első na­pon az MSZP több prominense is megjelent. Hogyan tudják tá­vol tartani a politikától?- Azzal, hogy a kormánypoli­tikát támadjuk, nyilván már po­litizálunk, a pártpolitikába azon­ban nem akarunk belefolyni, meg is kértünk mindenkit, akci­ónkat ne használják saját célja­ikra. Az, hogy valaki magánem­berként kijön és jelenlétével tá­mogat minket, az a szíve joga, szeretettel várunk mindenkit. Itt azonban nincs egyetlen pártlogó, zászló, politikus nem kapott és nem is fog szót kapni, azt garantálom.- Az akció mégis elsősorban a kormány „kiigazító” intézkedé­sei, vagy a szakszervezetek „likvidálása” ellen szól?- A „likvidálás”, az érdekvédel­mi intézményrendszer szétveré­se csak része a demokráciát sem­mibe vevő kormányzati lépések­nek, nagyon jól tükrözi a helyze­tet és a folyamatokat az ország­ban. Mi az egész szemlélet ellen vonulunk utcára és mozgó­sítunk. De nem ez volt az első lé­pésük. A legnagyobb hiba, ami minden értelmes gondolkodó ember számára érthetetlen, hogy rögtön, hatalomra kerülés után olyan megszorító intézkedéseket hoznak, ami a fegyvereseket és rendvédelmiseket támadja. Nincs az az ép elméjű kormány, amelyik épp ennek a csoportnak esik neki, akik, ha bármi van, megvédenék őket. Hát nem fog­ják. Parancsot teljesítünk, esküt tettünk, de nem arra a demokrá­ciára, amelyik az emberek jogait tiporja sárba és veszi semmibe. A Magyar Köztársaság Alkotmá­nyára esküdtünk fel, katonaként Névjegy 1969-ben született Mis­kolcon. haditudósítónak tanult a Szovjetunióban. 1993- ban diplomázott Ukraj­nában. 1994- től a Honvédelmi Mi­nekem is az a feladatom, hogy az abban foglalt értékeket megvéd­jem. A kétharmados többség sok mindenre adhat felhatalmazást, de az alkotmányos jogok semmi- bevételére nem. Azt hiszem, mi közösen semmi mást nem te­szünk, mint megpróbáljuk azo­kat a demokratikus értékeket vé­deni, amelyeket a hatalom egyes döntései veszélyeztetnek.- Ön minek tudja be a kor­mány lépéseit: komoly ellenfél­nek tekinti az érdekvédelmet, vagy csupán minden porsze­met el akar takarítani az útból?- Az látszik, hogy a szakszer­vezetek ellen is, de minden olyan lehetőséggel szembe megy a kor­mány, ami kontrollálhatja, kriti­nisztérium lapjánál dolgozott. Hivatásos katona és haditu­dósító. 1998-TÓL a Fegyveres és Rend­védelmi Dolgozók Érdekvédel­mi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke. zálhatja, tükröt tarthat a munká­ja elé. Ez itt már messze nem szakszervezeti elégedetlenség, hiszen civilek és más szerveze­tek sora támogat minket, mun­kavállalók országszerte, de diá­kok és nyugdíjasok is tömegével. Kezdik megérteni, hogy minden eddiginél szélesebb körű össze­fogásra van szükség, rájöttek az emberek is, hogy itt már a de­mokrácia van veszélyben. A ja­nuár elsejével hatályba lépő alaptörvény taxatíve megmond­ja, mihez van valakinek joga, il­letve az előírásokat bármikor, ké­nye kedve szerint módosíthatja is. Most az a demokrácia került veszélybe, amiért ez a kormány 25 éve még ugyanilyen elánnal harcolt, s aminek örültünk rend­szerváltáskor.- Összefogásról beszél, miköz­ben folyamatos széthúzás van a szakszervezeteken belül. Most is, Gaskó István, a Liga elnöke bejelentette: komolyta­lan az akciójuk, ők nem csatla­koznak.- Vannak egyes szakszerveze­ti vezetők, akiket én most nem minősítenék. Bár a kérdést azért felteszem: ki az a Gaskó István? Nyugodtan elhatárolódhat, ez a kutyát sem érdekel.- Ágh Attila politológus leg­utóbb arról beszélt, a kormány nem veszi észre, hogy megje­lent a szakszervezeti vezetők posztmodern generációja, ezt ön is így érzékeli? »

Next

/
Thumbnails
Contents