Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
tüntetők Új fejezetet nyit a szakszervezetek életében Kónya Péter, aki a tegnapi Kossuth téri tüntetés egyik vezéralakja volt. Szerinte a szakszervezetek élén is változásra van szükség. 2011. OKTÓBER 2., VASÁRNAP INTERJÚ „A hógolyó elindult, és már nem áll meg”- Nem titkolt cél, hogy reformot, teljes rendszerváltást indítsunk az érdekvédelemben. Ami ma itt folyik, az vadkapitalizmus. Nonszensz, hogy egy ekkora országban 6 konföderáció működjön, az összefogás helyett pedig a vezetők egyéni céljai kerülnek folyamatosan előtérbe, az önös érdekek alapján szülessenek a döntések. Pont arra alkalmas, hogy a hatalom kijátssza őket egymás ellen. Nem csoda, hogy a munkavállaló egy pillanatig sem bízik az érdekvédelemben, mikor folyamatos a széthúzás, és úgy tűnik, minden fontosabb a hétköznapi emberek problémáinál. A tagságnak kellene elzavarnia valamennyi vezetőt, néhány kivételtől eltekintve és egy alapjaiban új rendszert építeni. A mostani struktúra ugyanis teljességgel alkalmatlan arra, amit a kormánytöbbséggel folyó jogalkotói munka diktál. Annyira gyors a döntéshozatali mechanizmus, hogy leginkább csak futunk a történések után.- Van kész forgatókönyve, hogyan történjen az átalakulás?- Van, de erről többet egyelőre nem mondok, de nem is az én dolgom. A lényeg úgyis, hogy minden alulról szerveződjön.- Állítólag a jó tematizálás az egyik kulcsa bármilyen szak- szervezeti akció sikerének. Azt mondják, nem a munkahelyük elvesztése miatt nem csatlakoznak, egyszerűen nem gondolják, hogy saját életükben majd fordulatot hozhat egy-egy ilyen megmozdulás.- Katona vagyok, így alapvetően stratégiai ember. Pontos tematikánk van, a D-Day nagyon jól fel van építve, amit láthatóan az emberek is megértettek. Már a „bohócforradalom” fordulópont volt, ahol végre világossá vált, csakis összefogással lehetünk eredményesek. Ahol az egyéni sérelmeket félre kell tenni, a közös érdekek mentén kell lépni. Mindennek a kulcsa pedig a hiteles kommunikáció, hogy olyan gerinces, szavakkal és tettekkel is bizonyító vezetők álljanak a megmozdulások élére, akikben bízni is tudnak az emberek.- Érzi a fordulatot?- A hógolyó elindult, mára már egy komolyabb utat megtett, rendesen dagad és nem lehet megállítani, mi pedig nem fogunk megállni.- Mi a cél? Mit tekint sikernek, eredménynek?- Irtózatos naivitás lenne, ha azt gondolnám, hogy majd a 9 pontos követelésünk olvastán, illetve az erődemonstrációnk hatására a kormány majd azonnal visszavonja vagy módosítja a kifogásolt dolgokat. Azzal azonban mindenkinek számolnia kell, hogy a kétharmados felhatalmazással élni lehet, de visszaélni nem. Ha már kétszer megremeg a kezükben a toll, egy-egy törvény, határozat aláírása előtt, ha nem is látványos, de már sikernek tekinthető.- Meddig van muníció?- Az van, bármeddig. Mozgósít, reformál és hitet akar adni. Kónya Péter, a több mint hetven szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység operatív törzsének egyik vezetője, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a D-Day főszervezője a kormánytól a demokráciát félti, a szakszervezeti rendszer jelenlegi formáját pedig alkalmatlannak tartja az érdekvédelmre. Kun ]. Viktória- Több szám is elhangzott a hírekben, ön mit saccol, hányán voltak ott a Kossuth téren, és erre számítottak?- Hatvanötezren voltunk nagyjából, pontosan így gondoltam. Ami azonban a legfontosabb üzenete ennek a napnak, hogy képesek vagyunk az összefogásra, amit nem szabad veszni hagyni. Éppen ezért bontottunk zászlót, s hirdettük meg a Magyar Szolidaritási Mozgalmat, ahová várunk mindenkit. Itt nem számít, hogy ki milyen érzelmű, honnan jött, egy a lényeg: végre elfelejteni a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” effektust. A cél, hogy egy olyan mozgalom szülessen, amelynek segítségével egy jobb világot építünk, és jobb irányba visszük az országot.- Mi a cél?- Nem fogalmaznék meg konkrétumokat, de nem titkolt minta a lengyel, ahol az 1980-as években egy hajógyári mozgalomnak indult akció mögé végül 10 millióan csatlakoztak. Mi összesen nem vagyunk ennyien, de ha arányaiban ennyi embernek sikerül végre felnyitni a szemét, öntudatra ébreszteni, megértetni, hogy együtt kell egy új és élhető világot építeni, az már fél siker.- Elégedett?- A Clark Ádám téri akció a sorozat nyitánya, ahhoz képest, hogy először •betiltották, ettől sokan meg is ijedtek, ráadásul csütörtökön, munkaidőben kezdtünk, sokan vidékről éppen ezért fel sem tudtak jönni, erős volt a kezdés, csaknem ezren csatlakoztak már akkor. El akartuk kezdeni, ez volt a lényeg, hangsúlyozottan békés akciónkkal a fegyelmezettséget és a szervezettséget demonstráltuk, az összefogást, ebben van az erőnk. A hatalom általában csak az erőből ért, e mostani különösen. A Kossuth téri tüntetésen pedig rengetegen voltak, ez önmagáért beszél.- Az ország vezetése viszont rezignáltan veszi tudomásul a tiltakozásokat, akárcsak az önök mozgolódását- Úgy látszik, a hatalom elkezdett félni, felmérték az ebben rejlő erőt és mindent megtettek, hogy megakadályozzák az akciót. De óriási politikai hiba volt, öngólt rúgott a rendőrség is, mert a D-Day minden korábbinál nagyobb nyilvánosságot kapott, és a rendőrségi tiltás csak mozgósító erőt jelent. „Most az a demokrácia került veszélybe, amiért ez a kormány 25 éve még ugyanilyen elánnal harcolt, s aminek örültünk rendszerváltáskor” Irtózatos naivitás lenne, ha azt gondolnám, hogy majd a 9 pontos követelésünk olvastán a kormány majd mindent visszavon. De ha megremeg a kezükben a toll, az már siker.- Hogyan tudják elkerülni, hogy szélsőséges csoportok csatlakozzanak az akciójukhoz?- Ha látják és értik az emberek, hogy a cél közös és az erő az összefogásban van, hogy nem a különbségeket kell kiélezni, akkor még a legszélsőségesebb figurák is normális, hétköznapi emberekké tudnak válni, akik megértik: csakis együtt lehetünk eredményesek.- Politikamentes akciót hirdettek, miközben már az első napon az MSZP több prominense is megjelent. Hogyan tudják távol tartani a politikától?- Azzal, hogy a kormánypolitikát támadjuk, nyilván már politizálunk, a pártpolitikába azonban nem akarunk belefolyni, meg is kértünk mindenkit, akciónkat ne használják saját céljaikra. Az, hogy valaki magánemberként kijön és jelenlétével támogat minket, az a szíve joga, szeretettel várunk mindenkit. Itt azonban nincs egyetlen pártlogó, zászló, politikus nem kapott és nem is fog szót kapni, azt garantálom.- Az akció mégis elsősorban a kormány „kiigazító” intézkedései, vagy a szakszervezetek „likvidálása” ellen szól?- A „likvidálás”, az érdekvédelmi intézményrendszer szétverése csak része a demokráciát semmibe vevő kormányzati lépéseknek, nagyon jól tükrözi a helyzetet és a folyamatokat az országban. Mi az egész szemlélet ellen vonulunk utcára és mozgósítunk. De nem ez volt az első lépésük. A legnagyobb hiba, ami minden értelmes gondolkodó ember számára érthetetlen, hogy rögtön, hatalomra kerülés után olyan megszorító intézkedéseket hoznak, ami a fegyvereseket és rendvédelmiseket támadja. Nincs az az ép elméjű kormány, amelyik épp ennek a csoportnak esik neki, akik, ha bármi van, megvédenék őket. Hát nem fogják. Parancsot teljesítünk, esküt tettünk, de nem arra a demokráciára, amelyik az emberek jogait tiporja sárba és veszi semmibe. A Magyar Köztársaság Alkotmányára esküdtünk fel, katonaként Névjegy 1969-ben született Miskolcon. haditudósítónak tanult a Szovjetunióban. 1993- ban diplomázott Ukrajnában. 1994- től a Honvédelmi Minekem is az a feladatom, hogy az abban foglalt értékeket megvédjem. A kétharmados többség sok mindenre adhat felhatalmazást, de az alkotmányos jogok semmi- bevételére nem. Azt hiszem, mi közösen semmi mást nem teszünk, mint megpróbáljuk azokat a demokratikus értékeket védeni, amelyeket a hatalom egyes döntései veszélyeztetnek.- Ön minek tudja be a kormány lépéseit: komoly ellenfélnek tekinti az érdekvédelmet, vagy csupán minden porszemet el akar takarítani az útból?- Az látszik, hogy a szakszervezetek ellen is, de minden olyan lehetőséggel szembe megy a kormány, ami kontrollálhatja, kritinisztérium lapjánál dolgozott. Hivatásos katona és haditudósító. 1998-TÓL a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke. zálhatja, tükröt tarthat a munkája elé. Ez itt már messze nem szakszervezeti elégedetlenség, hiszen civilek és más szervezetek sora támogat minket, munkavállalók országszerte, de diákok és nyugdíjasok is tömegével. Kezdik megérteni, hogy minden eddiginél szélesebb körű összefogásra van szükség, rájöttek az emberek is, hogy itt már a demokrácia van veszélyben. A január elsejével hatályba lépő alaptörvény taxatíve megmondja, mihez van valakinek joga, illetve az előírásokat bármikor, kénye kedve szerint módosíthatja is. Most az a demokrácia került veszélybe, amiért ez a kormány 25 éve még ugyanilyen elánnal harcolt, s aminek örültünk rendszerváltáskor.- Összefogásról beszél, miközben folyamatos széthúzás van a szakszervezeteken belül. Most is, Gaskó István, a Liga elnöke bejelentette: komolytalan az akciójuk, ők nem csatlakoznak.- Vannak egyes szakszervezeti vezetők, akiket én most nem minősítenék. Bár a kérdést azért felteszem: ki az a Gaskó István? Nyugodtan elhatárolódhat, ez a kutyát sem érdekel.- Ágh Attila politológus legutóbb arról beszélt, a kormány nem veszi észre, hogy megjelent a szakszervezeti vezetők posztmodern generációja, ezt ön is így érzékeli? »
