Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-13 / 240. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP ökológiai túllövés Feléltük a természeti erőforrásainkat, növekszik a „lábnyomunk”, már a jövő tartalékait éljük föl, de valamennyien tehetünk azért, hogy ez ne így legyen BÖLCSELKEDJÜNK „OKOSAN Óriási az ökológiai lábnyo­munk. Ezt két évtizede számolják ki a tudósok. Jeki Gabriella Minden területnek van egy bizo­nyos biokapacitása, ez azt fejezi ki, hogy az adott területegység mennyi élelmet képes megter­melni, mennyi ivóvíz tud rajta megtisztulni, mennyi hulladékot képes lebontani, mennyi szén-di- oxidot képes megkötni úgy, hogy közben ne romoljon le, vagyis er­re hosszú távon képes legyen - mondta BenkőDániel a Világ Ter­mészetvédelmi Alapja (WWF) Ég­hajlatváltozás Programjának pro­jektvezetője. - Az ökológiai láb­nyom fogalmát le lehet vinni egé­szen az országok szintjéig is, ahol az ország biokapacitása áll szem­ben lakói ökológiai lábnyomával; ma a világ összes fejlett országá­ban - így hazánkban is - messze meghaladja 9 fogyasztás a föld át­lagos eltartó képességét. A legkisebb ökológiai lábnyo­ma lakosságához viszonyítva a legszegényebb országoknak pél­dául Afganisztánnak, Bangla- deshnek, Malawinak van. Magyarország ökológiai láb­nyoma három globális hektár la­kosonként, ami nem sokkal több minta 2,7 hektáros világáüag. Az ország biokapacitása 2,2 globális hektár személyenként, így mi is túlhasználjuk az ország biológiai kereteit.- Területi statisztikák nincse­nek, de mivel Somogy népsűrűsé­ge fele az országos átlagnak, így valószínűleg csak a megyét néz­ve kisebb lenne a fogyasztás láb­nyoma, mint a biokapacitás - fűz­te hozzá a szakember. - Termé­szetesen ez a valóságban nem azt jelenti, hogy a somogyi emberek nem használják túl a világ erő­forrásait, hiszen Somogybán is orosz benzint tankolnak és equadori banánt esznek, így más­hol jelentkezik a lábnyom. Az ökológiai lábnyom mintegy két évtizede területegységekben becsli, hogy életmódunk mekko­ra terhet jelent a Föld számára. Megadja, hogy mekkora területre van szükség az egyes emberek élelmiszer-, papír-, faanyag- és energiaszükségletének megter­meléséhez, illetve az eközben ki­Mire elég a környezettudatos gondolkodás? KÜLÖNBÖZŐ ANYAGI HELYZETŰ/o­gyasztók esetében a környezet- tudatossággal kapcsolatos atti­tűd és a szociokulturális rend­szer ökológiai lábnyomra gya­korolt konkrét hatását vetette össze kutatásában Csutora Mária, a Corvinus Egyetem do­cense, aki 2010-ben, egy nem reprezentatív kutatás során 1012 embert kérdezett meg ar­ról\ hogy az egyes jövedelmi csoportba tartozók milyen köl­tési - főleg az elektromos áramra, a fűtésre és a közleke­désre vonatkozó - szokásokkal rendelkeznek. És bár az egyénnek valóban van befo­lyása a fogyasztási szokásai­ra, a bevett társadalmi nor- < mák és elvárások még a leg- motiváltabbak számára is megnehezítik a radikális vál­toztatást a fenntartható élet­formafelé. Legalábbis a kuta­tás eredményei szerint a fo­gyasztókat a társadalmi nor­mák belekergetik a nem fenn­tartható életmódba, még ak­kor is, ha az illető ezt elutasít­ja, és boldogan váltana kör- nyezettudatosabb életre. A globális ökológiai lábnyom változása 1961. Egy ember ökológiai lábnyo­ma: 1,7 globális ha/fő Fél Föld elegendő az emberiség eltartásé hoz. 1987. Egy ember ökológiai lábnyo­ma: 2,2 globális ha/fő 1 Föld szükséges az emberiség el­tartásához. 2003. Egy ember ökológiai lábnyoma: 2,2 globális ha/fő 1 és 1/4 Föld kellene az emberi­ség eltartásához, mert időközben az emberiség lélekszáma megduplázódott Már a jövő generációk életfeltételeit él­jük fel. 2011. Egy em­ber ökológiai lábnyoma: 2,69 ha/fő glo­bális ha/fő. 1 és 1/3 Föld kell az emberiség eltar­tásához. A globális ökológiai lábnyo­mot két évtizede számolják Bencsik János energetikai államtitkár a kaposvári Virágfürdőben is járt tegnap. Azt mondta: kiváló gyakorlati tapasztalatokat szerzett Kaposváron bocsátott szennyező anyagok kö­zömbösítéséhez. Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi fogyasztási szinten az ország területét harminc százalékkal túlterheli, azaz hazánk ökológiai lábnyoma 130 százalékos! Szakértők szerint az ökológiai túllövés dátuma két módon tol­ható ki: a biokapacitást növeljük - például nagyobb terményho­zammal - vagy az ökológiai láb­nyomot csökkentjük energiaha­tékonysággal, megújuló energia felhasználásával, a felesleges fo­gyasztás elhagyásával. Jó tudni: minél messzebbről jön egy áru, minél jobban be van csomagolva, általában annál na­gyobb a lábnyoma. Az emberiség ökológiai lábnyomának kéthar­mada a kőszén-kőolaj-fóldgáz fel- használásból származik, így ha ezek használatát csökkentjük, az­zal segítünk a legtöbbet. Több népszerű kalkulátor van az ökológiai lábnyom kiszámítá­sára, ebből megtudhatjuk, hogy nekünk, somogyi embereknek is milyen fontos lenne a környezet- tudatos életmód. Kulcsfontossá­gú, hogy mihez kezdünk azzal a pénzzel, amit az energiahatékony megoldások révén megspóro­lunk. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk: lekapcsolhatjuk a lámpát, ha kimegyünk a szobá­ból; fogmosás közben elzárhatjuk a vizet, kihúzhatjuk elektromos készülékeinket a konnektorból, ha nem használjuk, gyűjthetünk szelektíven, ha kiégett az izzó, ve­hetünk energiatakarékosat. És persze ott vannak az olyan, so­kunk számára szimpatikus, ám megfizethetetlen megoldások, mint a milliós értékű napkollek­tor vagy a napelemes, hibrid, esetleg elektromosan tölthető, szintén sokmilliós autó. Mindeh­hez sokat tehetnek az önkor­mányzatok, a kormányzat is. Na­gyatádon energetikai koncepció mentén fejlesztenek, amely a nyí­lászárók cseréjétől, a külső hőszi­geteléstől kezdve a termálvíz hasznosításával hőszivattyús rendszer kiépítésén át, a napelem és napkollektor használatáig ter­jed. Több somogyi településen, például Barcson növényalapú energiatermelést képzeltek el 2009 végén, amely biztosíthatta volna a közintézmények energia- ellátását, ez azonban csak elkép­zelés maradt. Aztán itt az „öko­közlekedés”, a szeptemberi, eu­rópai mobilitás hét programhoz sajnos csupán Barcs és Böhönye csatlakozott. Ugyanakkor a somogyvámosi Krisna völgy példa lehet a világ fejlett országai számára is, az öko­lógiai lábnyoma mindössze 1,485 ha/fő, amely jóval kevesebb, mint az országos és a világátlag. Bencsik János államtitkár szerint példaértékű, ahogyan Kaposvár a partnervállalkozásokat is bevonja a megújuló energia termelésébe, hasznosításába ma délutántól nyilvános az a kiírás, amelyre családi házak és 12 lakásosnál kisebb társashá­zak lakói pályázhatnak haszná­lati meleg víz előállítására és fű­tésrásegítésre szolgáló napkol­lektorok beszerzésére. Ezt Bencsik János klíma- és energia­ügyi államtitkár jelentette be szerdán Kaposváron. Az állam­titkár Szita Károly polgármester meghívására érkezett a somogyi megyeszékhelyre, hogy végignéz­ze a városban folyamatban lévő beruházásokat.- ÖTVEN SZÁZALÉKOS, VÍSSZÜ nem térítendő támogatást nyer­hetnek a pályázók - tette hozzá Bencsik János -, lakóegységen­ként legfeljebb 800 ezer forintot A pályázatokat október 25-től le­het benyújtani a tervek szerint december közepéig. Amennyi­ben hamarabb elfogy a rendel­kezésre álló hárommillión1 fo­rint, úgy hamarabb zárul a pro­jekt Kalkulációnk szerint a há­rommillión1 forintból 5500- 6000 pályázat támogatására lesz lehetőség. szita károly polgármester azt a várospolitikai célt hangsúlyoz­ta a cukorgyári sajtótájékozta­tón, miszerint Kaposvár csök­kenteni kívánja függőségét az energiaáraktól. S a lehető leg­jobb minőségben és legjobb áron tudjon szolgáltatni- ami felkeltette az érdeklő désemet az az, hogy Somogy 14 milliárd forintot nyert el az új Széchenyi Terv környezet- és energia operatív program kereté­ben, ebből 6,6 milliárdot Kapos­vár - hangoztatta az államtit­kár. - Ma azok a közösségek tudnak tartósan megmaradni a saját szülőföldjükön, amelyek fenntartható módon, szelíden használják a táj erőforrásait, és az elhasznált erőforrások után megmaradó melléktermékek új­rahasznosításáról is gondoskod­nak. Kaposvár esetében ez törté­nik. S mindezt rendszerszinten végzik, nemcsak a saját vállal­kozásaik, hanem a városban működő partnervállalkozások bevonásával. ■ Ön mivel növeli leginkább ökológiai lábnyomunk? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét pénteki számunkban közöljük. bencsik János, miután méltat­ta a cukorgyár legújabb, biogáz­termeléssel kapcsolatos beruhá­zásait, arra is felhívta a figyel­met: miután a biogáz eljut az uszodába, jó esély van arra, hogy a szomszédos stadionhoz is levezethető legyen. Miután Szita Károly közbevetette, csu­pán 20 millió forintos beruhá­zásról van szó, az államtitkár úgy fogalmazott: ezt a Magyar Cukor Zrt. talán önállóan is meg tudja tenni, mint a sportot kedvelő társaság. Ezzel a befek­tetéssel évente négy millió forin­tot lehet megtakarítani A cukorgyár után a Lakics Kft-hez is ellátogatott Bencsik János, mert mint mondta: a bő egy héttel ezelőtt elfogadott nem­zeti energiastratégia előírja a kormány számára, hogy az energetikai gépgyártás területén kutatás- és iparfejlesztési cselek­vési tervet is készítsen.- keressük azokat a gyakor­lati tapasztalatokat - mondta -, amelyek beépíthetők a cselekvé­si tervbe. Az elkészült megújuló energiatámogatási koncepciót a kormány várhatóan még oktő bér végén megtárgyalja. Az új rendszerben hangsúlyosabban szeretnénk támogatni a biogáz technológiát, elismerve annak társadalmi hasznosságát - emelte ki az államtitkár. - Hi­szen a biogáz előállításához olyan alapanyagokat használ­nak, amelyeknek többsége ártal­mas a környezetre. Ezért az új átvételi rendszer nem pusztán a villamos energiaátvételre össz­pontosít majd, hanem arra fogja késztetni a biogáz-befektetőket, hogy a megtermelődő hő hasz­nosítására is legyen gondjuk. Ezért hőbónuszt is fogunk fizet­ni Enélkül viszont kockázatos lesz biogáz-beruházásba kezde­ni. A társadalmi hasznosság azt kívánja, hogy a lehető legna­gyobb hatásfokkal vegyük ki a megtermelt biogázból a hasznos villamos-és hőenergiát. bencsik János pozitívan érté­kelte a közszolgáltató holding felállása után a városi közszol­gáltatók energiagazdálkodását, hatékonyságának javulását.- a kaposvári távhőszolgál- tató munkatársait arra kértem - jegyezte meg -, hogy vegye­nek részt a hamarosan felálló távhőfejlesztési cselekvési tervet előkészítő munkacsoport mun­kájában, a jó gyakorlatokat ad­ják át. MÁRKUS KATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents