Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám

8 2011. OKTÓBER 9., VASÁRNAP GAZDASÁG Küzdenek a hazai kastélyszállók turizmus Eltérő stratégiákkal próbálkoznak a tulajdonosok a gyengélkedő piacon Magyarországon a kas­télyszállókat a hotelpiaci átlagnál jobban megvisel­te a válság, noha Nyugat- Európában ez a szegmens kifejezetten jól teljesített az elmúlt években. Németh Márk Míg Nyugat-Európában a szállo­daiparon belül a kastélyszállók teljesítményét alig érintette a vál­ság, addig Magyarországon a ho­telpiaci átlagnál jobban megvisel­ték az ágazatot a nehéz gazdasá­gi körülmények - hangzott el az európai kastélyszállókat képvise­lő Historic Hotels of Europe és a Magyar Kastélyszállodák Szövet­sége által a napokban megtartott konferencián. „Nagy átlagban va­lamelyest talán csökkent a hazai kastélyszállók foglaltsága és ár­bevétele a tavalyihoz képest. Van olyan tagunk, amelynél emelke­dett, és van, ahol csökkent a ki­használtság" - mondta a Világ- gazdaságnak Bartha Sándor, a je­lenleg tíz tagot számláló hazai szövetség elnöke. Elmondta: a ha­zai kastélyszállodák kedvezőtle­nebb helyzetben vannak, mint a nyugat-európaiak. „Míg hazánk­ban a szállodapiacnak ez a szeg­mense alig tíz évvel ezelőtt kez­dett kibontakozni, addig a nyu­gati országokban már több évtize­des múltja van, kialakult a kultú­rája és stabil, visszatérő, magas jövedelmű vendégkörrel rendel­kezik. Magyarországon ez a ré­teg jóval szűkebb.” További ver­A SZÁLLODAIPARON belül a kastélyszállodák átlag felett teljesítettek a válság éveiben Európában - mondta a Világ- gazdaságnak Jan Edshage, a 22 európai ország közel 700 kastélyszállodáját tömörítő Historic Hotels of Europe szakmai szervezet elnöke. Vé­leménye szerint ez annak is senyhátrányt jelent a szálláshe­lyek magas áfája - a kedvezmé­nyes 18 százalékos kulcs is az köszönhető, hogy a történelmi hotelek egy niche piaci szegmenst fednek el, a magas keresetű célközönségüknek pedig nem csökkent jelentő­sen az elkölthető jövedelme. Közlése szerint a tagszállodá­ik több mint fele családi tulaj­donban van, ami nagyobb döntési szabadságot enged, és egyik legjelentősebb Európában. A belföldi keresletnek pedig az üdülési csekk kivonása és a Szé­személyre szabottabb szolgál­tatás nyújtását teszi lehetővé. Ez a tulajdonosi háttér arra is alkalmas, hogy ne kelljen kü­lön menedzsmentet alkalmaz­nia a hotelnek - hiszen sok esetben maga a tulajdonos ve­zeti azt -, valamint hogy a re­alizált profit „házon belül” maradjon. chenyi-pihenőkártya bevezetése közötti átmeneti állapot sem tesz jót. A kastélyturizmus élénkítése érdekében a szövetség egy több­féle kedvezményre jogosító, úgy­nevezett KastélyKártyát vezetett be a közelmúltban. Konszolidáció is végbement a hazai piacon: a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló tavaly nyáron bezárt, mert a gazdasági válság miatt, az erősödő svájci frank hatására a banki törlesztő­részletek olyan mértékben meg­emelkedtek, hogy egy idő után nem tudták fizetni a hitelt az akkori tulaj­donosok. Úgy véli azonban, hogy a ne­hézségek ellenére a hazai kastélyhotelek igyekeznek megtalálni a saját célközönségü­ket, illetve azt a stratégiát, amejlyel sikeresen működhet­nek. „Van, aki a wellnessrészle- gének fejlesztésével próbál ki­tűnni, van, aki a történelmi ha­gyományokra és az ehhez kap­csolódó programokra helyezi a hangsúlyt, máshol pedig a csúcsgasztronómia áll a fókusz­ban” - mondta. Bartha Sándor, aki a Héderváry Kastély tulajdonosa, elmondta: a hét éve működő hotelnél a belföl­di vendégek száma .valamelyest csökkent, ezt részben kompenzál­ta a megnövekedett érdeklődés a külföldiek részéről. Az időarányos árbevételük összességében némi­leg elmarad a tavalyitól. Vannak olyan kastélyhotelek is, amelyek­nél kedvezőbben alakult eddig a 2011-es év. „A vendégeink egy fő­re eső költése körülbelül 20 száza­lékkal emelkedett tavalyhoz ké­pest, és a kihasználtságunk is év­ről évre nő, jelenleg 40 százalék körüli” - mondta lapunknak An­gelus Barbara, a négy éve nyílt Hertelendy Kastély kommuniká­ciós igazgatója. Közlése szerint a válságot az üzleti vendégek, illet­ve céges rendezvények számának visszaesésében érezték meg főleg. A vendégeik 40 százaléka külföl­di, a jövőben ennek az aránynak a továb­bi növekedésére szá­mítanak. A csúcsgasztro­nómiára épít a 2008-as alapítása óta a Chateau Visz - mondta la­punknak Hidvéghy Melinda, a szálloda tulajdonosa. Az idei évükről elmondta, hogy a Chateau Visz forgalma az előző évhez képest 40 százalékkal nőtt. Hozzátette, ez az adat félre­vezető lehet, mivel a 2011-es csu­pán a harmadik teljes üzleti évük. Azonban előreláthatólag már idén szerény nyereséget könyvelhetnek el. A kihasznált­ságuk éves átlagban még mesz- sze 40 százalék alatt van, azon­ban itt is 30 százalékos bővülést könyvelhettek el annak ellené­re, hogy az áraikat 5 százalékkal emelték. Vendégeik 80 százalé­ka magyar, akiknek egyharma- da visszajáró. Családon belül marad a profit ■ Az átlagostól el­tér a kastélyszál­lók vendégköre. Nem csak hitel létezik devizából... PROMÓCIÓ Irán venne magyar buszokat együttműködés Erősen él a nosztalgia az itteni áruk iránt A megtakarítási szokások átala­kulásával egyre nagyobb érdek­lődés övezi a deviza betéti konst­rukciókat. A piaci igényekre az MKB Bank kiemelkedő kamato­zású euró betéttel reagált - mondja Gózon Gergely, a bank főosztályvezetője. Az elmúlt három év viharos időszakai mindenkit a korábbi­nál érzékenyebbé tettek a sze­mélyes pénzügyeket illetően. Megtakarításaink elhelyezésé­ben felértékelődött a tudatosság és a körültekintés. Hangsúlyo­sabbá vált a biztonság, miköz­ben természetesen az is fontos, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki megtakarításainkból. A közelmúltban ugyan a ha­zai befektetők megtakarításai között kevésbé preferált helyen szerepelt a devizabetét, de az el­múlt hónapok látványos árfo­lyammozgásai ismét erre a pénzügyi termékre irányították a figyelmet. A tapasztalatok sze­rint az ügyfelek a már meglévő devizaalapú befektetéseikre, egyfajta tartalékként tekinte­nek, de a hazai fizetőeszköz lát­ványos gyengülése miatt egyre többen akadnak olyanok is, akik forintalapú megtakarításaikat váltják át devizára. Az MKB Euró Betéti akciójában már rövid időtávon magas betéti kamatot kínál, hiszen a 4 hóna­pos futamidejű euró lekötésre ki­emelkedő, 4,14 százalékos éves kamatot (EBKM 4,20%) biztosít, ráadásul a lehetőség már 200 euró megtakarítástól elérhető. Biztonságossága és egyszerűsé­ge mellett a konstrukciót az teszi még vonzóbbá, hogy szolgáltatás akár az MKB TeleBANKár rend­szerében telefonos ügyintézőn keresztül is igénybe vehető. Gózon Gergely, főosztályvezető A rövidtávú, egyszerű befekte­tés elsősorban azoknak lehet kedvező, akik csak néhány hó­napos lekötésben gondolkod­nak, hiszen a pénzüket addig is biztonságban tudhatják, és az a megszokottnál magasabb kama­tozású betétben fialhat. Az aján­lat nem csak az új, hanem a banknál már meglévő megtaka­rításokra is vonatkozik. Az anyagi lehetőségekhez, az életcélokhoz, a kockázattűrő ké­pességhez és a hozamelvárások­hoz leginkább igazodó megoldás megtalálásában személyes pénz­ügyi tanácsadóink minden ér­deklődőnek segítenek az MKB Bank fiókjaiban: • KAPOSVÁR 7400 KAPOSVÁR, SZÉCHENYI TÉR 7. • SIÓFOK 8600 SIÓFOK, SIÓ U. 2. A konstrukciókról további részletek találhatók a www.mkb.hu honlapon. Mezőgazdasági, megújuló ener­giai, textilipari, gépipari, jármű­ipari, egészségügyi és oktaktási megállapodások is formálódtak a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) magyar-arab tagozata és ottani kamarai part­nere által szerve­zett iráni tárgyalá­sokon. Kizárólag olyan témák kerül­tek terítékre a hat magyar cég és kö­zel ötven ottani partnerük egyeztetésein, valamint a mező- gazdasági és a környezetvédel­mi minisztériumban, a kereske­delmi minisztériumi államtit­kárral és a mérnökszövetséggel folytatott megbeszéléseken, amelyekre nem vonatkozik a perzsa államot a nukleáris fej­lesztései miatt sújtó embargó. „Iránban - ahol számon tart­Az európai gazdaság közeljövő­jét illetően pesszimista, a kelet­európai üzleti lehetőségek kap­csán optimista Johan Wall, az egyik legnagyobb európai üzleti céginformációs szolgáltató, a Bisnode csoport vezérigazgató­ja. A hozzájuk érkező informáci­ók ugyanakkor azt mutatják, hogy akadnak olyan országok és iparágak, amelyek most is jól tel­jesítenek - jelentette ki budapes­ti tájékoztatóján. A vezérigazga­ják, hogy a magyarországi já­szok a rokonaik - még erősen él a nosztalgia a magyar termékek iránt. Emlegetik például a Tungsram termékeit, és tovább­ra is nagyon szeretnének ma­gyar buszokat venni” - tájékoz­tatta lapunkat Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke, egy­ben a tagozat elnö­ke. A 12 millió lako­sú Teherán tömeg- közlekedése katasztrofális, aho­gyan a magyar-iráni gazdasági kapcsolatok szintje is. A nyolcva­nas években Irán egyedül ma­gyar agrártermékből 400 millió dollárnyit vásárolt, most viszont, az évi 18 milliárdos dolláros tel­jesbehozatalából csak 10-15 mil­lió eurónyit képviselünk. A helyzet azonban változhat. A tárgyalásokon az irániak komoly tó szerint a céginformációs piac szempontjából a régióban a kkv- szegmens jelent bővülési lehe­tőségeket. Keleti József, a Bisnode Ma­gyarország országigazgatója ar­ról számolt be, hogy miközben a skandináv államokban minden új vállalkozás egy céginformáci­ós partnert választva csökkenti üzleti kockázatát, nálunk mind­össze 4-5 százalékuk teszi ezt korszerű eszközök alkalmazásá­érdeklődést mutattak például a győri Mirim gyorsházépítése, a Ganz darui, a Hajdúsági Iparmű­vek üvegházfűtésnél használadó napelem-technológiája, a debre­ceni Dispomedicor állatgyógyá­szati készítményei és eszközei iránt. Utóbbiak gyártására közös, helyi gyárat építenének. A Halá­szati Kutatótól halivadékokat vesznek. Nyitottak egészségügyi, környezetvédelmi és mezőgazda- sági beruházásokra is. Természetesen más országok­kal is együttműködnek: a tárgya­ló partnerektől származó infor­máció szerint egy amerikai cég tervei alapján 85 ezer hektáros mintafarmot alakítanak ki, s hozzá feldolgozási technológiá­kat telepítenek. Szívesen látná­nak magyar cégeket élelmiszer- ipari feldolgozók korszerűsítésé­ben. ■ B. H. L. val. Ami a hazai gazdaság hely­zetét illeti, a hozzájuk beérkező céginformációk szerint a rövid távú kilátások elég borúsak. Ezt tükrözi a cégek fizetési hajlandó­sága és képessége is: miközben 55 százalékuk stabilan az átla­gosan 30 napos határidőn belül fizet, a késve fizető 45 százalék - a határidőn túl 22 napos átla­gos csúszáshoz képest is egy­re nagyobb csúszásokkal egyen­líti ki számláit. ■ VG ■ Minimálisra csökkent az iráni piacon a magyar kivitel. A cégek fele csúszással fizet bisnode A kkv-szegmens jelent bővülési lehetőséget

Next

/
Thumbnails
Contents