Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-07 / 235. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Isten nagy könnycseppje a Balaton tó-legendák Szabadulna láncaitól az óriás, ilyenkor hullámzik a tó vize Zárva a Somogyi Esélyek Háza: kényszerpihenő öt hónapon át Helka és Kamor, Tramini és Furmint - Nyulász Péter a Burok-völgy legendájáról szóló meseregényének szereplői. Fónai Imre Új kötetét a minap mutatta be az író Siófokon, felidézve Sió tündér és a Balaton legendáját. - Harry Potter-es né- ' hol a történet (törpék, va- rázslók, boszorkányok, ki- ! gyók, békák, megmenekü- J lő fiatalok), de a balatoni regevilág egyébként is ilyen motívumokra épül - jegyez- írté meg Kovács Emőke törté- nész, a Balatoni Regionális l Kutatóintézet és Könyvtár ' igazgatója. - Ezek a pannontengeri mítoszok kedvező hatással lehetnek a 21. századi ember megtépázott lelkére. Az egyik legszínesebb mondacsoport a Balaton születését, keletkezését emeli át a valós alapokról egy csodás, mesebeli világba, emlékeztet a történész. Garay János, az első, 1848-as balatoni verseskötet szerzőjének elképzelése szerint a jóisten - a teremtés öröméből fakadó - nagy könnycseppjéből lett e tó: „A könyű lecseppent, / A legszebb vidéken; / A föld meg nem itta/ Megtartotta épen./ Tükre lön az égnek, / S szép Magyarországnak... / Nevezik e könyet / Balaton tavának.” A másik verzió a tó születésére a Balaton lányának, Halápnak, az utolsó óriáslánynak a története. Eszerint a vidéket hatalmas lények lakták, és Haláp szívesen játszadozott az embergyerekekkel is, különösen Csillával. Haláp azonban beteg lett, barátnője gyógyfüvei sem használtak. Miután az óriáslány elhunyt, apja, Balaton nagy, koporsó alakú sziklatömböt emelt sírja fölé, amelyet egyszarvú bikájával gondozott. Egy szikladarab felemelésekor azonban hatalmas víz tört elő a földből, amely berettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajókáz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha sem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani.” - Kevésbé ismertek talán a különféle kultikus Balaton egykor és most. A tó legendáit is érdemes megismerniük a gyerekeknek temetett mindent, Balaton is így lelte halálát, és azóta is szabadulni akar a nagy víztömeg súlyától: „Megrázkódik, s vagy mitikus helyekhez kötődő, a népi mondavilágba beépülő regék, mesék - folytatja Kovács Emőke. - Ilyen a badacsonyi kőkereszt históriája, amelyet Ranolder János veszprémi püspök állíttatott 1857- ben, és a néphit szerint negyven bivaly vontatta fel a magasba. Két igavonó, amikor felért, nagy szomjúságot érzett, a mélyben pedig meglátta a hatalmas Balatont. Elkezdtek a víz felé rohanni, de a sziklák közt összezúzták magukat. Nem messze ettől a helytől egy nevezetes, kinyúló kő található. Ha kalapáccsal megütik, szinte harangszerű hangot hallat. így kapta a Harangozó Bőre elnevezést. Vagy a Ró- I zsakő: ha ott két szerelmes ' leül háttal a Balatonnak, még abban az évben egybekelnek. Hasonlóan helyhez kötődő mítosz épült az akarattyai Rákóczi-szilfa köré is. A hagyomány szerint amikor a vezérlő fejedelem a szabadságharc idején errefelé vette az irányt, ennél a fánál kötötte meg lovát és deklarálta az ország akaratát. Persze Rákóczi sosem járt erre. A fa egy villám- csapás következtében elpusztult, majd egy nagy vihar döntötte ki 1991-ben. Ugyanebben az esztendőben egy amerikai mamutfenyőt ültettek a közelébe, a szovjet katonák kivonulása napján. Elnevezése beszédes: „Szabadságfa a Rákóczi- szilfa emlékére.” Hét esztendeje Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter jelenlétében - Debrecen, Miskolc, Budapest és Esztergom után - az országban ötödikként Kaposváron nyüt meg az Esélyek Háza. Az esélyegyenlőség programjának keretében létrejött intézmény feladataként ugyan a hátrányos helyzetű emberek megsegítését jelölték ki, ám ennél sokkal összetettebb szolgáltatásokat nyújtott: koordinációs feladatokat látott el, segített a szociális munkások képzésében, azaz amolyan szellemi műhelyként működött, emellett módszertani központként is funkcionált, s jogsegélyszolgálatot is folytatott. A múlt idő nem véletlen, ugyanis az Esélyek Háza immár több mint négy és fél hónapja nem működik. Lejárt a finanszírozására kötött szerződés, az illetékesek késve írták ki az új pályázatot, melyet ráadásul október közepéig meghosszabbítottak - a hátrányos helyzetűek érdekeinek képviselete így nem sokkal azután, hogy a kormányzat keretmegállapodást írt alá az Országos Roma Önkormányzattal, öt hónapra leállt a megyében. A pályázatra amúgy információink szerint az intézményt eddig befogadó megyei önkormányzat mellett a Napkerék Egyesület, valamint a Somogy Ifjúságáért Egyesület is jelentkezett. ■ A. V.
