Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-06 / 208. szám
2011. SZEPTEMBER 6., KEDD GAZDASÁG Két évig még nem realitás életpályamodell A szándék megvan a források megteremtéséhez A párbeszéd folytatódni fog a Pedagógusok Szakszervezete és az oktatási államtitkárság között. Galló Istvánné és Hoffmann Rózsa az egyeztetésen Munkanyujgdíj egészítene ki az alapnyugdíjat a tervek szerint Az időskori ellátás egy alap- és egy jövedelemarányos nyugdíjra épülne a kormány tervei alapján - értesült az Origó. A hírportál szerint a miniszterelnök „ragaszkodik” egy alapnyugdíj bevezetéséhez. Ez nem a jelenleg is létező nyugdíjminimum szerepét venné át, hanem egy alapvető, ám meglehetősen alacsony összegű járandóságot biztosítana az időseknek. A körülbelüli mértéke szakemberek szerint havi 40-45 ezer forint lenne. Az egyelőre homályos, hogy ez az alapnyugdíj alanyi jogon járna-e, úgy, ahogy Európa több országában, vagy ennek odaítélését is szolgálati időhöz (az előzetes értesülések szerint 20 évnyihez) kötné a kabinet. Az alapnyugdíjat egészítené ki az úgynevezett munkanyugdíj, vagyis az az összeg, amely a bér után befizetett járulékokból áll össze, és amelyet a jövőben egyéni számlán vezetnének. Az alapnyugdíj bevezetésével a munkanyugdíjak összege a jelenlegihez képest csökkenne, vagyis előbbi nem adódik hozzá automatikusan a mostani járandósághoz. A kétféle nyugdíj finanszírozása is meglehetősen képlékeny még: a nemzetközi gyakorlat szerint az alapnyugdíjat nem járulékból fizetik, hanem általános költségvetési bevételekből. Ehhez képest az NGM munkaanyaga a munkáltatók 24 százalékos járulékát jelöli meg az alapnyugdíj forrásaként. Utóbbira 10 százalékot fordítanának, hét százalék a munkavállalók egyéni számlájára kerülne, a fennmaradó hét százalék pedig további nyugdíjjellegű kiadásokat (rokkant- és árvaellátásokat) finanszírozna. A munka- vállaló béréből levont 10 százalék értelemszerűen az egyéni számlára kerül, a későbbi jövedelemarányos időskori ellátás fedezeteként. Az, hogy mindezek együtt járnak-e a nyugdíjak összegének esetleges csökkenésével, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor viszont már többször hangsúlyozta: olyan szisztémát kell kialakítani, amely „megakadályozza az államadósság újratermelődését”. Vagyis a nyugdíjkasszában ne legyen deficit, ehhez pedig több százmilliárdos megtakarításra van szükség. ■ Az oktatási tárca nem tervezi a kötelező óraszám emelését, de az életpá- lyamodellnek nincs realitása 2013-ig - hangzott el az oktatási államtitkár és a PSZ vezetőjének egyeztetésén. Braunmüller Lajos „Nem azt kell hangsúlyozni, hogy a pedagógus-életpályamodellhez lesz-e megfelelő forrás, hanem azt, hogy az új rendszer kidolgozására szükség van” - mondta el a tegnapi, a Pedagógusok Szak- szervezetével (PSZ) folytatott egyeztetés után tartott sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár hozzátette: „Mind a magyar gazdaságban, mind a világgazdaságban sok a bizonytalanság. Tőlem ne kérjenek választ arra, hogy mikor és mennyit lesz képes a kormány erre költeni. A szándék megvan a rendszer átalakításához szükséges források előteremtésére. A helyzet tehát nem könnyű, ám ilyen körülmények között kell mindent megtenni azért, hogy a szükséges átalakítások megvalósuljanak” - mondta el Hoffmann. Az oktatási államtitkár hozzátette: a készülő új költségvetés szerint nem romlanak a közoktatás pozíciói, ami - ismerve a helyzetet - „relatív nyereség”. Hoffmann szerint a pedagógus- életpályamodell bevezetésének a 2013 szeptemberében kezdődő tanév előtt nincs realitása. Az államtitkár lapunk kérdésére válaszolva kijelentette: az életpályamodell megvalósulása esetén évi 160 milliárd forintnyi többletkiadást jelentene a büdzsének. Az államtitkár az eseményen hangsúlyozta: nem ez az első egyeztetés a közoktatás átalakításának tárgyában az érdek-képviseleti szervezetekkel, és nem is az utolsó, a párbeszéd mindenképpen folytatódik. Hozzátette: voltak és vannak is vitás kérdések közte és a PSZ között, de jó érzéssel távozik az egyeztetésről, mert több félreértést sikerült tisztázni az oktatás jövője iránt felelősséget érző szakemberekkel lezajlott tárgyaláson. Az eseményen a PSZ elnöke hangsúlyozta: egyetértenek az államtitkár asszonnyal abban, hogy a cél egy gyerekközpontú és a pedagógusoknak biztos megélhetést biztosító közoktatási rendszer kialakítása lenne. Galló Istvánné ugyanakkor hozzátette: továbbra is vannak olyan bizonytalanságok, mint például az önkormányzatok intézményfenntartó szerepének vagy a szakképzésnek a kérdése, és az egyeztetés folytatásához a köznevelési koncepciót is látniuk kellene. Az elnök hozzátette: az államtitkárral folytatott megbeszélésen kiderült, nincs szó a gimnáziumi férőhelyek számának 40 százalékos csökkentéséről, amely megnyugtató, hiszen ennek megvalósulása elbocsátásokkal járt volna. Kiderült az is, hogy az állam- titkárság nem tervezi a kötelező óraszám emelését, vagyis a pedagógusoknak továbbra is heti 22 tanórát kellene megtartaniuk. Ezen felül azonban továbbra is szó van a heti plusz 10 órányi egyéb foglalkozásról (osztálykirándulás, szakkör stb.), amelyért eddig külön javadalmazásban részesültek a tanárok. Galló Istvánné elmondta: a Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint az új rendszerben megemelkedő kereset „éppen hogy kompenzálni fogja” az ilyen órák után kieső pluszbevételt. A 32 órányi kötelező benntartózko- dás ezzel egyidejűleg jelentősen megnövelné a tanárokra nehezedő nyomást, az elnök szerint ebben az ügyben még „komoly viták lesznek az érdekképviselet és az államtitkárság között”. Aki külföldre megy, fizethet hoffmann rózsa megerősítette azokat az értesüléseket is, amely szerint a felsőoktatásban tanulókkal az egyetemre jelentkezés pillanatában szerződést kötne az állam, hogy itthon maradásukat biztosítsa. Az eredetileg Pokomi Zoltán nevéhez fűződő felvetésről az államtitkár kifejtette: a felsőoktatásba jelentkezőkkel egy a „feltételeket tisztázó” szerződést kötnének, amely szerint ha valaki a diploma megszerzése után külföldön vállal állást, annak utólag kell fizetnie taníttatása költségeit Hoffmann szerint elvárható, hogy a fiatalok tevékenységükkel visszaadjanak valamit annak a közösségnek, amely biztosította képzésük anyagi feltételeit Mindezt az idén várható felsőoktatási törvényben szabályozzák. Teljes egészében egy orosz banké volt a Malév wikileaks Diplomaták szerint a légitársaság veszteséges működése amerikai érdekeket sért Egy Vlagyimir Putyin által felügyelt bank tulajdonában állt 2009-ben a Malév - ez derül ki az amerikai nagykövetség távirataiból, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra. „Semmi mást nem tudnak felmutatni, csak magyar állampolgárságukat” - egy amerikai nagykövetségi távirat szerint a Malév egyik akkori vezetője így jellemezte azt a két magyar magánszemélyt, aki 2007-től a Malév tulajdonosának, az Air Bridge Zrt-nek az 51 százalékát birtokolta. Kiss Kálmán és Költő Magdolna soha nem volt abban a helyzetben, hogy a Malév vételárát kifizesse - egy nagykövetségi találkozón állítólag ezt mondta a Malév egyik akkori igazgatója 2008 februárjában. A 2007-es privatizáció során a Malév 99,95 százalékát az Air Bridge Zrt nevű cég szerezte meg 200 millió forintért, valamint a légi- társaság hiteleinek átvállalásáért. Utóbbi cég 49 százaléka Borisz Abramovics orosz üzletemberé volt, a többséget az említett két magyar magánszemély birtokolta. Erre azért volt szükség, hogy a magyar, azaz EU-többségű vállalat megtarthassa légiközlekedési jogait A távirat szerint a találkozón a Malév-vezető kifejtette, hogy a két magánszemély a moszkvai Vnyesekonombank kölcsönéből í vette meg a részesedést 2009 ele- 2 jén a Vnyesekonombank a pénzAz iratok szerint a Vlagyimir Putyin által felügyelt banké volt a Malév ügyileg megroggyant Abramo- vics-cég felett is átvette a felügyeletet, egyben az üzletember 49 százalékos rézsesedését. Kiss részvényeit Költő vette át, aki így - 51 százalékos tulajdonrésszel - az AirBridge többségi tulajdonosává vált Vagyis a Malév 2009- ben 100 százalékban a moszkvai bank felügyelete alatt állt. A nagykövetségjelentése szerint a Vnye- sekonombankban jelentős részesedéssel bír Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, aki a bank felügyelőbizottságának elnöke is. A Malév-vezető arra panaszkodott, hogy az orosz vezetés nem ért a légi közlekedéshez, a céget belső viták feszítik, az igazgatóság orosz tagjai nem vesznek 7 Vörösiszap: 275 milliót fizettek ki A MAGYAR KÁRMENTŐ Alapba befizetett több mint kétmilliárd forint pénzadományból eddig 534 millió forint kifizetéséről döntöttek, ebből 275 milliót utaltak át eddig az önkormányzatoknak. Devecser 352 millió, Kolontár 155 millió, Somló- vásárhely 27 millió forint támogatásban részesült. Az alapban kamatokkal együtt 2,100 milliárd forint gyűlt össze. A dízel és a benzin is drágul holnap BRUTTÓ 7 FORINTTAL emeli a 95-ös benzin, illetve 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. Az emeléssel a benzin átlagára 386 forintra, a gázolajé 371 forintra nő. A Mól az elmúlt két hétben nem változtatott az árakon. A fogyasztók 20- 25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. Matolcsy egyeztet majd Simorral Orbán helyett „A MINISZTERELNÖK Matolcsy György nemzet- gazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy személyesen egyeztessen Simor András jegybankelnökkel a devizahiteleseket érintő javasla-tairól” - közölte tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor minisz-terelnöknek tegnap. Simor nem találkozik Orbánnal részt az üléseken, s emiatt a testület 2009 nyarán nem is ült össze. Az amerikai nagykövetség azt írta: a Malév veszteséges működése rossz hatással lehet az amerikai érdekekre, mivel a jelentés idején a Malév 19 Boeingot lízingelt. Másfelől a Malév valódi tulajdonosi háttere aggodalomra ad okot, az orosz kormány folytatódó befolyásolási szándékát mutatja Magyarország gazdasági és politikai cselekedeteire. 2010-ben 95 százalékos részesedést szerzett a vállalatban a magyar állam. Augusztus végén 18,5 milliárd forintot kellett beletennie a Maiévbe az államnak tőkeemelés formájában. ■ N. M.
