Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-05 / 207. szám
6 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ GAZDASÁG Rövid távra fektetnék be a reálhozamot megtakarítás A nyugdíj pénztári kifizetések sorsáról még nem döntött a jelentős többség A visszalépők kis hányada kapja meg a reálhozam nagy részét, ők várhatóan be is fektetik az összeget. A svájcifrank-hitelek emelkedő részletei miatt viszont hosszú távú megtakarításban ők sem mernek gondolkozni. Hermán Bernadett A magánnyugdíjpénztárak elküldték a reálhozamokat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagjaiknak. A mintegy 260 milliárd forintnyi kifizetés elég tekintélyes hányada pedig, úgy tűnik, megtakarításokba vándorolt. A Magyar Nemzeti Bank július havi statisztikáiból is jól látBE3TÍ090B Egymilliárddal több a szőlészeteknek A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK szerkezetátalakítására az idén 22,5, jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre, azaz összesen több mint 12 milliárd forintból finanszírozzák majd az uniós programot. így közel egymilliárd forinttal több jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Nowotny megvédte Magyarországot Nowotny: Jobbak az adataink elutasította Magyarország és Görögország gazdasági helyzetének párhuzamba állítását az Európai Központi Bank kormányzótanácsának osztrák tagja. Ewald Nowotny szerint az állam- háztartási hiányra, az adósságokra, a fizetési mérlegre vonatkozó adatok sokkal jobbak Magyarországon, szó sincs arról, hogy hazánk egy második Görögország lenne. Súlyos kritikák Gordon Brownról FÉL ÉV alatt megoldhatónak tartotta Gordon Brown volt brit kormányfő a világ- gazdaságban elhatalmasodó pénzügyi válságot 2008 őszén - áll többek között Brown volt pénzügyminisztere, Alistair Darling súlyos bírálatoktól hemzsegő új memoárjában, amelyben a munkáspárti politikus „reménytelennek” nevezte volt főnöke vezetési stílusát. szik, hogy hiába emelkedtek a svájci frank erősödése miatt a törlesztőrészletek, a lakosság több mint 50 milliárd forintnyi friss bankbetétet helyezett el a számláin. Sokan még csak puhatolóznak a lehetőségekről. „Tapasztalatunk szerint a nyugdíjpénztári kifizetések sorsáról az emberek háromnegyede még nem rendelkezett” - mondják az OTP Banknál. Akik viszont az OTP-nél vezetett számlájukra kérték a kifizetést, azok 12-15 százaléka a teljes összeget megtakarításra fordította. További 10 százalék volt azok aránya, akik ugyan a kifizetett összeget teljes egészében nem tették félre jövőbeli céljaik biztosítására, de annak legalább felét megtakarították. HIRDETÉS Az átlag alatti kifizetést kapóknál sok megtakarításra nem számítanak a bankok. A CIB Bank úgy vélekedik, hogy mivel 80 ezer forint túl kevés ahhoz, hogy érdemben befektesse valaki, így a visszajuttatott pénzek legalább felét elköltik majd az emberek. Csak azok takaríthatják meg a reálhozamot, akik egy összegben legalább 150-200 „SZEMÉLYES TAPASZTALATOM és a hozzánk étkező visszajelzések szerint a tartós megtakarítást választók aránya kicsi” - mondja Vtkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnökvezérezer forintot vagy többet kapnak kézhez. A Budapest Bank is rájuk számít potenciális ügyfélként; nemrég végzett felmérésében azt vizsgálta, az átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztártagok milyen célra kívánják felhasználni ezt az egyszeri összeget. A kutatásból kiderült, hogy az átlag (80 ezer forint) feletti öszigazgatója is. Ennek oka lehet az is, hogy jelentős átfedés van a devizaalapú lakáshitelt törlesztők és a reálhozamban részesülő réteg között Ők pedig a reálhozamból azt a részt is, szeget kapók 58 százaléka részben vagy teljes egészében megtakarítja a reálhozamot. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni. A reálhozamok egyébként összegszerűen igen koncentráltak. Mivel a visz- szakapható reálhozam vélhetően korrelál az adófizetési eloszlásamelyet nem emészt fel azonnal a törlesztés, szívesebben teszik félre olyan formában, hogy könnyen hozzá tudjanak nyúlni, ha esetleg csökkenteni kell a részletfizetési terheket sál, ahol 2009-ben az adófizetők 3,4 százaléka fizette az összes szja 32,7 százalékát, a CIB Banknál úgy kalkulálnak, nagyjából 100 ezer fő fogja megkapni a kifizetendő összeg harmadát Aki megtakarítja a nemrég visszakapott pénzt, a pénzügyi intézmények beszámolói alapján egyébként elsősorban rövid távú megoldást keres. Bár többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára utalva adókedvezményt vehet igénybe az ügyfél, ezek a szolgáltatások kevéssé népszerűek. Az Ersténél a tagok egy százaléka kérte például önkéntes nyugdíjpénztárba a kifizetést, és csak négyszázan léptek be emiatt az önkéntes kasszába. Kevesen választanak tartós megtakarítást Algával etetnék a sertéseket és a baromfiakat Kiegészítő takarmányként a sertés- és baromfiágazat hasznára lehetnének a fehérjében gazdag algafajok - állapította meg a Debreceni Egyetem Agrárgazdálko- dás-tudományok Centruma és a debreceni Monergo Kft. hároméves kutatása. A projektben több tucat algafaj hasznosíthatóságát vizsgálták. A közösen végzett kutatómunka célja biodízel előállítása volt, de a Baross Gábor-prog- ram vállalati innovációs keretéből 75 százalékban támogatott, 50 millió forint összköltségű projekt során fontosabb felismerésre jutottak. „A laboratóriumi és szabadtéri tározókban vizsgált algafajok közül többet is magas fehérjetartalma alkalmassá tesz takarmányozási célokra is” - mondta a Monergo Kft. ügyvezetője. Vaszkó Gábor szerint a világban fellépő takarmányfehérje-hiány enyhítésére az alga képes lehet alternatívát nyújtani, a magyarországi szójaimportot pedig akár teljes egészében is kiválthatná. A szója behozatalára évente például mintegy 80 milliárd forintot költ Magyarország. ■ Az algát halastavakhoz hasonló tórendszerekben termelnék meg. Az algát halastavakhoz hasonló tórendszerekben lehet termeszteni. Jelenleg keresik a pénzügyi forrásokat ilyen algafarmok létesítésére, de előbb saját sertéstelepükön kívánnak tapasztalatot szerezni. Vaszkó a projekt hosszú távú gazdasági hatásaival kapcsolatban elmondta: ezerhektárnyi algatermesztéshez használt tó produktumával az egyébként főleg génmódosított importszója fele kiváltható lenne. Szerinte Magyar- ország fizetési és külkereskedelmi mérlege is javulna, ha az importtakarmányt egy hazai előállítású termékkel váltanánk ki. Egy-egy folyó vízszabályozásához kiválóan lehetne igazítani az algafarmok létrehozását. Ezek kiépítése és üzemeltetése több száz munkahelyet teremthetne. „A Debreceni Egyetemen a nagyüzemi termesztéssel párhuzamosan a folyamatos oktatási háttér is kiépülhetne” - hangoztatta Vaszkó. ■
