Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

6 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 31-én NYERTESEK 2011.0e.31. UÉÉárPJ WKÜsffc) ##I#SR Mól 17 480 5,26 3943 Égte 15 990 2.50 88 Rlchter 34 980 2,28 1405 ftxtex 339 1,80 12 Mtelekom 509 1,80 556 VESZTES FORRÁS: BÉT utolsóv%aás(%) MiuőFt Synergon 252 -1,17 _______1_ CI G Pannónia 708 -0,97 9 E-Star 8100 -0,97 43 Est Media 241 -0,82 7 OTP 4150 -0,71 8 260 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.31.) üj elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 48 560___ TA KARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 46200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 ÖLAJNAPRAFORGÖ 2011. október _ 97 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 31-én 1€ 1$ 1CHF i J i 271,28 Ft 187,82 Ft 231,08-0,59 Ft -0,57 Ft -0,19 Ft Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 08.31.) Vételi Eladási Budapest Bank 264.14 280,48 CIB Bank 261,73 283,55 Citibank__________261,18 282,94 Ew teBaük 268,50 280,80 FHB Bank 264,84 280,66 K&H Bank___ 264,87 280,13 MK B Bank 265,89 279,53 OTP Bank 265,20 278.80 Raiffeisen Bank 266,40 278,38 leépítést hozhat a chipsadó termékdíj Mától hatályos, a kisebb cégeket érinti a leghátrányosabban Az egészségügy igényt tart a pénzre Egészen az utolsó pillana­tig kérdőjelek kísérték a népegészségügyi termék­díj részleteit, ami pedig ki­derült, az sem ígér sok jót. A nagyobb gyártók elha­lasztják fejlesztéseiket, a kisebbek elbocsátanak, és akár a rolót is lehúzhatják. Braunmüller L.-Németh M. Végrehajtási rendelet híján teg­nap reggel kapták meg az élelmi­szergyártók a kormányzati vá­laszt a részletekről, amelyeket a törvény szövegében szereplő el­lentmondások miatt fogalmaztak meg. A mától élő, úgynevezett chipsadót a cukros és sós termé­keibe, valamint magas koffein- tartalmú italokra vetik ki. A júli­usban elfogadott törvény számos technikai, adminisztratív kérdést homályban hagy, így a gyártók egészen a legutolsó pillanatig nem tudtak biztos választ adni a felmerülő ellentmondásokra. „Ötoldalnyi kérdést küldtünk el a Nemzetgazdasági Minisztéri­umhoz, s a Nemzeti Adó- és Vám­hivatalhoz, amelyre az utolsó pü- lanatban érkezett meg a válasz, ezt szerdán kora reggel tudtam körbeküldeni a partnereinknek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Zsuzsa. Az Élelmiszer-fel­dolgozók Országos Szövetségé­nek főtitkára elmondta: „Végre­hajtási rendelet híján számos kérdés homályban maradt. Az egyik ilyen, hogy például az au­gusztus 31-ig kiszállított, de szep­tember elseje után értékesített termékek után kell-e adót fizetni. A most megérkezett válaszból az derül ki, hogy nem” - tette hozzá. Erre készültek a kereskedők is, a szokásosnál jóval nagyobb téte­leket rendeltek a termékdíjjal súj­tandó élelmiszerekből, vagyis még a szeptember elsejei határ­idő előtt feltöltötték készleteiket „Az igazán nagy kérdés az, ho­gyan reagálnak majd a fogyasz­tók az áremelkedésre” - teszi fel a kérdést Folláth Zsuzsa. A főtit­kár szerint az élelmiszeriparban létszámleépítést fog okozni az adó bevezetése, és a cégek terve­zett fejlesztéseiket is elhalaszthat­ják. Hozzátette: „Az intézkedés nem elsősorban az exportra is termelő cégeket érinti majd iga­zán kedvezőtlenül, hanem a ki­sebb vállalkozásokat, akik döntő­en a hazai piacra dolgoznak. Ese­tükben akár számottevő létszám- leépítésre is sor kerülhet, külö­nösen az édesiparban.” A törvény körül még az élelmi­szergyártók kérdéseire adott vá­laszok után is bőven vannak el­lentmondások. „Különösen ért­hetetlen az, hogy a törvény kizá­rólag az előrecsomagolt termé­keket sújtja az adóval” - nyilat­kozta Bélái Krisztina. Az Édes­séggyártók Szövetségének főtit­az új adónem következtében több beruházástól is elesett ha­zánk az érintett ágazatokban. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júni­usban úgy döntöttek, sem a ter­vezett popcom-gyártósort, sem a mogyorós termékek gyártó- csarnokát nem Magyarország­ra fogják telepíteni” - mondta Ágyai Szabó Gábor, a Chio Ma­gyarország Kft. piackutatási koordinátora. Ezzel milliárdos nagyságrendű fejlesztés marad el Más intézkedésekről Ágyai Szabó véleménye szerint még korai lenne beszélni, de annyit elmondott, hogy a tidajdono- saikat megdöbbentette az adó kára rámutatott: „Mindebből az következik, hogy a jellemzően ol­csóbb és gyengébb minőségű ömlesztett szaloncukor nem esik a jogszabály hatálya alá, míg a jó minőségű és prémium csomagolt szaloncukrok adókö­telesek lesznek. Ezáltal az árérzékeny fogyasztókat a gyen­gébb minőségű, olcsóbb termé­kek felé tereli a törvény. Ennél a pontnál sem világos a népegész­ségügyi cél.” kivetése, illetve az a nagyon korlátozott egyeztetési hajlan­dóság, amelyet a kormányzat az ügyben tanúsított nem gondoljuk, hogy az adó a megfelelő válasz a népegészség ügyi helyzet javítására - nyilat­kozta Molnár Kálmán. Az Unilever jogi és kommunikációs igazgatója hozzátette: „Cégünk folyamatosan csökkenti termő kei sótartalmát, Delikát ételíze­sítőnk tekintetében azonban te­hetetlenek vagyunk, hiszen ez a tennék nem más, mint egy fű­szerekkel ízesített sópótló ter­mék, ahol a só csökkentése ér­telmetlen volna. És itt merül fel az az ellentmondás, hogy a továbbra is igényt tart a nép­egészségügyi termékdíjra az egészségügyért felelős államtit­kárság - közölték lapunkkal. Az abból származó 20 milliárd forint éves bevételt a lakosság rossz egészségi állapotának ja­vítására és az alacsony bérek miatt kritikusan megcsappant orvoskar jövedelmének rende­zésére, az orvoselvándorlás sópótló termék adóköteles, míg a só maga nem - vetette fel Mol­nár. - Vállalatunkat komoly mértékben érinti a népegészség ügyi termékadó. A kormányzati szándéknak megfelelően az érintett termékeink árát szep­tember l-jével megemeljük az adó összegével ” A piacvezető energiaital-gyár- tó Hell Energy Magyarország Kft.-nél azt a választ kaptuk, hogy „drasztikus" lépésre szánták el magukat a chips­adó miatt. A vállalat életében bekövetkező változásokról azonban csak a mai rendkívü­li sajtótájékoztatójukon árul­nak el részleteket. megállítására fordítaná Szócs­ka Miklós. Nem tudni mennyire lesz vissza­tartó ereje az áremelésnek a sós és cukros élelmiszerek nas­solásában. Az viszont tény, hogy a magyar gyerekek négyszer (3 gramm helyett akár 13-at), a felnőttek háromszor (5 gramm helyett 14-18-at) több sót fo­gyasztanak az ajánlottnál „mivel a jogszabály minden gyártónak és forgalmazónak kötelezően előírja az adót, en­nek megfelelően annak mérté­kével minden érintett termék ára emelkedni fog” - mondta megkeresésünkre Pogány Éda, a Coca-Cola kommunikációs igazgatója. Az áremelkedés el­lenére az üdítőitaloknál nem számítanak jelentős forgalom­visszaesésre, az igazgató in­kább a kategóriák közötti kis­mértékű átrendeződését való­színűsíti, aminek a light - azaz cukormentes vagy csök­kentett cukortartalmú - termé­kek s az ásványvizek és gyü­mölcslevek lehetnek a nyertesei. Elmaradó fejlesztés és áremelések Hiába törleszt a lakosság, egyre csak nő az adóssága mnb A frankárfolyam emelkedése miatt egyre nagyobb a háztartások devizahiteles tartozása - Többen takarékoskodnak Júliusban hiába törlesztette a de­vizahiteleit a lakosság, a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt mégis 330 milliárd forinttal többel tartozott a bankoknak, mint a hónap elején - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A háztartások július végén már összesen 8636,3 milliárddal vol­tak adósak a hitelintézeteknek, ebből több mint 5700 milliárd fo­rintnyi devizaalapú kölcsön volt. Éves összevetésben egyébként 110 milliárd forintnyit még csök­kent is a háztartások hitelállomá­nya, ez azonban lényegesen keve­sebb annál, mint amennyit idő­közben törlesztett a lakosság. Nem túlságosan meglepő mó­don a svájcifrank-alapú kölcsö­nök volumene ugrott a legna­gyobbat az év hetedik hónapjá­ban. Bár az alpesi devizában gya­korlatilag már lassan három éve nem hiteleznek a bankok, július végén a 236 forintos frankárfo­lyamnak köszönhetően nagyjá­ból 1000 milliárd forinttal több volt a svájcifrank-alapú tartozása a lakosságnak, mint a válság ki­törése előtt, 2008 szeptemberé­ben. Eddig a történelem során mindössze egyetlen hónapban, 2010 augusztusában volt na­gyobb a háztartások frankalapú adóssága. A forintalapú háztartá­si hitelállomány is rekordon áll, meghaladja a 2900 milliárd forin­tot, ez annak is köszönhető, hogy a lakossági devizahitelezést a jog­Háztartások hitei- és betétállománya (milliárd forint) 7000 I—i—i—i—i—i—i—I—i—i—i—i—I—i ....i....i—i—i—| 20 10. 2010. 2011. 2011. jan. júl. jan. jól. VtGRAFIKA Forrás: MNB Stagnáló kamatok a betétkamatok nem nőttek júliusban, a forintalapú lekö­tésekre átlagosan 5,37 száza­lékot fizettek a bankok, akár­csak egy hónappal koráb­ban. Az euróbetéteknél is stagnáltak a kamatok, átla­gosan 2,11 százalék járt a le­kötésekre. A hitelek drágul­tak, a forintalapú fogyasztási kölcsönök költségmutatója csaknem 1,5 százalékponttal nőtt, és másfél éves csúcsra ugrott A lakáshiteleknél en­nél szerényebb mértékű, 2 bázispontnyi emelkedés volt szabályok változása miatt jófor­mán megszüntették a bankok. Az adósság növekedésével pár­huzamosan fokozódott a háztar­tások spórolási kedve is, a betét- állomány ugyanis 2010 februárja óta nem látott magasságokba, 7429,7 milliárd forintra nőtt. Eb­ben volt némi szerepe a devizabe­tétek árfolyamából származó át­értékelődésnek is. De többet nyo­mott a latba, hogy júliusban 54 milliárd forint friss forintbetétet helyezett el a lakosság. A növeke­désben szerepet játszhatott, hogy a hónap végén kezdtek megér­kezni a háztartásokhoz a reálho­zamok, emellett az átalakuló szja- rendszer nyertesei is elkezdhet­tek takarékoskodni. ■ H. B.

Next

/
Thumbnails
Contents