Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-27 / 226. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 27., KEDD 5 HIRDETÉS gazdaság Három éve dőlt el, hogy elfogadták a magyaratádiak pályázatát. Költségkímélő rendszert akartak üzemeltetni, az új terményszárítóval évente milliókat takaríthatnak meg BARÁTSÁGBAN A MEGRENDELŐKKEL Imponáló teljesítmény Ma- gyaratádon. A Barátság Mező- gazdasági Szövetkezet 180 millió forintért új terményszá­rítót épített. Az EMVH-tól 62 millió 012 413 forint támoga­táshoz jutott a vállalkozás. Felcsendült a Himnusz és látványos keretek között avat­ták fel a létesítményt. Szak­emberek sokasága vett részt az eseményen: a cég vezetői mindazokat meghívták, akik közreműködtek a sikeres pro­jekt lebonyolításában. Lac- kovics Sándor, a Barátság Me­zőgazdasági Szövetkezet el­nöke úgy fogalmazott: sokan felkapták a fejüket, amikor három éve a pályázat beadá­sa mellett döntöttek. A mező- gazdaság már akkoriban is rengeteg problémával birkó­zott, ám a nehézségek sem tántorították el a vállalkozás vezetését.- Nem szegtük meg az ígé­retünket, következetesen ki­álltunk a vállalt feladataink mellett - húzta alá a cégveze­tő. - Már az elején egyértel­műen nyilvánvalóvá tettük, hogy ez a terményszárító leg­alább olyan fontos lesz a tér­ségben dolgozó partnereink számára, mint a szövetkeze­tünknek. Bár egy ekkora munka során olykor előfor­dultak nehéz pillanatok, úgy érzem, a végeredmény min­dent elárul. Óránként 20 tonna ter­mény szárítására alkalmas az új berendezés. Segítségével bármit megszáríthatnak; a kukoricán kívül napraforgót is. A rögtönzött tájékoztatón a szakemberek büszkén emlí­tették: 99,8 százalékos tiszta­ságot garantál a készülék, melynek az egyik legfonto­sabb tulajdonsága az energia­takarékosság. Az ünnepségen az is el­hangzott: az építészeti mun­kálatokat a Balatincz-Illés Kft. végezte el, a gépészeti feladatokra a komlói Tegavill Gabonatechnikai Kft.-vel kö­tötték meg a szerződést. A be­rendezést határidőre, kifo­gástalan minőségben adták át a kivitelezők. Óránként 20 tonna terményt száríthatnak az új berendezés segítségével. A Barátság szövetkezet 180 millió forintot költött a beruházásra LACKOVics Sándor, a magyaratá- di Barátság szövetkezet elnöke:- A név kötelez: műiden partne­rünkkel jó viszonyban, barát­ságban akarunk lenni. Öröm és hála: a terményszárító kapcsán elsőként ez jut az eszembe. Az összes szakembernek köszönet­tel tartozom azért, hogy siker koronázta az erőfeszítésünket Ismert: aki manapság mezőgaz­dasági munkából próbál megél­ni, az tudja, hogy mennyi buk­tatóval járhat egy kisebb fejlesz­tés is. Az akarat és az eltökélt­ség olykor nem elég: azt gondo­lom, hogy nélkülözhetetlen a közösség összefogása. S az kü­lön öröm, hogy rendkívül gyor­san megkaptuk a használatba­vételi engedélyt KOVÁCS ZOLTÁN, a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) osztályvezetője: - Érde­mes fejleszteni, ezt mutatja a magyaratádi példa is. A válság kirobbanása óta érezhetően ke­vesebb összeget fordíthatnak fejlesztésre az agrárvállalkozá­sok. S bizony az elmúlt időszak­ban arra is akadt példa a mező- gazdasági cégek között, hogy ugyan megkezdték a beruhá­záshoz kapcsolódó előkészülete­ket, ám menetközben a pénzhi­ány miatt elakadtak. Nyilván a magyaratádi szövetkezet mun­katársai is sejtették: egy ekkora értékű munka kockázatos, ám vállalták a kihívást és követke­zetesen megvalósították a szak­mai elképzeléseiket. szigeti imre, a batéi Kapospart Gazdaszövetkezet elnöke: - Sze­rintem nem csupán nekünk megnyugtató, hogy erőteljesen javultak a szolgáltatási feltéte­lek. Gazdaszövetkezetünk és a Barátság szövetkezet együttmű­ködése ugyanis hosszabb időre nyúlik vissza. Az integráció ke­retében korrekt gazdasági kap­csolatot alakítottunk ki, s a kap­csolat kiállta az idő próbáját Gondolom, hogy mozgalmas időszakot zártak a cég munka­társai, a lényeg, hogy végeztek a vállalt feladattal. A termény- szárítónak köszönhetően javul a hatékonyság és az üzembizton­ság. Gratulálok a fejlesztéshez, így még gazdaságosabb lehet a munka. dr. kartali László nyugalma­zott jogász: - A terményszárító­építés szerintem egyértelműen alátámasztja, hogy vállalkozó kedvűek a szövetkezet munka­társai. Jó érzéssel tölt el, hogy sikeresen befejezték a vállalt munkát. Hosszú távra szól a be­ruházás, amelyet nyilván gon­dos gazdasági elemzések vala­mint mélyreható pénzügyi szá­mítások előztek meg. A fejlesz­tési programoknak amúgy tör­ténelmi előzményei vannak: hosszú időn át dolgoztam a cég­nél, s emlékszem, korábban is fontos ügyként kezelték a kor­szerűsítést A szövetkezet elnö­kének kimagasló érdeme van a mostani beruházás sikeres megvalósításában. 6.oo Elkezdődött a készülődés. Nagy vendégseregre számíta­nak Magyaratádon, a hatal­mas kondérokban ínycsiklan­dozó pörköltek rotyognak. A munkára vállalkozó asszonyok kitettek magukért: szakácstu­dományuk - órákkal később - elkápráztatta a vendégeket. 8.30 A terményszárító átadása kapcsán a környékbeli partner cégek közül is jó párat meghív­tak a hivatalos átadóra. Lackovics Sándor elnök gyors megbeszélést tart, ezen még egyszer áttekintették a rendez­vény forgatókönyvét. 10.20 Megérkeztek az első ven­dégek, akik rögtön terepszem­lét tartottak. Bár a kivitelezés­ben érintett cégek munkatár­sai meglehetősen jól ismerték a létesítményt, természetesen nem maradhatott el még egy „kötelező” ceremónia előtti gyors ellenőrzés. Megnyugtató: mindent rendben találtak... 10.40 Sorra fogadják a mező- gazdasági- és agrár érdekvé­delmi szervezetek vezető mun­katársait, gazdálkodókat, cég­vezetőket. Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési minisztert is meghívták, ám külföldi útja miatt nem tudott eljönni az ünnepségre. n.oo Lackovics Sándor elnök üdvözölte a vendégeket, kö­szöntőjében röviden felvázolta a projekt történetét. 11.20 A cégvezető személyesen bemutatja a modem, energia- takarékos terményszárítót, amely szemlátomást nagy elis­merést váltott ki a vendégek körében... elérhetőség: Barátság Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövet­kezet. Magyaratád, Béke u. 022/5 hrsz. tél.: 520-014, 520015. Siker és együttműködés: összefognak a termelők magyaratád A szövetkezet 2000 hektáron vállal mezőgazdasági szolgáltatást a térségben Erősítik a gépparkot Napjainkban 2000 hektáron vál­lal mezőgazdasági szolgáltatást a Barátság szövetkezet A munkát közel ötven kilométeres körzet­ben végzik el a megrendelők nagy megelégedésére. A föld tisztelete és a munka szeretete - Magyaratádon és kör­nyékén nagy múltja van a nö­vénytermesztésnek. Visszaem­lékezések szerint 1945 előtt Bartha uraság gazdasága 1000 kát. holdon folytatott termelést. A‘45-ös földreform után alakult meg a Petőfi Szövetkezet. Ezt Pintér Márton irányította 1959- ig, akkoriban 460 kh-on gazdál­kodtak, majd az újjászerveződés után 1962-ig Lenin néven műkö­dött a szövetkezet.- Rácegresen Visnyei Mihály vezetésével működött egy mező- gazdasági szövetkezet, Patalom­ban az 1950-ben létrehozott Új Élet szövetkezet nevét a követke­ző esztendőben Jobb életre vál­toztatták - tudtuk meg. 1967. ok­tóber 18: a mai napig emlékeze­tes dátum a helyi agrárgazdaság történetében. A három cég fúzió­ja révén hivatalosan ekkor alapí­tották meg a Barátság szövetke­zetét, melynek élén Visnyei Mi­hály elnök állt Akkoriban a szövetkezeti terü­let 2023 hektár volt, amelyből 1725 hektárt tett ki a szántó, s 396 fő volt a taglétszám. Kovács Lajos 1975 és 1987 között irányí­totta az agrárcéget, őt követte Októberben a kukorica betakarítá­sa sok munkát ad Anderka István, aki 1992-ig ve­zette a vállalkozást. Baksa Sán­dor - tizennégy év munka után - 2006-ig látta el az elnöki fel­adatokat. A '60-as, '70-es és a '80-as években szépen fejlődött az állattenyésztés: a hízómarhán kívül jókora bevétel származott a sertés értékesítésből is. S már akkor meghatározó szerepe volt a növénytermesztésnek. A rend­szerváltás után 1992-ben gyöke­res változás zajlott le az agrári- umban: vagyonnevesítés, csök­kenő terület, fogyatkozó tagság. A megpróbáltatások ellenére a Barátság szövetkezet újra és újra tanúbizonyságot tett arról, hogy van jövője a mezőgazdaságnak - vallja Lackovics Sándor. Hangoz­tatta: alapvetően a minőségi ter­ményre, a megbízható szolgálta­tásra, s a tisztességes üzleti vi­szonyra épül az üzleti stratégiá­juk.- A termelők rengeteg min­dent átéltek a rendszerváltás óta - így a szakember. - Sokan viszont nehezen vették tudo­másul, hogy „fű alatt”, nagy földterületeket játszottak át a külföldieknek. Nagy baj lehet ebből, ezért minden rendelke­zésre álló eszközzel védeni kell a hazai gazdaságot. Ha erre mégsem kerül sor, akkor ugyan lehet később mezőgazdaság, csak az már döntően nem lesz magyar tulajdonban. Úgy ér­zem, ezt nem akarja senki. Bejött a számítás: a magyaratádi­ak jól tették, hogy időben jelent­keztek a terményszárító-építésre. Müller János, a mezőgazdasá­gi termelők érdekvédelmi szö­vetségének titkára a magyaratá­diak az innováció iránti fogé­konyságához gratulált. Exner Zoltán, a megyei agrárkamara elnöke szerint a technológia mo­dernizálása a költséghatékony termelés alapja. S mi lesz a kö­vetkező lépés? Négy nagytelje­sítményű traktor, s három kom­bájn található a szövetkezetben. Ha megnyílnak a fejlesztési for­rások, vélhetően ismét pályáz­nak. A 21. századi kívánalmak­nak megfelelő berendezéseket akarnak üzemeltetni.

Next

/
Thumbnails
Contents