Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-27 / 226. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Pálinka lett a konzervsegélyből trükkök Szomorú tapasztalat: eladják a természetbeni juttatást a rászorulók (Folytatás az 1. oldalról) Ismeretes: a kormány szándéka, hogy csökkentené a készpénz­alapú segélyezés arányát, és nö­velné a természetben nyújtott el­látásokét. Ennek részleteiről azonban még nem sokat tudni, így nem világos az sem, hogy me­lyik segélytípusokat érintheti a változás, és milyen természetbe­ni juttatásokról lehet szó. Amúgy a jelenlegi szabályo­zás is lehetővé teszi egyes segé­lyek természetbeni nyújtását. A különféle jövedelempótló támo­gatásokra a 2011-es központi költségvetés összesen 113 milli­árd forintot irányzott elő. Ennyi normatívából kell, némi saját hozzájárulással, az önkormány­zatoknak kigazdálkodniuk szo­ciális ellátottjaik járandóságá­nak egy részét: a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, a lakásfenntartási tá­mogatást, a közmunkáért járó bért, a bérpótló juttatást. Rózsa Sándor azt mondta: vannak aggályai a természetbe­ni juttatás kapcsán a fenti pél­dák miatt. Mert ha a segélyezett természetbeni juttatását értéke­síti, úgy csak töredéke összeg jut el hozzá, hiszen olcsóbbért árulja, ám a készpénz teljes ösz- szege nála marad.- Jó és rossz is - summázott Zsirmon Endre, Iharosberény el­ső embere. Az 1400 lakosú falu­ban mintegy 200 embernek 70­■ ön miben adná a segélyt? Még az önkormányzattól kapott ebéd is vevőre talál a falvakban 75 millió forintot fizetnek ki idén különböző segélyekre, eb­ből 62-63 millió az állami támo­gatás, a többit az önkormányzat teszi hozzá. A különböző segé­lyeknél más-más az állami hoz­zájárulás mértéke, így például a rendszeres szociális segélynél 90 százalék, a lakhatási támoga­tásnál csupán 75 százalék, a többi a település cehje. A polgármester szerint ideá­lis volna, ha fele-fele arányban lenne készpénzes, illetve termé­szetbeni segélyezés, hiszen nem csak ételre költenek az em­berek, számlákra is. Ezeknek a családoknak pedig általában a segély az egyetlen bevételi for­rása. Iharosberényben egyéb­ként nem adnak természetbeni segélyt, kivéve, amit egyéb for­Szavazzon hírportálunkon , ma 16 óráig: , SONLINE.hu -m/ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. rásból pályáznak meg. Az uniós segélycsomagból például 600- 700 ember kapott összesen ki­lencmillió forint értékű jutta­tást. Zsirmon Endre szerint ezt nem tették pénzzé, hiszen a fe­jenként két kiló liszt, egy cso­mag száraztészta nem nagy mennyiség. Szenta polgármestere, Sashal­mi Miklós úgy véli: jó öüet a kor­mány szándéka, ám le kellene szűkíteni egyes segélyekre: a la­kásfenntartási és a gyermek után járó támogatásnál szigoríta­ni kellene, hogy a család valóban arra fordítsa a pénzt, amire kap­ja. Ma ez nem mindig sikerül.- Előfordult, hogy valaki se­gélyt kért, és úgy adtunk, hogy a gondnokkal együtt mentek el megvenni a szemüveget, a cipőt - mondta Sashalmi Miklós. Azt is: kis faluban nagyon odafigyel­nek egymásra az emberek, tud­ják mi lesz a sorsa a segélynek. Szentán tavaly szociális tűzi­fát osztottak több mint 30 csa­ládnak, és volt aki pénzzé tette. Hogy aztán miből volt tüzelője, ki lehet találni... Szociális területen dolgozó szakember mesélte: az amúgy üdvözlendő szociális földprog­ramban osztott vetőmag krump­lit is sokan megették, ahogy lá­basban végezték a nyúltartást megalapozni hivatott állatok is. Segíteni kell, és a szándék is megvan, viszont ki mennyire ér­demli meg, tud-e vele sáfárkod­ni, és a segítség valóban arra jut, amire a segélyosztó szánja, a polgármesterek szerint erre még nem született egyértelmű­en jó megoldás. Talán mert nem is létezik. ■ Varga Andrea Sportszercsomagot ér, ha a gyerek vérnyomást mér Rosszul járnak a dolgozók! autonómok Ellenzik a szigorításokat az érdekvédők A Magyar Hypertonia Társaság az „Éljen 140/90 alatt!” program -bán pályázatot hirdet Hyperto­nia éve 2011 címmel általános és középiskolák részére. Az iskolá­kon keresztül hívják fól a figyel­met a magas vérnyomás megelő­zésének fontosságára. Ez ma az egyik leggyakoribb népegészség­ügyi probléma Magyarországon, csaknem hárommillióan érintet­tek: Majd minden családban akad valaki, akinek magasabb a vérnyomása a normálisnál. A jelentkező iskolák diákjai­nak mérniük kell a lehető leg­több szülő, nagyszülő, család­tag, ismerős vérnyomását, a mért értékeket rögzíteniük, és az adatokat beküldve vehetnek részt a pályázaton. Minden megmért vérnyomás egy pontot ér. Külön pontot ér, ha az, akinél magas vérnyomást észleltek, el is megy orvoshoz, aki ezt igazol­ja. A három legtöbb pontot be­gyűjtő iskola lesz a díjazott, az első helyezett 300 ezer, a máso­dik 150 ezer, a harmadik 50 ezer forint értékű sportszervá­sárlási utalványt nyer. Az iskolai pályázat részletei megtalálha­tók a www.hypertension.hu weboldalon. ■ M. K. (Folytatás az 1. oldalról) Borsik János, az ASzSz elnöke hétfőn kaposvári sajtótájékozta­tóján rámutatott: tovább romlik a munkavállalók helyzete. Sokak keresete csökken, a műszakpótlé­kok tervezett megszüntetésén kí­vül súlyos kiesést jelenthet, ha a túlóra után nem kapják meg a várt bért a dolgozók. Mindez re­ménytelen helyzetbe sodorja őket. Aggályosnak tartja, hogy a változások hatására a munkálta­tók vélhetően inkább majd az el­bocsátások felé hajlanak, s így to­vább nőhet a munkanélküliség.- Az is gond, hogy egyesek szá­molni sem tudnak - utalt a mini­málbér körüli szakmai-politikai vitákra az elnök. A kormány jövő­re hiába akarja 92 ezer forintra felemelni az összeget, ez 360 fo­rinttal még mindig elmarad az idei szinttől. Ráadásul a hírek szerint kivezetik az adójóváírást, s egy százalékkal nő a TB- járulék. Borsik János a Munka Törvénykönyvének tervezett vál­tozása kapcsán jelezte: ezt a ru­galmasság jegyében kívánja át­alakítani a kormány, amelytől új munkahelyek létrejöttét reméli. Ezektől a lépésektől azonban ­szerinte - egyetlen új állás sem várható, sőt, ha a vállalkozások nem kapnak központi segítséget, további elbocsátásokra lehet szá­mítani. Felvetésünkre, miszerint Somogybán miként alakulhat a munkanélküliségi ráta, kiemel­te: az országos átlaghoz képest már most nagyok a gondok. S - akárcsak az ország más térsége­iben - beláthatatlan következmé­nye lehet, ha a cégek rákénysze­rülnek a munkavállalók számára kellemetlen döntések meghoza­talára. - Ezért is a kormányt ter­heli a felelősség - hangoztatta az elnök. ■ Harsányi Miklós JEGYZET VARGA ANDREA Legkevesebb a köszönöm MINDEGY AKÁRHÁNY kitérő, a végállomás többnyire ugyanaz: bor, pálinka, sör, mindegy, csak ártson. Lehet az önkormányzattól kapott konzervet egyből borra vál­tani, de lehet a segélyutal­vány értékének negyedéért először kopogós forintot kapni, aztán abból megven­ni a borocskát BiznKz, csak nem a nagyok játéka. Cserekereskedelem a 21. században. AZ őskor VÉGÉN, az ókor haj­nalán a gazdasági munka- megosztásból következett az áruk cseréje. Nehéz volt cserepartnert találni és ne­héz volt az áru értékét meg­határozni. Most akad csere- partner, és az áru értékével sincs gond, hiszen a kisfalu monopolhelyzetben lévő boltosa, kocsmárosa diktál. KEVESEBB KÉSZPÉNZES Se­gélyt, ehelyett több termé­szetbenit szorgalmaz a kor­mány. Sokan felháborodtak a hír hallatán, mondván mi­lyen alapon mondják meg nekik, mire költsenek „já­randóságukból”. Mások vi­szont azt kérdezik: egyesek milyen alapon várják el, hogy segélyt kapjanak, no­ha zéró az ellenszolgáltatás. A szociális ellátórendszer nem túl öreg intézmény, mégis, úgy kezeljük a jóléti intézkedéseket, hogy az ne­künk jár, jogunk van hozzá. Kalandozzunk csak vissza­felé az időben, és belátjuk: a nyugdíj, a segélyek, juttatá­sok nem járnak, hanem esetleg kaphatjuk, ha az or­szág gazdasági helyzete megengedi. Fennmaradásu­kért pedig keményen tenni kell: gyereket vállalni, dol­gozni, esetleg diplomásként nem diplomás munkát, és ha úgy adódik, egyes jutta­tásokat mégiscsak meg kell nyirbálni. vagyis: a segély bonusz, akár természetben, akár készpénzben érkezik. Ami jár, az a köszönöm. Roma gyerekek nyaralhattak a Balaton-parton Hazai siker a kaposvári szántóversenyen szakmai megméretés A Vajdaságból is érkeztek a szakképző iskola rendezvényére Elbúcsúztak a Drávától a vízitúrázók A fonyódligeti gyermektábor­ban üdülhetett 34 gyerek Barcs­ról is, ez az Országos Cigány Ön- kormányzat támogatásával va­lósult meg. Balogh Imre, a Bar­csi Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: 1996-tól pá­lyázati pénzekből indult a ci­gány gyerekek nyaraltatása, ezek elapadását követően azon­ban pár év szünet következett és csak az elmúlt évben nyílt új­ra lehetőség az üdültetésre. Cél­juk, hogy minél többen részt ve­hessenek valamilyen program­ban, ezért a kiválasztásnál oda­figyelnek, hogy a jelentkező gyermek járt-e már az előző években, vagy épp abban az év­ben más táborokban. ■ Jeki G. Másodszor rendezett szántóver­senyt középiskolások számára a kaposvári Móricz Zsigmond Me­zőgazdasági Szakképző Iskola az idén, az állattenyésztési napok keretében. Az idei megméretés nemzetközi volt. Nyolc iskola 21 tanulója indult a versenyen, s még a vajdasági topolyai mező- gazdasági iskolából is érkeztek versenyzők kölcsöngépekkel a megméretésre. Elsősorban azért szerveztünk a középiskolásoknak is szántó­versenyt - mondta el érdeklő­désünkre Torma Sándor igazga­tó -, hogy a fiatalabb korosz­tálynak is legyen lehetősége megismerkedni a versenysza­bályokkal. Ezen kívül pedig ki­Horváth Márk, a mezőgazdasági iskola negyedéves diákja is versenyzett váló alkalom volt ez a verseny az indulóknak a gyakorlásra annak érdekében, hogy minél jobb eredményt érhessenek majd el az országos szakmai ta­nulmányi versenyen. Négy somogyi versenyző volt a helyezettek között. Első he­lyen végzett Budai József, máso­dik lett Fábcic Péter, mindket­ten a szervező Móricz mezőgaz­dasági szakképző diákjai. Ne­gyedik helyezést ért el Zsobrák Ákos a csurgói Nagyváthyból, s tizenegyedik lett Esküdt And­rás, szintén a Móriczból. A szerb diákok is sikeresen szere­peltek, a harmadik, a hetedik és nyolcadik helyet sikerült meg­szerezniük. ■ Márkus Kata Lezárult az idei vízitúra sze­zon a Drávánál. A záró kirán­dulás Barcsról indult. Megtud­tuk: a szezon júniusban in­dult, az idei évben is több szá­zan választották ezeket a túra lehetőségeket, melyeket a Bar­csi Városi Sport Egyesület Ví­zi-túra és Sport Szakosztálya, a Duna Dráva Nemzeti Park és a Dráva Tours utazási iroda szervezett. 2011-ben is több mint ezer főnek biztosítottak pihenési és feltöltődési, ter­mészetbarát lehetőséget a ha­tárfolyón, kenuzás közben. A Vízvárról induló záró túrán ezúttal 30 túrázó vett részt, je­lenleg a Drávái Szabad Strand sem üzemel már. ■ J. G.

Next

/
Thumbnails
Contents