Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-26 / 225. szám
2 HÍRSÁV Hangulatjavító intézkedés A MAI FIATALOK vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak - állítja Takács Krisztián, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének uniós nagykövete, aki szerint a 15-34 év közötti magyar fiatalok 96 százaléka nem mer vállalkozni. A nemzetközi összehasonlításban is igencsak sokkoló arány veszélyezteti a gazdasági növekedést és az egyén boldogulását egyaránt. Remek, hogy az adatoktól hemzsegő világunkban erről is készült statisztika. Bár az is előre borítékolható, hogy manapság az idősebb vállalkozók körében sem uralkodik fesztiválhangulat... (hm) Megyejáró önkéntesek Nagybajomban AZ ÖNKÉNTES ROADSHOW legutóbbi állomása Nagybajomban volt. A megyei önkéntes centrum képviselői a hétvégén játékos formában ismertették meg az érdeklődőket a program céljával, s a legfrissebb lehetőségekkel. (hm) Ki a tömbházakból, játszónapra! A FOKI-HEGYI LAKÓTELEP tömbházainak tövébe várta a gyerekeket vasárnap a Foki-hegyi Egyesület, a harmadik játszónapra. A tarka programok mellett a tizenhat év alattiak palacsintára és üdítőre is jogosulttá váltak, (fi) Király L Norbi és a fúvósok KIRÁLY L. NORBI Volt a szombati balatonfóldvári Őszköszöntő sztárvendége. A remek időjárást kihasználva vásári komédia és népi játékok várták a résztvevőket, s az X-faktor excsillagán kívül fellépett a helyi ifjúsági fúvószenekar is. (fi) MEGYEI KÖRKÉP i , !3 M ......................Sfóí mmmMM SO MOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Orbán fagyasztja, az adó növeli szemét Csökkenhet a színvonal, a szolgáltató nem mehet hetente a zsákokért (Folytatás az 1. oldalról) Európai összehasonlításban meglehetősen magas adótételt határozna meg a jogszabály, tonnánként 30 eurót. A szolgálta1 tók szerint ezt képtelenség „lenyelni”... - Miközben a hatósági áras szemétdíjról szóló parlamenti bejelentéstől mindenki díjcsökkentést vár, az új adó azonnali bevezetése díjemelkedést kényszerít ki - mondta Szabó Zoltán, a siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt. vezérigazgatója. - Elvagyunk képedve és meg vagyunk döbbenve, amiért nem csak egy bizonyos átmeneti idő után, hanem már azonnal, januártól életbe lépne a lerakási adó, azaz a lerakott, újra nem hasznosított hulladék tonnájáért több, mint nyolcezer forintot vetnének ki a szolgáltatókra. Korábban, amikor először hallani lehetett a bevezetéséről, egy másik konferencián azt javasoltam: három év türelmi idővel vezessék be, addig lesz idő az átállásra. Mert most még azzal, hogy a lerakást büntetőadóval sújtják, nem teremtődik meg automatikusan nagyobb piac a szelektív hulladék átvételére. Az irány jó, az ideológia szép, csakhogy nyugaton, ahol már fizetik a lerakási adót, megteremtődött a szétválogatott hulladék felvevőpiaca. Nálunk ez hiányzik. A szelektív hulladék mostani mennyiségénél több egyszerűen nem értékesíthető. Szabó Zoltán arról is beszélt: tőlünk nyugatabbra a szemétből kiválogatott szennyezett zacskót, LERAKÁSI ADÓ *, ország adotétel/tonna euróbán ország adótétel/tonna euróbán § Hollandia 17-107 Olaszország 10-25 | Ausztria 87 Finnország 0-30 | Norvégia 34-59 Csehország 20 | Svédország 43 Szlovénia 19 Magyarország 30 + Szlovákia 2-10 § Franciaország 11-30 Portugália 3,5 Válogatás nélkül drágább lesz - erre készülhetünk januártól Három év türelmi idő- varga úr sem állít mást, mint én - reagált a minisztériumi szaktanácsadó szavaira Szabó Zoltán, az AVE Zöldfok Zrt. vezérigazgatója.- Az egy főre jutó 200forintos emelkedést szorozzuk be hárommal, egy átlagos háztartás létszámával és mekkora tehernövekedés Ls jön ki ez esetben? Több mint évi hétezer forint Siófokon ma 26 ezer forint a díj. Ennyit erről. Növeljük a szelektív hulladék mennyiségét? Hogyan? Vegyük Siófokot, ahol már most is hetente házhoz menő gyűjtés működik; adjuk ki az embereknek, hogy tessék mostantól ötször annyi hulladékot a zsákokba tenni? Akkor lehetne jelentős mértékben csökkenteni a lerakást, ha létezne a vegyes hulladékból történő kiválogatás, ami ma még nem jellemző idehaza. ezért javasoltam a hároméves türelmi időt, addig fel lehet készülni, Somban reményeink szerint 2012 végén már működhet egy ilyen válogatómű. A jelenlegi átvevők csak a lakosság által már kiválogatott tiszta hulladékot tudják fogadni Ezekről beszél Varga József. Piacot kellene először találni a vegyes hulladékból kinyert anyagok átvételére, e nélkül sehol sem vezették be a lerakási adót. fóliát, papírt és PET-palackot is átveszik. - Ezt nálunk is el kéne érni állami beavatkozással, ezt a lépcsőt nem lehet kihagyni - így a vezérigazgató. - A somi lerakót is ebben az irányban fejlesztjük, a legkorszerűbb válogatómű beszerzése van folyamatban. Ma azonban még évi százezer tonna szemetet rakunk le, ami azt jelenti, hogy nyolc- százmillió forint „büntetőadót” fizethetünk utána, ha januártól valóban életbe lép. Melyik az a multi, de melyik az az önkormányzati cég, amelyik ezt „le tudja nyelni”, azaz nem érvényesíti a díjban? Mert a Zöldfokot gyakorta „lemultizzák”, de például a fővárosban is önkormányzati tulajdonú cégek végzik e szolgáltatást, vagy a győri ISPA- területén is - s a díjak magasabbak, mint nálunk. Az önkormányzatok majd „lenyelik” a veszteséget? Szabó szerint aligha képzelhető el, hogy a hatósági áras szemétdíj azt jelentse: az új adót nem engedik érvényesíteni. Ha azonban mégis - bocsátotta előre -, akkor az bizonyos cégek tönkremenetelével, másutt pedig színvonal-csökkenéssel kell járjon. Ez esetben például nehezen képzelhető el, hogy hetente házhoz menjen a szolgáltató a zsákos szelektív hulladékért... Modellszámítást végzett a Zöldfok: eszerint a lerakási adó miatt 14-16 százalékos költségnövekedést kényszerülnek áthárítani a lakosságra, a benzinár és más költségek emelkedésének figyelembe vétele nélkül. ■ Fónai Imre Varga József: ne higgyenek az önkormányzatok a szolgáltatónak, nem muszáj elfogadniuk a 25-30 százalékos drágulást! valóban, már januártól fizetni kell a lerakási járulékot - erősítette meg Varga József, a Vidék- fejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója, akit Illés Zoltán államtitkár ajánlott maga helyett, amikor afelől érdeklődtünk tőle: hogyan lehetséges olyan jogszabályi változás, ami máris ellehetetleníti az Orbán Viktor által ígért „rezsiköltség-befagyasztást?”- már most is jelentős a lemaradásunk, ma a hulladék 2-3 százalékát szelektáljuk, holott 40- 50 százalék is újrahasznosítható volna -igya szakmai tanácsadó. - Németországban ez az arány jelenleg 30 százalék. Óvatos derűlátással 20-25 százalékot szeretnénk elérni s ennek érdekében szükséges olyan pénzügyi kényszerítő eszközök bevezetése, minta lerakási járulék. Az a cé( hogy eltérítsük a hulladékot a lerakótól az újrahasznosítás felé. A szolgáltatók gyűjtsenek és értékesítsenek több szelektív hulladéko( akkor kevesebb lerakási adót kell fizetniük. arra szeretnénk rávenni a ma lerakásban érdekelt cégeket, hogy másként gondolkodjanak és viselkedjenek. A társadalomnak sem érdeke, hogy ennyi hulladékot válogatás nélkül rakjunk le, qrz uniós irányelveknek is eleget kell tennünk - olyan szigorú előírásokat kell teljesítenünk 2020-ig, hogy tovább nem megy az a magatartás, hogy „nem csinálunk semmi( mert így a legkényelmesebb ” -, s csak néhány szolgáltató érdeke lehet ezzel ellentétes. így lehet ezzel az AVE is, melynek bécsi nagyfőnöke levelet is írt már az ügyben. Értem az aggodalmá( hiszen azért jöttek Magyarországra, mert Ausztriából és Németországból kiszorultak; ott már csak nagyon minimális szemétmennyiséget lehet kezeletlenül lerakni Hazánkban azonban eddig szinte korlátlanul megtehették Meg is tették és nyilván „jó pénz” volt benne. Súlyos tévedés, hogy jelentős díjemelést kényszerít ki a lerakási járulék - állította Varga József. azt mondta: az egy főre jutó évi 250-300 kiló szemétmennyiséggel számolva, figyelembe véve a tonnánkénti 30 eurós lerakási adót, ez személyenként csak havi 200-220forintos emelkedést jelenthet az esetben is, ha a szolgáltató semmit sem lép és az adó ellenére sem válogat ki többet a hulladékból. Mi azt reméljük, hogy többet kiválogat... Nem minden szolgáltató tiltakozik egyébként, a fővárosi közterület-fenntartó cég például üdvözli az elképzelést. A díjat pedig végső soron az önkormányzat hagyja jóvá még 2012-ben, de nem muszáj neki belemenni, ha 25-30 százalékos emelkedést akarnak ráerőltetni a lerakási járulékra hivatkozva. 2013-tól hatósági ár lesz, de csak a számítás módja lesz egységes, nem a díj. Csökkenti azonban majd ez is a mostani különbségeket. Azzal a szolgáltatóval pedig 2013-tól senki sem fog szerz& dést kötni az állam nevében, amelyik úgy gazdálkodik, hogy ekkora emelést akar a fogyasztókra terhelni. Az ilyen majd kiszorul a piacról... Varga szerint nem igaz az sem, hogy ne lenne megfelelő piaca az újrahasznosítható hulladéknak. Aggályosán alacsony vízszint, veszélybe sodort élővilág ombudsman A terület kezelője és a vízügyi hatóság tehető felelőssé a mára kialakult helyzetért a Nagyberekben Halvacsora rétisaséknál. A madár egyike a Nagyberek jellemző állatainak (Folytatás az 1. oldalról) Aggályosra csökkent a vízszint, a területen fészkelő, fokozottan védett madárfajok élőhelye veszélybe került a nagymértékű víz- eresztés miatt - írtuk meg júniusban. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azután néhány hete természetkárosítás és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt tett feljelentést. A Nagyberek egykor állami gazdaságként működött területét 99 évre kapta bérbe a kilencvenes évek elején a Hubertus Bt.: a nyolcezer hektárnyi állami földet évi 80 e- zer forintért; a hektáronkénti 10 forintos haszonbérleti díj egyebek mellett a vadászati jogokat is tartalmazta. A szerződések áttekintését követően a kormánybiztosi hivatal megállapította: alapos a gyanúja annak, hogy a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte. Budai kezdeményezte a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét. Az, hogy rossz privatizációs szerződés köttetett annak idején, most már kimondható - állapította meg Lombár Gábor balaton- fenyvesi polgármester. Fülöp Sándor ombudsman szerint a Hubertus Bt. vízleeresztése miatt veszélybe került a vízhez kötődő élővilág, különösen az ott fészkelő fokozottan védett madárfajok. A vizsgálat feltárta, hogy a terület védetté nyilvánítását követően 32 évvel született meg az a vízjogi engedély, amely a természetvédelmi értékek figyelembe vételével írta elő a szükséges vízszintet, ezt az engedélyt azonban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Főfelügyelőség megsemmisítette. A főfelügyelőség iránymutata- tása alapján a megismételt eljárásban kiadott vízjogi engedély már nem vette figyelembe a terület természetvédelmi igényeit és rendeltetését. A vízügyi hatóság által kiadott engedélyek ellentétesek a területre vonatkozó 1977 óta hatályos védetté nyilvánítási határozattal és a 2004-től kötelező Natura 2000 előírásokkal. A szükséges vízszint tartásának megkövetelése helyett a vízügyi hatóság kötelezővé tette a tökéletesen vízmentes állapot fenntartását az év kilenc hónapjában. Ez az előírás, illetve a terület kezelőjének a terület védettségét figyelmen kívül hagyó tevékenysége vezethetett oda, hogy 2011 tavaszán és nyarán a víz leeresztésével a Hubertus Bt. veszélybe sodorta a területen élő, a vízhez kötődő élővilágot és természeti kárt okozott - mutatott rá az ombudsman. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a magyar állam nevében eljáró Állami Vagyonügynökség rendkívül előnytelen haszonbérleti szerződést kötött a Hubertus Bt.-vel. A szerződés szinte valamennyi pontja az államra nézve feltűnően hátrányos, tisztességtelennek minősíthető, míg a kikötött haszonbérleti díjról egyértelműen megállapítható a feltűnő értékaránytalanság. Az ombudsman felhívta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt- t, tegye meg a szükséges intézkedéseket a területre vonatkozó haszonbérleti szerződés felülvizsgálata érdekében. ■ Fónai Imre
