Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
2 SZTORI 2011. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP Sötét van az amszterdami magyar utcán prostitúció Nyíregyházi lányok népesítik be a piros lámpás negyed kirakatait Magyar lányok népesítik be Nyugat-Európa piros lámpás negyedeit, Amszterdamban külön magyar utcák működnek. Csak hogy a lányok fizikálisán és lelkileg is a többieknél sokkal rosszabb állapotban vannak, önbecsülésüket vesztve naponta érik őket bántalmazások, a többi lány árainak töredékéért vállalnak lényegében mindent. Már a kinti szociális munkások is vizsgálják a jelenséget. Kun J. Viktória Szabó Bettina épphogy betöltötte 18. életévét, hatalmas fekete autó jött érte. Anyja beszámolója szerint megállt a házuk előtt és vitte is a lányát. Amszterdamba, a Nyíregyháza utcaként elhíresült sorra került a lány. Szinte azonnal teherbe esett, de még így is dolgozott. Hét és fél hónapos terhesen már a védőnők parancsolták ki az ablakból. Megszült, gyerekét azonnal elvették, ő pedig újra a kirakatban találta magát. Sokat viszont már nem dolgozhatott, egy éjjel ugyanis munka közben halálra késelték a nyíregyházi lányt. Hiába volt kamera, a gyilkosát azóta sem kapták el. Egyik kolléganője szerint, ha Bettinek lett volna barátja, futtatója, ez biztosan nem fordulhatott volna elő. Ő egyike volt annak a többtucatnyi magyar lánynak, akik valósággal benépesítik a piros lámpás negyed kirakatait, naponta akár 20-21 órán át kínálva a portékájukat: saját testüket. A magyar lányok ráadásul potom pénzért szinte bármire hajlandóak. A fizikális vagy a kilátástalanság okozta kényszer terelte őket a holland utcákra, ahol ma már állítólag a többiek üzletét rontják. „Leharcoltak, depressziósak, egészen mások, mint az összes többi lány az amszterdami negyedben. Persze nem is csoda: van, hogy naponta 18-19 órát dolgoznak, marad 5 órájuk mosdani, aludni, enni és ez megy mindennap. Szünet nélkül. Alkudni nem alkudoznak, hiszen a nyelvet sem beszélik, önbecsülésük gyakorlatilag nulla, s így szenvedik naponta el mind a futtatóik, mind a kliensek bánSzabadulni innen már lehetetlen, jóllehet a nők döntő többsége mélységesen csalódott (képünk nem a riport szereplőit ábrázolja) talmazásait”- meséli a kinti tapasztalatokat Matolcsi Andrea, a Magyarországi Női Alapítvány munkatársa, aki a felmérést készítő szociális munkás munkáját is segíti. Ő maga is lányok tucatjaival beszélt, találkozott, akik a végletekig túl vannak hajszolva, le vannak robbanva. Testileg és lelkileg egyaránt. S teszik mindezt lényegében semmi'g a magyar rendőrségi statisztikák szerint nálunk elenyésző az emberkereskedelemmel (ez évi nyolc eljárást jelent) és prostitúcióval kapcsolatos bűn- cselekmények aránya, a nyugat-európai hatóságoktól egyre több megkeresés érkezik a külföldre irányuló magyar szexrabszolgaság miatt. szakemberek szerint a magyar szervek emiatt rá fognak kényszerülni arra, hogy szembenézzenek az eddig negligált jelenséggel, a prostitúciós célú miért. Ami egy dél-amerikai vagy holland prostituáltnál 50 euróba kerül, azt a magyar prostituáltak 30, 25 vagy akár 15 euróért megteszik. Divatos lett a terhes nőket is ablakba tenni. Védekezni egyébként is tilos, mert úgy többet lehet kérni, emiatt viszont nagyon magas lett az abortuszok aránya. A magyar nőket a beszámoló szerint emberkereskedelemmel. Egy tavalyi ORFK-jelentés szerint a kerítés terén rengeteg a nem ismertté vált bűncselekmény. Ennek egyik fő oka, hogy az áldozatok nagyon ritkán tesznek feljelentést, és többnyire azt is visszavonják. a jogvédők szerint azok az elsődleges célországok, ahol legális a prostitúció: Hollandia, Németország, Svájc. Itt például külön negyed is van, ahol kizárólag magyar lányok dolgoznak. „agyondolgoztatják”, elterjedt a droghasználat, ezért a lányok hamar tönkremennek. „Ki az uzsorakölcsönből nem tud kiszállni, ki az árvízkárok miatt vesztette el mindenét, iskolai végzettség nélkül él, és egyszerűen reménytelen számá- ra itthon munkát szerezni, s ezért választja Amszterdamot. Tudok olyan lányról, akit a családja adott oda a hitelek fejében, máshol barátja kényszerítette ki, vagy épp a család számára nem maradt más megoldás, mint az asszonyt kiküldeni. Szabadulni viszont innen már lehetetlen, jóllehet a nők döntő többsége mélységesen csalódott, hiszen nemhogy törleszteni, a családi kasszát egyenesbe hozni sem tudja, de sokszor még súlyosabb adósságcsapdába kerülnek” - meséli a tapasztalatokat a szakember. A „Nyíregyháza utcán” készített kutatásból kiderült, hogy az itt dolgozó lányok 18-24 év közöttiek, döntően a nyírségi városból jöttek, nyolcvan százalékuk roma, rendkívül alacsony iskolai végzettségűek, szinte nulla munkatapasztalattal, jelentős részüknek pedig már gyermeke is van, akit egyedül nevel. „Ugyan többségük tudatosan és a pénz miatt jön ki, kevesebben kényszer hatására, a végén mégis egy rémálommá válik az egész. Többségüket zsarolással tartják ott futtatóik, a rendőrségnek nem mernek szólni, nem bíznak bennük. Volt már nő, aki hazaszökött: utánajöttek és az egész családon bosszút álltak. Pedig az is kiderült, hogy a lányok döntő többsége nem erre számított. Aberrált kliensek vágyait is ki kell elégíteniük, miközben ha napi 8-10 vendégük van, az is legfeljebb a számlák kifizetésére elég. A munka ugyanis legális, a futtatók jutaléka viszont nem. így a lakbéren hozzák be a pénzüket, az havi 1500-2000 euró, miközben 6-8 lány osztozik egy szobán, plusz az ablakbérlet napi 150, amit előre ki kell fizetni. így minden lánynak 6000 euró fix költsége adódik, így könnyen beleragadnak egy újabb adósságcsapdáAz áldozatok nem tesznek feljelentést Minden tizedik férfi kuncsaft karín olofsdotter budapesti svéd nagykövet szerint a prostitúció 58 milliárd dolláros üzletág, így a világon a leggyorsabban növekvő illegális üzletágnak számít - ezt a diplomata a Magyarországi Női Alapítvány (Möna) nemzetközi konferenciáján jelentette ki, ahol szakértők országuk tapasztalatairól számoltak be pénteken. Világszerte minden tizedik férfi igénybe veszi a prostituáltak szolgáltatásait, Kínában például minden negyedik férfi havonta legalább négy alkalommal. a prostitúció mindig más szociális problémákkal jár együtt, általában a rendkívül rossz helyzetben lévő, szegény nők utolsó lehetősége. Ezzel szemben a szolgáltatást igénybe vevők maguk választják a prostitúciót. Zentai Violetta, a Mona kuratóriumi elnöke szerint a legsürgetőbb az áldozatok ellátása, a kiskorúak szexuális kizsákmányolása, és a szervezett bűnözés elleni harc. ba. Közben állandó az ellenőrzés: van, akinek a melltartójában kellett bevinnie a telefont, hogy a futtatója hallja, hogy tényleg dolgozik. A nemzetközi kutatások szerint a prostitúcióba átlag tizen- három-tizennégy évesen kerülnek be a lányok. A jogvédők hazai rendőrök, politikusok és politikusnők körében végzett vizsgálataiból kiderült: a többség szerint a prostitúció szempontjából a gyermekek és a felnőttek közötti határt nem az életkor, hanem a biológiai érettség jelenti. Egy felmérés szerint a magyarok a melegeket és a romákat is jobban elfogadják, mint a prostituáltakat. A jogvédők szerint a fő probléma az, hogy erősen tartja magát az „önkéntes örömlány” ideája, miközben a széles nyomor bőséges utánpótlást biztosít a szexpiacon mind uralkodóbbá váló, legaberráltabb igények kielégítésére. „Akár kényszerítve, akár önkéntes módon megy bele valaki a prostitúcióba, fogalma sincs arról a borzalmas világról, ami rá vár” - állítják a jogvédők. <!* <r&. ‘ Postáskaland adó-visszatérítéssel RADOS VIRÁG rémülten meredtem a piros betűs postai értesítőre. Férjem hozta fel a levélszekrényből. Feladó: NAV. Már megint - ugyan mit akarnak tőlem? Talán nem fizettem be valamit, és ezért megbüntetnek? Ráadásul most mehetek a postára. FÉLREDOBTAM a papírost. Néhány óra múltán azonban jobban megvizsgáltam: hiszen ez nem levél, hanem utalvány. Pénz áll a házhoz! Soha jobbkor. Ekkor már az is az eszembe jutott: a pénzt a kézbesítőnek fel kellett volna hoznia. Ehelyett csak behajított egy értesítőt a postaládába, miközben én álló nap itthon dekko- lok, és a klaviatúrát csépelem. hopp, itt valaki nem teljesítette a kötelességét! Megnéztem az értesítőt: ma délelőtt dobták be, én pedig már két napja itthon írok. Felhívtam a hátoldalon álló számot, és elzengtem a panaszomat. A hölgy kedvesen közölte, az újrakézbesítés 500 forintot kóstál. Mondtam neki, méltánytalannak tartom az eljárást, hiszen rajtam nem múlott a küldemény átvétele. Átkapcsolt a kézbesítési osztály vezetőjéhez. „most az egyszer újra kiküldőm önnek az utalványt, ingyen - így az úr a vonal túlsó végén. - De akkor tényleg legyen otthon.” Megismételtem, én itthon voltam, mire ő: „Azért lehet, hogy mégsem.” Elöntött a pulykaméreg. „Tehát meghazudtol? Ha akarja, akár tanúkat is állíthatok” - dörögtem a fülébe, mire ő ijedten visszakozott: „Jaj, dehogyis kell tanú, minden rendben van.” másnap ugyanabban a délelőtti órában, mint előzőleg, megérkezett a postás. A nyitott ajtóból néztem végig, ahogy fújtatva közeledik a folyosón. „Pfű, ez a három emelet!” - lihegte a homlokát törölgetve. Fiatal férfi volt, olyan harminc körüli. A szomszédasszonyaimra gondoltam: az egyik hatvanöt éves, a másik elmúlt nyolcvan, de mindennap járnak le a piacra, és nem siránkoznak amiatt, hogy nincsen lift. „Tudja, mit mondanak a kardiológusok? - kérdeztem. - Ha mindenki lépcsőzne, nem volnának szívbetegek.” A postás elvigyorodott: „Ne legyen már olyan szigorú - mondta. - Tudja, milyenek vagyunk mi, postások.” Nem mondtam, hogy milyenek, csak hogy az elődje mindig mindent felhozott. Inkább aláfirkantottam a nevemet, és a kezébe nyomtam két fémszázast a pénzből. „Nem mintha el lennék ragadtatva a hercehurcától, amit maga okozott - közöltem. - Csak hogy ezután hozza fel, amit kell.” másnap fel is hozott egy ajánlott levelet. Hiába, mindennek ára van. Még annak is, hogy némelyek rendesen elvégezzék a munkájukat. A pápa megismerte a válság részleteit A katolikus egyházfő Németországban nem kerülhette ki, hogy a gazdasági válsággal foglalkozzon: Angéla Merkel manapság aligha tud másról beszélni. A pápa másnap beszédet mondott a német parlamentben, de sem a válságról, sem a katolikus egyház aktuális problémáiról, sem a szegények és gazdagok közötti szakadékról, sem a békéről nem beszélt. Helyette egyfajta jogfilozófiai előadást tartott - megint a baloldaliak jártak jól, akik szerint egyházfőnek nincs helye a parlamentben, így ki is vonultak a teremből.
