Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-23 / 223. szám

Közel 100 000 forintos nyeremény! Kolumbusz és Cook felfedezők A két nagy hajós nem ismert félelmet a tengereken ŰOGYAN HALT MEG COOK KAPITÁNY? A) Leszúrták a Hawaii-szige­tek őslakói B) Befagyott hajójával az északnyugati átjáróba C) Kolumbusz Kristóf ölte meg párbajban Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt. MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyűjts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba és add fel a következő címre: AS-M Kft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXU1. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. Vajon melyik volt na­gyobb felfedező, az Ame­rika földjére először lépő Kolumbusz, vagy a fél vi­lágot feltérképező Cook kapitány? A kérdés alig­hanem eldönthetetlen. Kolumbusz Kristóf (1451-1506) neve hallatán mindenkinek Amerika felfedezése jut eszébe. Pedig a híres-hírhedt Vörös Erik fia, Leif Eriksson vikingjei már 1000 körül elérték az addig is­meretlen kontinens partjait, s így közel fél évezreddel meg­előzték Kolumbuszt. Leif az álla­tokban és növényekben, főként vadszőlőben bővelkedő földet Vinlandnak (Szőlőországnak) keresztelte el. A telepesek nem sokkal később konfliktusba keveredtek a skraelingekként (vadember) emlegetett őslako­sokkal, és kénytelen-kelletlen visszatértek hazájukba. Leif utazásai azonban a viking mondavilágban fennmaradtak, s egyes tudósok úgy vélik, hogy Kolumbusz 1477-es izlandi láto­gatása alkalmával innen érte­sült egy nyugatra fekvő földrész létezéséről. Kolumbusz véleüenül talált rá Amerikára! Amikor 1492-ben útra kelt Spanyolországból, nem egy új kontinens felfedezésében reménykedett, hanem a Földet megkerülve Ázsiába akart utat találni. A földgolyót akkoriban már gömbölyűnek, de jóval ki­sebbnek tartották, mint amilyen valójában. Kolumbusz ezért úgy vélte, ha nyugatnak tart, előbb- utóbb eljut Ázsiába. A 120 fős expedíciót a spanyol Izabella ki­rálynő támogatta, bár maga Ko­lumbusz itáliai (genovai) volt. Amikor 1492. október 12-én partot ért, meg volt győződve róla, hogy Japánban van. Való­jában az amerikai kontinens közelében, a jelenlegi Bahama- szigetek egyikén kötött ki, amely a San Salvador nevet kapta. Visszatérve Spanyolország­ba Kolumbusz beszámolt a tör­téntekről, de senki sem vette komolyan. Tudták ugyanis, hogy ilyen rövid idő alatt nem juthatott el Ázsiába. Valószínű­nek tartották viszont, hogy egy teljesen ismeretlen földre lelt. Amerika ettől kezdve a felfede­zők új célpontja lett. Az Újvilágot mégsem Kolum- buszról, hanem Amerigo Ves- pucciról nevezték el. Ő Dél-Ame- rikában tett utazásairól vált is­mertté, amelyek során rátalált az Amazonas és az Orinoco fo­lyóra. 1507-ben Martin Wald- seemüller német térképkészítő róla keresztelte el a kontinenst Amerikának. Kolumbusz három hajóból ál­ló flottáját a Santa Maria vezet­te, amely később Hispaniola (a mai Haiti) mellett zátonyra fu­tott, így csak a Pinta s a Nina ért vissza Spanyolhonba 1493-ban. Az angol James Cook (1728- 1779) mindössze 11 évet töltött az ismeretlen tengerek kutatá­sával, ám ez az egy évtized is elegendő volt ahhoz, hogy a legnevesebb felfedezők sorába emelkedjen. Az általa készített térképek nagyban hozzájárul­tak a feltételezett déli kontinens rejtélyének a megoldásához. Cook 1755-ben lépett be a brit haditengerészetbe, ahol kivéte­les tehetségének köszönhetően hamarosan nevet szerzett ma­gának. Két évvel később már a Pembroke nevű vitorlás kapitá­nyaként indult a mai Kanadába, hogy a Szent Lőrinc-folyót fel­térképezze. 1768-ban a Brit Királyi Társa­ság egy csendes-óceáni expedí­ció vezetésével bízta meg Coo- kot. Ennek keretében csillagá­szati méréseket kellett végeznie, mialatt a Vénusz bolygó átha­ladt a Nap előtt. Cook 1769-ben ért Tahitire, ahol az általa létesí­tett megfigyelőállomáson tanú­ja lehetett a nem mindennapi égi jelenségnek. Ezt követően Új-Zélandig hajózott (a szigetet Ábel Tasman fedezte fel 1642­ÍOO állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. ben), és térképeket készített a térségről, valamint Ausztrália keleti partvonaláról. Akkoriban sok tudós állította teljes meggyőződéssel, hogy messze délen létezik egy még föl nem fedezett földrész, a mi­tikus Terra Australis (Déli Föld). Bár Cook maga nem hitt ebben, második útján (1772-75) két­szer is átlépte a déli sarkkört, hogy a kérdést tisztázza. Mivel azonban sosem merészkedett elég közel a jeges partokhoz - az igazi déli kontinenshez -, nem láthatta meg a szárazföldet. 1776-ban Cook és legénysége nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megtalálja a már oly régóta keresett északnyugati átjárót az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra. Bár tervét nem sikerült véghezvinnie, út­közben rábukkant a Hawaii­szigetekre. A helyiek először barátságosan fogadták őket, ám 1779-es második látogatásuk alkalmával a bennszülöttek már nem voltak olyan szívélye­sek. A kialakult csetepatét Cook matrózai megúszták élve, a kapitányt viszont leszúrták a feldühödött őslakosok. Cook biztosabban tájékozó­dott a tengeren, mint előtte bár­ki, hajója ugyanis egy speciális órával, ún. kronométerrel volt fölszerelve. Ez a műszer még a tengeren is pontosan mérte az időt és a földrajzi hosszúságot. A kor ingás órái ugyanis mozgó járművön nem működtek meg­bízhatóan. Bár egy ilyen szerke­zet nem volt olcsó mulatság, használata jelentősen megköny- nyitette a navigátor dolgát, külö­nösen éjszaka. MESE Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya a macskára, a macska az egérre? A DISZNÓ EGYSZER KAPOTT valami kutyabőrös írást, sza­badságlevelet. Őrizte, mint a szeme fényét, éjjel-nappal magával hordta; egyszer azonban el kellett neki men­ni messzi útra, nem vihette el a szabadságlevelet. Gon­dolkozott rajta, mit csináljon vele, utoljára is úgy határo­zott, hogy odaadja legjobb komájának, a kutyának, majd megőrzi az, míg ő odajár. Őrizte is az hűsége­sen jó ideig, de egyszer neki is dolga akadt, neki is el kel­lett menni. Az írással mit volt mit tenni? Nem volt több ismerőse a macskán kívül, annak adta oda őrizni. Egy ideig őrizte is a macska, de biz’ hamar megunta, szere­tett volna kicsit átmenni be­szélgetni a szomszédba. GONDOLKOZOTT RAJTA, hova tegye az írást. Már nem volt senki, akire bízhatta volna; kapta magát, felvitte a pad­lásra, eldugta a gerincgeren­da mellé, azzal mint akinek rendben van a szénája, át­ment a szomszédba. estefelé hazament, kereste az írást, de biz’ azt egészen összerágták az egerek. Mi­kor a kutya hazament, nem tudott vele elszámolni, se aztán a kutya a disznónak. Ettől az időtől sohase tudott a disznó jó szemmel nézni a kutyára, se a kutya a macs­kára, se a macska az egérre. MONDOKA Lassan forog a kerék, mert a vize nem elég. Gyorsan forog a kerék, mert a vize már elég. Kerekecske, dombocska, itt szalad a nyulacska! Éne megyen, itt megáll, itt egy körutat csinál. Ide búvik, ide be, kicsi gyermek keblibe. Tapsi, baba, tapsi, mit fog anya hozni? Sárga ruhát, piros cipőt, abban fogsz majd járni. Ekete-pekete, cukota pé, Ábel, Bábel dominé. Csisziá-csiszibé, csiszli- csuszli kompodé. Hej Gyula, Gyula, Gyula, szól a duda, duda, duda, Pest, Buda, Buda, Buda, pattogatott kukorica. Lóg a lába, lóg a, nincs is semmi dolga. Mert ha dolga volna, a lába nem lógna. Hinta-palinta, szépen szól a pacsirta. Lökd meg, pajtás, a hintát, érjem el apacsirtát! Hinta-palinta,régi Duna, kis katona, ugorj a Tiszába! Hopp! Cinkini muzsika, táncol a kis Zsuzsika, jobbra dűl, meg balra dűl, tücsök koma hegedül. Trapp, trapp, trapp, lovam trappolgat Hegyen, völgyön, alagúton, nem tévedünk el az úton... Sima út, sima út, göröngyös út, göröngyös út, kátyúúú! GYERMEKVILÁG . KVÍZ y; ,. /[ Jm i ....................................................................... s s S í i gfia 11 íM' 1 i ||p s ­2 Ön > CT> jjjlll ** 2 g » — H =r MMM, — 9 IBIÉ O > vf IIWJI I—I CD IP^ Ja á B| Sn iqii 5T m~zm ‘ Sf Jl! N Mi '.||§ tö cr IP^JI □fii 'a? o ’ EB □ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents