Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-23 / 223. szám
4 5 PERCES INTERJÚ Beruházásban reménykednek A kormányhoz fordult az Iposz, a mikro- és kisvállalkozói kör nehéz helyzetére hívták fel a figyelmet. Ez Somogybán különösen indokolt, hiszen rendkívül sok cég sorsa bizonytalan.- A külföldi tulajdonú bankok magyarországi aktivitása, forráskihelyezése bárcsak átmeneti időre, de csökken - olvasható az Iposz felhívásában. Emiatt beszűkülhet a kisvállalkozások forráshoz jutása. Milyen helyzetben vannak jelenleg a somogyi cégek?- A lehető legrosszabb körülmények között dolgoznak- felelte kérdésünkre csütörtökön Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke. - Nem látjuk a folyamat végét. Sokan osztják a véleményt, miszerint 2012 nehezebb lesz, mint amüyen ez az év eddig volt.- Mit kérnek a kormánytól?- A beruházások elindítását. Amíg erre nem kerül sor, addig egészen bizonyosan nem lesz előrelépés, s ez pedig tovább súlyosbíthatja a helyzetet.- Mekkora gondot okoz a lánctartozás?- Sok ígéretet kaptunk, hogy változás lesz ezen a téren. Ezt azonban még nem tapasztaltuk. Továbbra is jó pár olyan cég van, amelynek vezetői kihasználják a tisztességesen működő ki- sebb-nagyobb cégeket. ■ Harsányi Miklós Budai Ferenc: MEGYEIKÖRKÉP somogyi hírlap - 2011. szeptember 23., péntek Kiül ránk, hogy rossz a kedvünk negyven Év Régi nyarak Zalatnayval, kolomppal, imádkozó asszonyokkal Kapard le fiam a rozsdát a hajó aljáról! - éppen negyven éve kapta az első' ukázt a Trombitástól. Már régóta ő dirigál, ugyanott, a balatoni hajózásnál. Fónai Imre Alapításának százhuszonötödik évfordulóját ünnepelték a balatoni hajós cégnek, amikor először belépett a siófoki kapun. Most épp a százhatvanötödiket ülik, s a három nyárfa ugyanott áll, az egykori portásfülke tövében, és az egyikbe örökre belenyomódott annak a vasrúdnak a lenyomata, amihez akkoriban a kolompot ütögették. Ezzel jelezték a munkaidő, valamint az ebédszünet elejét és végét. - Szabó János hajóskapitány, a Trombitás vett a szárnyai alá az első napon - folytatja az emlékezést az elmúlt, kereken négy évtízedre Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt vezérigazgatója. - El kellett olvasnom a hajózási szabályzatot, azután kikérdezte. Az Uránusz vitorlásra osztottak be és mi is részt vettünk a Füred előtti ünnepi flottafelvonuláson. Eleinte persze leginkább csak a rozsdát kapar- gattuk mi, fiatalok a hajók fenekéről, azután fedélzetmester lettem a Beloianniszon, majd kormányos a Tündén. - Hajózni nagyon jó volt, mi gondja lehetett az embernek? - így Horváth. - Ma már ügynököket (zömmel persze diákokat) kell alkalmaznunk nekünk is az utastoborzás érdekében, akkoriban azonban inkább az jelentett problémát, ha nem A régi balatoni nyarakon akár hárommillió utast is vittek a hajók, ma ezzel szemben jó, ha 600-800 ezer összejön egy év alatt fértek fel az utasok a hajóra. Éjszaka is hajóztunk, a Tihanyihegy alól nézve az Almádi felől felkelő napkorong látványával sose lehetett betelni. Akadtak persze viharok is, egy üyen során tizenkilenc évesen bizony mi is elbizonytalanodtunk kicsit, amikor idős, vásározó parasztasszonyok térdre borulva imádkoztak a fedélzeten. A komp, meg a Beloiannisz a „boldog békeidőkben” rendezvényhajóként is járta a Balatont. - Az Apostol, Cintula, Zalatnay, Kovács Kati voltak a leggyakoribb vendégek; a Beloianniszon a fedélzetmesteri kabin, azaz az én birodalmam volt az öltözőjük. A zánkai úttörővárosból fiatalok ezreit vittük Tihanyba, amíg ők elvoltak ott, addig mi fürödtünk, pecáztunk. Mások voltak a panaszosok is, régen legfeljebb akkor reklamáltak, ha nem jutott nekik hely a zenés sétahajón, ma meg már mindenért, a múltkor is nyolcoldalas panaszos emailt kaptam. Régebben felsza- badultabbak, jobb hangulatúb- bak voltak a balatoni nyarak, persze, hiszen a vendég jött „automatikusan”, előfordult, hogy közel hárommillió utast vittek a Fedélzetmestertől vezérigazgató a mai vezér fedélzetmester volt, majd kormányos, s közben elvégezte a jogot, így idővel partra, azaz irodába került, amikor az akkori igazgató, Szabó Sándor arra kérte: vegye át az eltávozott jogtanácsos feladatkörét. Kereskedelmi vezető volt, majd 1996- ban pályázat útján került a társaság élére. Horváth Gyula: Régen nem fértek fel a ra, ma mar; toboroznunk kell az utasokat balatoni hajók, ma ezzel szemben jó, ha 600-800 ezer összejön egy évben. Ez minden idegenforgalomban érdekelten meglátszik; kiül ránk, hogy rosszabb a kedvünk, többet aggódunk, pedig ez is a vendéglátás színvonalának a rovására megy. S hogy meddig még? A vezér- igazgató erre azt feleli, ez a tulajdonos önkormányzatokon múlik, nemrég prolongált megbízatása 2013-ig szól. Fontosabbnak tartja azonban ennél, hogy a balatoni hajózás a jövőben is alternatívát jelentsen azoknak, akik dolgozni, tanulni szeretnének.- Fiatalok, gyertek hajósnak!- azt szeretném, ha e szlogen újra és még sokáig érvényes volna- szólal meg Horváth Gyulából az örök optimista. Konfirmáltak találkozója Kastélyosdombón ünnep Boldog hazaérkezés a legkedvesebb templomba, hitükről vallottak a résztvevők Ünnep volt a nagy múltú kis kastélyosdombói gyülekezetben, hálás volt a szív a találkozás öröméért A boldog hazaérkezést állította Fodor Judit barcsi lelkész prédikációja középpontjába az ünnepi istentiszteleten. Valami hasonlót élhettek át azok is, akik eljöttek a konfirmáltak találkozójára. Azokat a református testvéreket hívták meg, s várták Kasté- lyosdombóra, akik az itteni templomban tettek konfirmációi fogadalmat. Érkeztek vendégek távolabbi városokból is, nemzedékek hosszú sora vonult be együtt a számukra legkedvesebb hajlékba. S szárnyaló lélekkel énekelték: „Szent hitünkről vallást tettünk, Te hallottad jó Atyánk. Engedd mindig azt követnünk, amit itt most fogadánk". Az igehirdetés Isten hűséges szeretetének és ígéretének beteljesüléséről szólt. Hálát adtak a Teremtőnek a meg- tartatásért, megköszönték azon prédikátorok szolgálatát is, akik egykoron e falak között hirdették Isten igéjét. De felidézték közös bizonyságtevésüket is. A megjelentek közül legrégebben Öss Sándor tett vallást hitéről, éppen 75 esztendeje. A 87 éves örökös tiszteletbeli gondnok ma is a gyülekezet harango-' zója. Eljött a találkozóra Novottny Alajos, egykori dombói lelkész két leszármazottja is, Neményi Alajos és Elekes Árpád. A bensőséges ünnep hangulatát emelte az énekkar szolgálata, s a szavalatok. A szeretet- vendégségen gazdagon terített asztalok várták a résztvevőket ■ Gamos Adrienné Fodor Judit lelkipásztor (jobbról) köszönti az egykor konfirmáltakat Elkerülő útra várnak és új hídra a Sión Aknázómoly károsítja a gesztenyefákat védekezés Vegyszeres kezelés nélkül menthetetlenül elpusztulnak a fák Van remény a déli elkerülő út és az új Sió-híd megépítésére - tájékoztatott a siófoki városháza. A főtér átépítésével megszűnt az át- közlekedés Siófok városközpontján, s így igen nagy jármű-terhelés jut a hetes főút négysávosként emlegetett, városon átvezető szakaszára. Ezen enyhítene jelentősen a déli elkerülő út, amit már évek óta tervez a siófoki ön- kormányzat, de eddig pénz híján csak a hozzá kapcsolódó körforgalom készült el, az M7-es lehajtójánál. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most befogadta az ön- kormányzat pályázatát. Még idén döntés várható, kedvező esetben akár jövőre elkezdődhet az útépítés. A beruházás megvalósulásával a déli irányból érkező forgalom a Balaton keleti csücske felé elkerülhetné Siófokot, tehermentesítve ezzel a belvárost. A szükséges földterületek kisajátítása már megtörtént. A fejlesztés első ütemében épülhet meg az M7-es autópálya és a 65-ös főút csomópontjából induló útszakasz a Kele utcáig, a Sió-csatorna fölött átívelő acélszerkezetű ívhíddal. A kétsávos út mellett futó kerékpárút a Sió-menti bringaútba csatlakozik, itt kis pihenőt is kialakítanak a bicikliseknek. ■ F. I. ■ Van remény a déli elkerülő megépítésére. Siralmas képet mutat Bárdudvarnok határában a vadgesztenye-fasor. A levelek rozsdabarnára száradva hullanak. Nem a természetes őszi lombhullás miatt, hanem mert az aknázómoly károsítja az allét- Az aknázómolynak három nemzedéke fejlődik évente, és kizárólag a vadgesztenyét károsítja. Más fafajra nem terjed át. Májusban, a vadgesztenye virágzásakor rajzanak az első generáció kifejlett lepkéi - mondta Egyed Károly a Sarkpont Zrt. „ ügyvezető-igazgatója. - Erős ká- J rosításkor a teljes fa elpusztul, % hiszen a rügyek nem tudnak be- | érni s a hideg télben elfagynak. I A fa egy darabig vegetál, majd Siralmas látványt nyújt a gesztenyesor. Ha nem permeteznek, elpusztul elpusztul. Egyed Károly szerint a következő évi kártevést jelentősen gyengíti a fertőzött lomb összegyűjtése és elégetése, és létezik vegyi védekezés is az aknázómoly ellen, bár ennek alkalmazása nem olcsó mulatság.- A vegyszer kijuttatásához speciális permetező berendezésre van szükség, a gesztenyefák mérete miatt - mondta a szakember. - És drágítja az is, hogy nem lehet akármikor permetezni. Szeles időben nem lehet a munkát elvégezni. A másik lehetséges megoldás a növényvédő szert injektálunk a kéreg alá, és a fa keringési rendszere eljuttatja azt a levelekig, így biztosít tökéletes védelmet ■ F. Sz. Á.
