Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-20 / 220. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD HÍRSÁV Utópista szocialisták radikális változások vár­hatóak az MSZP-ben: Mesterházy Attila szerint a novemberi kongresszu­son három fő napirendi pont lesz: az ideológiai program elfogadása, a szakpolitikai program vitá­ra bocsátása, valamint a párt alapszabályának mó­dosítása. Utóbbiban kiköt­nék, a mindenkori orszá­gos elnökségben nem le­het egyharmadnál több a kormánytagok aránya. Egy darabig még senkinek sem kell izgulnia, hogy el­veszíti pozícióját., (av) Tudásdepó Expressz PROJEKTZÁRÓT TARTOTTAK a marcali Noszlopy iskola könyvtárában. Pályázati tá­mogatással erősítették a könyvtári hálózat nem for­mális és informális képzési szerepét az élethosszig tartó tanulás érdekében. A prog­ram tapasztalatait és ered­ményeit összegezték, (ve) Klebelsbergesek az Agórában BIRTOKBA VETTÉK az Új Agórát a kaposvári Klebels- berg középiskola kollégium diákjai. Tanáraik kíséreté­ben négyszázharminc ta­nuló látogatott el az Egyiid művelődési központba, ahol a megtekintették a Rippl-Rónai József életmű­vét bemutató kiállítást, (av) Állampolgári Részvétel Hete Somogybán SZERDÁTÓL KEZDETÉT VESZI Somogybán az Állampolgá­ri Részvétel Hete (ÁRH) el­nevezésű rendezvénysoro­zat. Az ARH kampányhét olyan rendezvények soro­zatából áll, melyek minden­ki által érzékelhetően hív­ják fel a szűkebb és tágabb társadalmi környezet fi­gyelmét a részvételi de­mokrácia fontosságára he­lyi, megyei és országos ak­ciók, találkozók, gyűlések keretében, (av) 20 ÉVE ÍRTUK Az „agrárfront" és a „hús­front” után eldördültek az első lövések a „textilfronton” is: a francia textilipar befo­lyásos vezetői hivatalosan követeltek védelmet kormá­nyuktól ágazatuk számára arra az esetre, ha az Euró­pai Közösség társulási szer­ződést köt Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyel- országgal. Ami azt jelenti, újabb lassítás várható a tár­gyalásokban, hiszen Párizs legutóbb éppen a közép- kelet-európai húsexport mi­att vétózta meg a gyorsítást. ahelyett, hogy Keletre fi­gyeltek: a magyar áru csak részt követelt volna a piac­ból, a kínai viszont egysze­rűen bekebelezte... Olajra bukkantak Vízvár alatt kútfúrás Szénhidrogéntől duzzad Dél-Somogy, nagy a várakozás a térségben Speciális ferde fúrással hoz­zák majd fel az olajat Vízvár határában a föld alól, azaz nem a lelőhely fölé épül majd a fúrótorony. A helyieket fóru­mon tájékoztatták a Mól képviselői a kútfúrás részle­teiről, valamint az érintettek kártalanításáról (Folytatás az 1. oldalról) Volter György elmondta: a kútfú­rást két okból is így kell elvégez­ni. Egyrészt mert a kőolaj termé­szetvédelmi terület alatt rejtőzik, másrészt pedig mocsaras, lápos területről van szó, ami a súlyos fúróberendezést és annak gépi tartozékait nem bírná el. A fóru­mon a legfőbb hangsúly a kárta­lanításon és a birtokjog alkalma­zásán volt, mivel a műveleti terü­let a vízvári gazdáké, és érintet­tek abban, hogy a keletkezett ká­rukat a Mól velük szemben ren­dezze. A jelenlévő szakemberek mindenki számára érthetően be­számoltak a károk rendezési üteméről, a kárfelmérésről és el­számolásról. Az olajkútfúrás közel egymil­liárdos beruházást jelent. Koz­ma László vízvári polgármester elmondta: ebből a település és az itt lakók egyaránt profitál­hat. Hosszú távon több milliós iparűzési adót és új munkahe­lyeket jelenthet Vízvár számára a beruházás. - A szakemberek azt ígérik, hogy a legfejlettebb technika érkezik Vízvárra, és néhány éven belül termelni fog a vízvári olajkút - mondta a te­lepülés polgármestere.- A Kis-Drávánál - ez a Drá­va egyik holtága - jelölték ki a fúrás helyét, azonban itt termé­szetvédelmi szempontok és a mocsaras talaj miatt nem fúr­hatnak. Ezért döntöttek a szak­emberek a ferde fúrás mellett. A kártalanításról már megegye­zés született. A várható bevétel­ről Vízvár első embere annyit árult el: évekkel korábban Víz­vár közelében üzemelt egy olaj­kút, amely 2-3 milliós adóbevé­telt jelentett a településnek. Most az egykori kút hozamának többszörösére számítanak a szakemberek. ■ K. I. - N. L. ígéretes lelőhelyek Dél-Somogy alatt az utóbbi harminc Év legna­gyobb dunántúli szénhidrogén kincsének felfedezését eredmé­nyezte a Mól és a horvátországi olajipari vállalat (INA) Dráva menti kutatássorozata. A Dráva-vidék a sikeres zalátai kutatás miatt került a figyelem középpontjába. A baranyai Za- látán - a somogyi megyehatár­tól nem messze - néhány évvel korábban rendkívül jelentős le­lőhelyre bukkantak, s azóta jó­formán egymást követik a tér­ségben az újabb és újabb kuta­tások, amelyek Somogy déli részét is érintik. sorra kezdték mega vizsgáló­dást a szakemberek a somogyi Potony, Barcs és Vízvár térségé­ben, és fúrásokba kezdtek a horvát oldalon is. 2008-ban a Mól után a máso­dik legnagyobb hazai kőolaj- és földgáz kutató társaság is be­szállt a Dráva-medencében zaj­ló szénhidrogén-kutatásba. Sze­izmikus méréseket végeztek több alkalommal Barcs és Darány térségében is. A DRÁVÁTÓL TÁVOLABB eső SOme gyi területekén is számíthatunk kutatásra. Az inkei lelőhely is­mert, s bár Tarany környékén fúróberendezést még egy-két évig biztosan nem lehet majd látni, ám a geológusok már dol­goznak egy lehetséges új olaj­mező kutatásán, amely azt a területet is érintheti. Falugyűlés után lemondott a polgármester somogysámson Rendeletet hozott a testület az elakácosítás ellen Űjabb panasz a fakivágásra Balatonfenyvesen (Folytatás az 1. oldalról) Hivatalos indoklás nélkül - ami egyébként nem is szükséges - állt fel a polgármesteri székből Fazekas Ede, Somogysámson pol­gármestere. A helyi választási bizottság már hétfőn döntött arról, hogy december negyedikére írja ki az időközi választás időpontját. Ad­dig az alpolgármester irányítá­sával végzi a helyi képviselő-tes­tület a feladatokat. A falugyűlésen a somogysám- soniak elé vitt rendelet tervezet célja, összességében az volt, hogy a meghatározott, termesz­tésbe vonható területeken az ön- kormányzat megtilthassa, illetve korlátozhassa az erdősítést. Kü­lön kiemelve a Böki és az Alsó­hegyet. A polgármester előter­jesztésére az augusztusi ülésen támogatta a testület a tervezetet, de még nem fogadta el, mert Fa­zekas Ede kérte, hogy előbb hall­gassák meg a falusiak vélemé­nyét is. A fórumon a hozzászó­lók a szőlőhegyi pincék bizton­ságát, az elhagyott, illetve elha­nyagolt területek kérdését vetet­ték fel leginkább.- A Böki és az Alsó-hegynél a kék, illetve a narancssárga szí­nezést Fazekas Ede. Az értékein­ket őrizni kell, mert ezekre lehet építeni, akár a falusi turizmus alapjait is meg lehet teremteni. Ezért szakembereknek tettem fel a kérdést, leegyszerűsítve:,az önkormányzat tilthatja-e, korlá­tozhatja-e az erdősítést? A javaslatok alapján a so­Örökségvédelem somogysámsoni módra fazekas ede polgármester 2005-ben elkészült örökségvé­delmi hatástanulmánnyal ve­zette fel az erdősítés témáját, egyúttal a gondolat megszüle­tésének okaként is ezt jelölte meg. Kiemelte azt az 1780-as években készült katonai tér­képet is, ami alapján azt ír­ták: Somogysámsonban jelen­tős a borkultúra, melyről ki­terjedt szőlőhegyi ültetvények is tanúskodnak A történeti fejlődés során kialakult tele­pülési és építészeti értékeket őrző szőlőhegyi területeken indokolt a védelem. A száz évvel későbbi térképen már a pincesort is jelölik. Az önkor­mányzat külterületi szabályo­zási terve örökségvédelmi te­kintetben fogalmazza meg a tájkép megőrzését, a rendezé­si terv pedig megmondja a termelési ágat - magyarázta Fazekas Ede, Somogysámson polgármestere az utolsó falu­gyűlésen. Fazekas Ede az utolsó gyűlést még megtartotta, azután lemondott mogysámsoni önkormányzat azt választotta: önálló helyi rende­letben szabályozza a növények telepítési távolságát, valamint a telepíthető állományt Aki nem tartja be, arra ötvenezer forintig terjedő szabálysértési bírságot róhatnak ki.- Tüdni kell azt is, hogy visz- szamenőlegesen nem korlátoz­zuk a tulajdonosokat, tehát nem kötelezzük, ha már erdőt telepí­tett, akkor vágja ki - folytatta Fa­zekas Ede. - A telepítési távol­ság meghatározásával viszont arra kérjük őket, hogy az előír­tak szerint járjanak el.- Aki már nem tudja művelni a szőlőjét, vagy éppen örökségét, az elerdősíti azt - jelentkezett az egyik helybeli hozzászóló. - Ne­kem már csak egyetlen szom­szédom van, körbe meg erdő. Inkább még én pucolok ki egy métert a másikéból, hogy leg­alább az enyémet ne nyomja el. Itt már az elhanyagoltságon is elvitatkoztak egy negyed órát a jelenlévők. Leginkább az fogal­mazódott meg: csak addig van rend, amíg az öregek bírják, ha kihalnak, az örökösök csak a legritkább esetben folytatják a munkát. Sorsára hagyják a terü­leteket, vagy gazdaságossági szempontok alapján például, akáccal ültetik be.- Amíg nincs anyagi bizton­ság, nem lehet a turizmusra épí­teni - mondta egy másik pince­tulajdonos. A nagyszülők, de még az apósomék idején sem kellett attól félni, hogy hívatla­nul meglátogatják a pincénket. Az utóbbi tíz évben minden év­ben kétszer-háromszor is feltö­rik. Nagy pénzeket költők, hogy mindig rendben legyen, de mi­nél szebb egy pince, annál ha­marabb megtalálják a zsivá­nyok. Mindenképpen kellené­nek olyan emberek, akik, mint régen a csőszök, járják a hegyet és figyelnek. Erre a problémára az alakuló polgárőrség jelenthet megoldást - mint ahogyan a fórumon el­hangzott. Az is terítékre került: nem elég csak a saját pincét szépre meszelni, a szomszédnak is ugyanúgy kellene tennie. Ám már az a hegyi közösség is meg­szűnt, melynek tagjai össze­összejöttek borozgatásra egy- egy pincénél. S közösség nélkül nincs vidék, nincs falu. A polgármester végül arra kérte a jelenlévőket: tanulmá­nyozzák át részletesen a rende­lettervezetet. Beszéljenek a kép­viselő-testülettel is meglátásaik­ról és fogalmazzák meg javasla­taikat, hogyan tehetnék teljeseb­bé a végleges döntés előtt. Felháborodott olvasó adott han­got nemtetszésének hétfőn az áramszolgáltató balatonfenyvesi fakivágása miatt Tény: a telepü­lésen mostanra halasztották a szolgáltatás biztonságát veszé­lyeztető fák kivágását, a cég ugyanis eredetileg - a polgár- mester szerint turisztikai terü­leten elfogadhatatlan módon - főszezonban gallyaztatott volna. Lombár Gábor polgármester sze­rint tény, hogy az áramszolgálta­tó nagyobb odafigyelésével a la­kossági felháborodás elkerülhe­tő volna, s az is biztos: hasonló beavatkozást akkor lenne célsze­rű elvégezni, amikor a fák nedv­keringése szünetel. Ismert, hogy az áramszolgáltató több korábbi esetre reagált már. Valamennyi alkalommal azt hangsúlyozták: a jogszabály szerint a gallyazás a tulajdonos feladata. A törvény rögzíti, hogy ha a gazda nem tesz eleget kötelezettségének, a szolgáltatónak kell beavatkoz­nia. ■ Füleki T Felháborodás kísérte az áramszol­gáltató munkáját Fenyvesen

Next

/
Thumbnails
Contents