Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-12 / 213. szám

Gyász és méltóság Amerikában emlékezés A 2001. szeptember 11-i terrortámadásra nézett vissza New York, vallási szálak nélkül Támadás és veszély nél­kül, a békét és az összefo­gást hangsúlyozva emlé­kezett Amerika és a világ a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tízéves év­fordulójára. Sztojcsev Iván „Ha bezárkózol a házadba, mert félsz, akkor ők nyernek. Ha nem hagyod, hogy a másik úgy imád­kozzon, ahogyan a kedve tartja, hogy azt mondja, amit ő akar, ha bármiféle emberi jogot megta­gadsz egy embercsoporttól, ak­kor pontosan azt teszed, amit ők akarnak. Nem szabad így ten­nünk.” New York polgármestere, Michael Bloomberg figyelmeztet­te így városának lakóit és az egész Egyesült Államokat tíz év­vel azután, hogy a metropolis tör­ténete legsúlyosabb terrortáma­dását élte át. Helyi idő szerint reggel 8 óra 46 perckor, másodpercre ponto­san tíz évvel azt követően, hogy az első repülőgép becsapódott a World Trade Centerbe, Amerika elnémult. A gyász egy perce után Barack Obama szólalt meg: az amerikai elnök egy zsoltárt olva­sott fel az erőről és a bizakodás­ról. Őt követve a 2001-es áldoza­tok családtagjai sorolták végig a közel háromezer halott nevét, s felszólalt az akkori elnök, George W. Bush is. Egy levelet idézett, amelyet legendás XIX. századi elődje, Abraham Lincoln írt egy anyának, aki öt fiát vesz­tette el a polgárháborúban. „Terrorizálni akartak minket, de mi, amerikaiak visszautasít­juk azt, hogy félelemben éljünk” - üzente Obama. A megemléke­zéseknek a gyászon túl ez volt a központi eleme. Szinte nem is volt olyan amerikai megszólaló az elmúlt napokban, aki ne azt hangsúlyozta volna: az országa megmutatta, egy ilyen súlyos csa­páson is túl lehet jutni a méltóság megőrzése mellett. Szintén sokat jelent a megem­lékezésekben, hogy az elnök Bib­liából vett idézetén kívül gyakor­A tíz évvel ezelőtti elnök, George Bush és a jelenlegi. Barack Obama feleségével érkezett a leomlott World Trade Center helyére latilag semmilyen vallási szál nem volt. Több elemző is arra hív­ta fel a figyelmet, a Bush-kor- mány néhol burkoltan már-már keresztes háborút hirdető szó- használata után Obama és a de­mokraták mennyire látványosan kerülik a vallási elemek felemlí­tését, nehogy keresztény-musz- lim harcnak állítsák be, ami Afga­nisztánban vagy Irakban zajlik. Maga Obama egyetlen fontos al­kalommal beszélt csak az iszlám­ról: amikor az idén tavasszal be­jelentette, likvidálták Oszama bin Ladent, mondott néhány monda­tot arról, hogy Oszama nem muszlim vallási vezető volt, ha­nem tömeggyilkos. A muzulmánoknak nyújtott békejobb jele volt az is, hogy a szeptember 11-i központi meg­emlékezés programjára nem vet­ték fel egyetlen egyház megszóla­lását sem. Igaz, ezt a döntést töb­ben is kritizálták, a republikánu­sok néhány képviselője pedig ar­ról beszélt, hogy a liberális New Háromezer név a két torony egykori helyén fák, vízesés És csend - ez a vi­lágvárosokban szokatlan han­gulatú emlékmű áll ma a World Trade Center helyén. Oda, ahol a tragédia lezajlott, nagy parkot telepítettek, közép­pontjában két hatalmas víz­eséssel, a két torony egykori he­lyén. A vízesések szegélyébe be­levésték az összes áldozat ne­vét, nem csupán azokét, akik 2001. szeptember 11-én vesztet­ték életüket, hanem azokét is, akik a WTC elleni 1993-as ter­rortámadásnál haltak meg. az emlékpark terveit egy ameri­kai-izraeli építész, Michael Arad tervei alapján készítik el. A végleges forma 2012-re vagy 2013-ra lehet készen, s ebben, valamint a környékén már az emlékpark mellett az üzleti cél­ra is használható épületek is helyet kaphatnak. York nem úgy emlékezik, ahogy az amerikaiak többsége szeretne. A katolikusok és a zsidók helyi vezetői azonban támogatásukról biztosították a megemlékezés programját, mondván, az egyper­ces csöndet a legtöbben imára vagy elmélkedésre használják, ez pedig elég is. Az előzetes félelmek nem iga­zolódtak be, az évforduló délelőtt­jén nem próbálkozott egyetlen terrorista sem újabb támadással. Az al-Kaidát már meggyengítet­ték, több vezetőjét megölték, a magányos akciókat pedig siker­rel kapcsolták le még az egysze­rű gyanú felmerülése után is. Wa­shington kapott fenyegetést, ám ez komolytalannak bizonyult. Eu­rópában Berlinben tartóztattak le néhány embert, akik állítólag me­rényletet próbáltak előkészíteni. Szombaton Göteborgban vettek őrizetbe négy embert és ürítettek ki egy művészeti központot, ahol támadásra készülhettek, ám így ebből sem lett semmi. A hozzátartozók az áldozatok bevésett neveinél emlékeztek meg Magyar megemlékezés A MERÉNYLET ÉVFORDULÓJÁN Or­bán Viktor miniszterelnök leve­let írt Barack Obamának arról: a nemzetközi közösség a de­mokratikus értékek védelme ér­dekében továbbra is számíthat Magyarországra a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzde­lemben. A KDNP részéről a párt ifjúsági szervezete szólalt meg, ők azt mondták, tisztában kell lenni azzal, hogy a terror mind­az ellen irányult, amit a nyugati civilizáció képvisel. MESTERHÁZY ATTILA, 02 MSZP elnöke úgy fogalmazott: a ta­nulságokat is le kell vonni, ért­ve ezen azt is, hogy a kultúrák közötti harmonikus együttélés, a szélsőségek megfékezése a bé­kés jövő záloga. Az LMP részé­ről pedig Szabó Tímea írt arról, hogy aki terrorcselekmények­ben részt vállal, támogatja vagy akár csak igazolni próbálja, az kiiratkozik az emberiség ép er­kölcsű részéből. Új utakon az arabok miközben Amerika a talpra ál­lás módját kereste, drámai for­dulatot vett az arab világ sorsa is. A beszédek világszerte sokat foglalkoztak az idei arab ta­vasszal és azzal a kérdéssel: mit kezdhet a muszlim kultúrkör egy jelentős része azzal, hogy az ölébe hullott a lehetőség megte­remteni a demokráciát? az araö tavasz a remény új év­szakát jelenti valamennyiünk­nek - mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, aki az idei eseményeket többek közt a magyar 1956-hoz hasonlítot­ta. Kevésbé optimista a lengyel származású amerikai Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter koráb­bi elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója. Szerinte az arab ta­vasz sokkal kevésbé demokrati­kus, mint amilyen huszonegy éve a középeurópai rendszer- váltás volt, és szerinte az arab országoknak külön-külön kell boldogulniuk. A romagyilkosok perében az idén nem lesz ítélet Több ezer magyar kért menedékjogot Kanadában vízumkényszer Szociális juttatást kapnak azok, akik a kérelem elbírálására várnak Az idén nem várható ítélet a ro­mák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat miatt in­dított büntetőügyben, amelynek tárgyalása kedden folytatódik a Pest Megyei Bíróságon. A decem­ber 9-ig kitűzött 26 tárgyalási na­pon a 2009. február 23-i tatár- szentgyörgyi kettős gyilkosság, az április 22-i tiszalöki és az augusztus 3-i kislétai támadás bi­zonyítási eljárása zajlik, tanúként sértettek is felidézik a támadások körülményeit. A kilenc fegyveres és molotov-koktélos támadás ügyében március 25-én indult per - a ny ári szünet után - a négy vádlott egy kori munkáltatójának, az ügy koronatanújának tanúval­lomásával folytatódik. ■ A vízumkényszer újbóli eltörlé­se óta mintegy' hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de az évekig elhúzó­dó eljárás során alig néhány szá­zan kapták meg a státust - kö­zölték a hatóságok az MTI érdek­lődésére. Uzsorakölcsönökből eredő tartozásuk, különféle at­rocitásoktól való félelmük miatt, vagy a jobb élet reményében sok száz család kivándorolt Kanadá­ba, és további százak szeretnék követni a példájukat. Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagy számú, főként roma mene­kült miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget ve­zettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 - csak 2001-ben 3500 - magyar állampolgár folyamodott mene­kültstátusért Kanadában. A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Cseh­országgal és Szlovákiával szem­ben, s akkor ismét nagyobb me­nekülthullám indult el. Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel, külügyi, rendészeti és szociális kétoldalú kapcsolatokat létesítettek. Turistaként hat hónapig lehet vízummentesen Kanadában tar­tózkodni,' de a kint lévők kérel­mezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartóz­kodás céljának megváltoztatását. Ha valakinek elutasították a me­nekültkérelmét, de nem hagyja el az országot, kiutasítják. A mene­kültkérelmük elbírálására várók - ez eltarthat öt-hat évig is - a be­advánnyal egy időben megkapják a szociális juttatásokat, gyerme­keik iskolába járhatnak. A járadé­kokra minden olyan személy jo­gosult, akinek kérelmét befogad­ták, és azt az első hónaptól kezd­ve rendszeresen folyósítják ne­kik. Ha már van adószámuk, ak­kor |)edig munkát is vállalhatnak. Egyesek viszont pórul jártak: ki­toloncolták őket, vagy „rabszolga­ként” kellett dolgozniuk a földe­ken, vállalkozók mellett. ■ Interneten tartják a kapcsolatot a Kanadába ment rokonokkal Nyírbogaton f| Q A görög kormány két évre új adót vet ki az ingatlanokra, és a pénzt a 0 JV ,, w villanyszámlán szedi be - közölte tegnap a görög pénzügyminiszter. Evangélosz ” \ V *5*^* Venizelosz szerint kétmilliárd eurós lyukat kell betömni. Az adó mértéke ^ | H IS négyzetméterenként 0,5 és 10 euró között lesz. a környéktől függően. „ HU£i£jLIj Jl ^ A

Next

/
Thumbnails
Contents