Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-12 / 213. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP kitelepültünk lengyeltótiba Diótermesztési konferenciaként kezdődött, mára már kétnapos látványos forgataggá és gasztronómiai ünneppé vált a tóti Diófesztivál ÜNNEPEIKBEN ÉLTETIK A HAGYOMÁNYT MEGKÉRDEZTÜK Miért kedveli a Diófesztivált? nyers györgyné, lengyeltóti gondozónő: - Aki csak tudja, kiveszi a részét a programból. Délelőtt még nekem is szüretelnem kellett, de aztán siettem, ahogy csak tudtam, hogy kész legyen, amit ígértem. Óvodai szülőként hoztam egy tál diós süteményt. Eladják, a bevétel pedig az óvodáé lesz. Kiss ANETT lengyeltóti rokkant- nyugdíjas: - Először szervezték meg a Diófesztiválon a helyi áruk piacát, melynek nagyon örültünk. Édesapám mé- hészkedik, ezért jelentkeztünk. A jófajta házi méznek nincs párja. Korábban volt szó róla, hogy legyen termelői piac Lengyeltótiban. köves-semsey Otília, lengyeltóti cégtulajdonos: - A helyi rendezvényeknek rendszeres támogatója a vállalkozásunk, és a mostani Diófesztiválon külön standon mutatkozik be cégünk, a Tóti Aqua. Abban bízunk, hogy ennek eredményeként a vidékről jövők is jobban megismerhetnek minket. Édesapám a Fehér Asztal Lovagrend tagja, meghívta az ország különböző részeiből a lovagokat a fesztiválra és együtt főznek. Verőfényes napsütésben ünnepelt a hétvégén Lengyeltóti. Több idei alkalmukhoz hasonlóan a Diófesztivál is a Tóti-tudat újabb ünnepe lett a helyi hagyományok és jellegzetességek sokaságával. Füleki Tímea A kemence körül sürgölődő asz- szonyok, diós népi játékok és légvár a gyerekeknek, csőszkunyhók, madárijesztő-verseny és az elmaradhatatlan szőlőtiprás, ahol a helyi Ördöngös Néptáncegyüttes legszebb lányai gondoskodtak a must alapanyagáról - így festett szombat kora délután a lengyeltóti művelődési ház udvara, ahol a Diófesztivált tartották. - A disznóvágás, az Orbán- nap, a Tóti Napok, a Diófesztivál és a Márton-nap - sorolta Zsom- bok Lajos lengyeltóti polgármester az öt jeles napot, melyeket a tavalyi év végétől fogtak egy csokorba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a helyi hagyományokat ápoló, hamisítaüanul „tóti hangulatú” ünnepekkel fűszerezzék az évet. A koncepció jegyében immár a negyedik rendezvény zajlott szombaton és vasárnap: a Diófesztivált évről évre megünnep- lik, amikor a településükön működő Juglans Hungária Kft. ültetvényein a betakarítás kezdődik. A nagy diófogyasztó országokban közkedvelt minőséget hozó tóü diós ugyanis nem más, mint Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvénye, ahova nem csupán belföldről járnak tapasztalatszerzésre a szakma képviselői. Ezért is alakult úgy, hogy a Diófesztivál egy országos szakmai tanácskozásból nőtte ki magát a somogyi programkínálat és gasztronómiai jeles alkalmává, a konferencia azóta is töretlen sikerrel zajlik Lengyeltótiban a fesztivál első napján. Az élvezetekről persze a hivatalos program résztvevőinek sem kell lemondani a vendégszeretetéről is ismert Tótiban. Az ezévi fesztivál szombatján Jeles Zoltán mesterszakács kora reggeltől a művelődési ház konyháján főzte Dióeső Lengyeltótiban. Hagyományt teremtett a fesztivállal az önkormányzat és diótermesztő cég az ünnepi menüt, melynek nem csupán dicsérete, hanem pusz- 'tán az elnevezése is külön rovatot érdemelne: a szarvaspörkölthöz juhsajtos dióforgáccsal átforgatott galuska és vörösboros párolt káposzta dukált. A mesterszakács szerint a gasztronómiai fesztivál újításai évről évre megteszik hatásukat: a lengyeltóti asszonyok egyre merészebben és profibban bánnak a dióval a zsűri elé kerülő legújabb receptjeik kiötlésekor. Erre volt bizonyíték a háziasszonyok versenye, melynek eredményét vasárnap hirdették ki, ahogy a vasárnap délelőtti Asztali örömök verseny legjobbjait is: a Tóti főzőversenyen a szüretelők ebédjét kellett elkészíteni az indulóknak. Grillázscsodák és kakaspörkölt a versenyen BÁRMENNYIRE MEGLEPŐ, mégsem volt bunda, hogy a főzőversenyt a lengyeltóti önkormányzat csapata nyerte, kakaspörköltjükkel teljesen levették a lábáról a zsűrit. A több mint hatvan nevezett süteményből Király Adrienn diós konténere vitte el a pálmát, de csodálatos grillázs- készítményekkel is előrukkoltak a versenyzők■ ezek közül Karádi Kálmánná munkája lett az első. Diófák között Lengyeltótiban. A szüret adott okot az ünneplésre ÓRÁRÓL ÓRÁRA 8.00 A helyi asszonyok lelkes csoportja nekilát alapanyag-igényét tekintve a Diófesztivál egyik „legsúlyosabb” attrakciójának: a népes vendégseregnek legalább 30 kiló lisztből és 15 kiló krumpliból és a tóti szilva legjavából készül a szilvás gombóc, természetesen diós morzsába forgatva. 10.00 Elkezdődik a diótermesztési tanácskozás, ahol érdekességként a dió élettani hatásairól is szó esik. Kiderül: a páratlan csonthéjas kiváló vértisztító, parazitaölő és agyműködést serkentő tulajdonságokkal rendelkezik. 14.00 Megdőlnek az előzetes szilvás gombóc-becslések tervezett 6-700 gombóccal ellentétben ekkor már közel az ezredik gombócot formázzák a szorgos kezek a művelődési ház udvarán. 15.00 A tervezettnél valamivel később a szőlővel teli dézsába segíti a néptáncos lányokat Tóth Tibor János, az Ördöngös Néptáncegyüttes szakmai veze tője. A páratlan hangulatú mustkészítés után az együttes tagjai táncra is perdülnek a prés körül. 16.00 Folytatódik a látványosságok végeláthatatlan sora: a szigligeti várjáték bemutató után a Lengyeltóti Brass Bánd fúvósai szórakoztatják az akkorra már jóllakott nagyérdeműt, akik sok egyéb között a kistérség településeinek mutatós standjain csillapíthatták éhségüket: a gyugyiak például Jelenka György polgármester, azaz „Gyuri bácsi” diós nudliját kínálták. 17.00 Gyűlnek a helyi asszonyok sütemény-remekei, a diós sütik versenyére készült csodákat szombaton regisztrálhatták az édesszájúak kedvében járók. 20.00 Elkezdődik a Diós bál, hajnalig mulat Lengyeltóti a dió ünnepén. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT TÁMOGATTÁK: LENGYELTÓTI ÖNKORMÁNYZATA ÉS A JUGLANS HUNGÁRIA KFT. A magyar mezőgazdaság bezzeg-cikkjévé vált a kiváló dió értékesítés Idén is biztos piaca van a Lengyeltótiban termő csonthéjasnak, főleg németek asztalára kerül Biztos piaca van a lengyeltóti ültetvényeken termő diónak idén is, tudtuk meg Dankó Józseftől, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetőjétől, a szombati diótermesztési tanácskozás házigazdájától. Idén közel százan fogadták el a cég meghívását. A hazai, főként dunántúli diós szakma színe-java cserélt tapasztalatot a lengyeltóti szakmai eseményen.- „Bezzeg-cikk” lett mára a dió a magyarországi mezőgazdaságban - kezdte előadását Majthényi Bemát a „Pannon-dió” integrátoraként ismert Garten Kft. képviseletében arra utalva, hogy az idei év pozitív értékesítési kilátásai is igazolják: jól bevezetett, jó piaci pozícióval rendelkező cikk a magyar dió külföldön. A szakember hangsúlyozta: az idén várható termésnek a nyolcvan százalékát már előre értékesíteni tudták.- A világon jelenleg fellelhető készletek szinte a nullával egyenlőek - elemzett az idei kilátásokról Majthényi Bernét a tavalyi, sokhelyütt a vártnál jóval gyengébb mennyiséget Finom. A legkisebbek is jól érezték magukat a diófesztiválon ■ Másfél-két Eu- rót adnak egy kiló héjas tóti dióért a német felvásárlók. Rendszerváltás előtt A LENGYELTÓTI DIÓÜLTETVÉNYT még jóval a rendszerváltás előtt telepítették, akkor a bogiári állami gazdaság volt a gazdája. Az, hogy hírnévre csak jóval később, már a Juglans tulajdonában tett szert az ültetvény, annak tudható be, hogy míg a BB- nél a dió csak egy - ráadásul nem is a fontosabbak közé tartozó - profil volt a több közül. Most kizárólag a dióst tulajdonló, annak termesztésére specializálódott cég műveli magas szakmai színvonalon. Ültetvényeiken összesen húszezer fa terem, egyenlő arányban a három fő magyar fajtából. hozó évvel a helyzetet magyarázva. Leszögezte: a hiány miatt az idei értékesítés sikerének fő záloga az lehet, ha időben sikerül piacra vinni a magyar diót. A kedvező folyamatok között a szakember azt is megemlítette: Oroszországban mintegy negyven százalékkal emelkedett az utóbbi időben a héjas gyümölcsök fogyasztásának aránya, és egyre nagyobb a kínai fogyasztás is. Elhangzott: a Lengyeltótiban termő diót elsősorban németországi piacon értékesítik, ahol „Balaton dióként” ismerik jól a minőségre igényes felvásárlók. Átlagosan 1,5 - 2 eurót fizetnek a német vevők a héjas dió kilójáért, az extra méretet pedig ennél valamivel többért is el lehet adni a határon túlra. Dankó József elmondása szerint közepes mennyiségű termésre vannak kilátásaik. Ösz- szességében elmondható, hogy a szárazság semmiképp sem kedvezett a nagy vízigényű diónak ebben az évben.- Egy évben ezer milliméter csapadékra van szüksége a diónak, idén most tartunk négyszáznál - mutatott rá Dankó József, aki szerint ugyanakkor a tavalyi, rendkívül csapadékos év sem hozott rekordot, mert a növénynek kellően meleg hőmérsékletre is szüksége van. ■ Füleki T.
