Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-08 / 210. szám
6 2011. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A kabinet letörné a lobbit települések A kormánypártban is heves viták várhatók Labdába rúghatnak? Ahogy minden városban, Egerben sem lehet tudni még, kié lesz az iskola, és bizonytalan az is, más ügyekben mekkora mozgásteret enged a kormány a városoknak. Több település vezetői jelezték: nem szimpatikus számukra az, ahogy a kormány átalakítaná az önkormányzatok feladatait. A kevés ellenzéki vezetésű város többé-kevésbé nyütan ellenáll, de a kormánypártiaknál is jelentős érdekellentétek vannak. Sztojcsev Iván Braunmüller Lajos A csongrádi megyeszékhely nem adja át iskoláit az államnak - jelentette be Botka László, Szeged polgármestere. A szocialista városvezető ezt arra reagálva mondta, hogy a kormányzati tervek szerint az általános iskolák, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tájékoztatása alapján akár a középiskolák is automatikusan állami fenntartásba kerülnének. Botka nem vállalt nagy kockázatot, amikor közölte: a város jobban ért a helyi oktatási ügyekhez, mint az államtitkárság. Egyre valószínűbb - bár a kormányzati tervek részleteire még várni kell -, hogy az önkormányzatok egy szerződéssel visszavehetnék az iskoláikat A helyzetet bonyolíthatja: mi történik, ha a kormány nem írja alá a szerződést. Az iskolák sorsa azonban csupán egy a sok pont közül, amelyben a települések vezetői szembekerülhetnek a kormánnyal. Ezekben a napokban ül össze a Fidesz frakciója többnapos tanácskozásra, és az egyik legkeményebb vitára az új önkormányzati törvény kapcsán számítanak. A képviselők közt ott ül az a 75 kormány- párti politikus, aki valamelyik városnak vagy budapesti kerületnek a polgármestere, a megyei közgyűlésekben helyet foglalókról nem is szólva. Egy olyan pont volt eddig, amelyben a polgármesterek már komolyabb eredményt tudtak elérni, igaz, nem a nagyvárosokból érkezők. Szinte biztos kikerül az önkormányzati törvény eredeti munkatervéből az az ötlet, amely kétezres lélekszám alatt megszüntette volna szinte a teljes önkormányzatiságot. Ehelyett csak a hivatal szűnik meg, és valószínű, hogy csupán a legkisebb helyeken. Jelentősen nőhet a városok adókivetési joga is, ez szintén komoly engedmény a kormánytól. A központi támogatások fel- használását azonban szigorúbban ellenőriznék, több intézményt átvenne az állam, és az sem kizárt, hogy a polgármesterek nem kerülhetnének be a parlamentbe. Önkormányzati forrásunk szerint a kormány eltökélt célja csökkenteni a polgármesteri lobbi erejét, a hatáskörök jelentős megnyirbálásáért cserébe pedig az anyagi segítséget próbálnák felajánlani. Többek között így szerezhetik meg a megyei jogú városok támogatását. A legnagyobb települések, amelyek érdekeit Kosa Lajos debreceni polgármester sokáig hatékonyan képviselte a Fideszen belül, akkora gazdasági bajban vannak, hogy forrásunk úgy véli, a megmentésükért a függetlenségük egy részét, akár a megyei jogú városi poszt puszta létét is feláldoznák. Arra, hogy egy polgármester miért nyomja majd meg a T. Házban az igen gombot olyan döntésekre, amelyek a hatáskörüket csorbítják, Tarlós István adott a kormánypárti városvezetők közül elsőként választ. A főpolgármester szerint nem érdemes egy ciklusban gondolkozni, a polgármestereknek eszébe fog jutni, hogy 2014-ben ki jelöli őket. nek, visszavehetnék oktatási intézményeik irányítását. Hoffmann közölte: valószínűleg az önkormányzatok mindent megtesznek, hogy a fenntartásukban működő, nagy presztízsű intézményeket megőrizhessék. Ezért a nevesebb gimnáziumok a jövőben is kötődnének a fenntartó városukhoz. Egységes minőség és elitgimnáziumok DÖNTŐEN AZ EGYSÉGES minőségi elvárásrendszerrel indokolta több nyilatkozatában Hoffmann Rózsa a kormányzat azon szándékát, hogy a közoktatási intézményeket állami tulajdonba vegyék. Bár a sokszor eladósodott önkormányzatok helyett az állam finanszírozná ebben az esetben a feladatokat, azt az államtitkár is elismerte, hogy ettől még a fenntartási költségek nem csökkennének. így lehetőség nyílna az állam számára, hogy fenntartóként érvényesítse elképzeléseit az intézmények életében. Azok az önkormányzatok, amelyek a köznevelési koncepcióban foglalt feltételeknek megfelelHuszonhat állami felsőoktatási intézmény maradhat Mindössze két állami fenntartású felsőoktatási intézménytípust különböztet meg a felsőoktatási koncepció, így 2015-től csak tudományegyetemek és főiskolák lennének Magyarországon - értesült az MTI. Az addig terjedő időszakban köztes intézménytípusként működnének az egyetemek, ám 2015-ig vagy integrálódniuk kellene egy tudományegyetembe, vagy főiskolává kellene alakulniuk, ha állami finanszírozásban szeretnének tovább létezni. Emellett csak a magánegyetemmé válás, vagy a megszűnés lehet járható út számukra. A dokumentum szerint így 26 állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től. Néhány hónappal ezelőtt sok vitát váltott ki az a - később hangsúlyosan cáfolt - értesülés, amely szerint a Budapesti Corvinus Egyetem megszűnne. Erről ugyan nincs szó most, de a koncepció az egyetem kategóriába sorolja az intézményt, vagyis 2015- ig a fenti módokon mindenképpen át kellene alakulnia a Corvinusnak. Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. A magán- egyetemek és -főiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá. „Már rég nem a szabályozási koncepciónál kellene tartanunk, hanem kész normaszövegnek kellene napirenden lennie” - nyilatkozta a lapunknak Halmai Péter. A Pannon, illetve Szent István Egyetem professzora szerint ezért a meglévő szöveg ismeretének hiányában nehéz megítélni a kormányzati szándékokat. Az is külön kérdés, mikor lesz kész normaszöveg - vetette fel Halmai. Alapvető ellentmondást lát abban, hogy a konvergenciaprogramban és a kapcsolódó dokumentumokban a kormány a felső- oktatást érintő jelentős forráskivonást helyez kilátásba, míg a retorika szintjén a minőségi javulás a cél. Ennek egyidejű megvalósítása elvileg nem lehetetlen, de meglehetősen nehéz feladat lenne - mondta Halmai. ■ B. L. Megkönnyebbülés Németországban határozat Nem találták alkotmányellenesnek a görög mentőcsomagot Tízpontos csomag a hitelesek megsegítésére Angéla Merkel kancellárral az élen a német kormány megköny- nyebbüléssel fogadta az alkotmánybíróság szerdai határozatát, amely - a korábbi aggodalmak ellenére - nem nyilvánította alkotmányellenesnek a tavaly elfogadott görög, illetve euróövezeti mentőcsomagot. Norbert Lam- mert, a Bundestag konzervatív elnöke ugyanakkor a karlsruhei határozat másik részét emelte ki, a demokrácia győzelmének nevezve, hogy az alkotmánybíróság a jövőre vonatkozóan hasonló pénzügyi döntések esetére a parlament számára az eddiginél nagyobb beleszólást követelt. Merkel és Wolfgang Scháuble pénzügyminiszter egyaránt úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság határozata a kormány eddigi európolitikáját erősítette meg. A parlament nagyobb beleszólását Angéla Merkel természetesnek nevezte, pénzügyminisztere pedig azt állította, a kormány eddig is a Bundestag bevonására törekedett. Berlini értesülések szerint a brüsszeli Európai Bizottság ugyancsak elégedetten fogadta a korábbi mentőcsomagokat támogató alkotmánybírósági határozatot. Az esetleges bírósági elutasítás nemcsak a német kormány dolgát nehezítette volna meg, de * kiszámíthatatlan politikai, illetve | pénzügyi lavinát indíthatott vol- I na el Európában. ■ Merkel: Megerősítették a német kormány európolitikáját A hitelesek terheinek csökkentését eredményező, kivitelezhető és hosszú távú megoldást jelentő tízpontos javaslatcsomagot ismertetett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Matolcsy György gazdasági miniszterrel tegnap Budapesten. A jegybank szakértői által összeállított csomag képes hosszú távon biztosítani a stabilitást, s fokozatosan és érdemben csökkentené a hitelesek terheit - mutat rá az MNB közleménye. A jegybank hosszú idő óta igyekszik felhívni a figyelmet a devizahitelezés kockázataira. „A jegybank olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek segítik az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába” - hangoztatta a találkozón Simor. Egyetértenek a bankok bevonásával, de arra figyelmeztetnek: a pénzintézetek tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását. A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is. Az Országgyűlés hétfőn dönthet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról. ■ A BUX index 2011. szeptember 7-én 18800 1 Nyitóérték: t | Változás: 3,58% | 186001 18076 ............................ 18400 18200ÖW^ ........ 18 000 |----------Záróérték: 11 8UU Előző napi ig 4gg 17600 záróérték: ............................ 17847 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.09.07. UtoböárfR) mstbsm «*IBR Est Media 228 7,54 7 őse 1645 6,81 2 Mól 17 050 5,24 3719 Ofö» . 4281 4,66 7884 TVK 2 525 3,90 1 Egls 15340 2,88 22 Synergon 250 2,45_____6 EStar 8000 2,23 9 FHB________629 2,11 24 VE SZTES FORRÁS: BÉT Émász 16300 -2,13 1 A BUX index az elmúlt napokban 18600 18471 18 4°° 18233 18200 / t8265~tV 18000 ís 091 V 17 847 17800 V/1 17600 17680 17400 17 200---------------------------------pont- 08.30 08.31 09.01 09.02 09.05 09.06-/M’1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 09.07.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december________50800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december 47500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 99500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 7-én 1€ 1$ 1CHF i t I 275,74 Ft 195,69 Ft 228,53-0,03 Ft 1,31 Ft -0,69 Ft Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 09.07.) Vételi Eladási Budapest Bank 269,49 286,15 CIBBank 265,47 287,59 Citibank_______264,34 286,36 Er ste Bank 268,61 284709 FHB Bank______268,24 284,26 MH BteN . ■ 269,54 285,06 MKB Bank 269,88 283,72 OTP Bank 269,10 282,90 Ralftelsen Bank 270,70 282,88
