Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Egy magyar rendőr gyorsan megőrülne szudáni anzix Az ország óriási lehetőséget jelenthet a Kaposvári Egyetem számára is Argentínából be tudjuk hozni a húst, innen is lehetne. Szállítási költséggel, vámmal együtt nagyjából féláron... Persze bármennyire is igénylik a segítséget, befektetéseket, az idegeneknek meg kell küzdeniük az arab világ hagyományos útvesztőivel, s a korrupcióval.- Az azonnal három nap, a rögtön két hét, a majd két hónap - mosolyodik el Máthé Attila. - És persze kell a baksis. A sarki rendőr szemtelenül követeli, magasabb szinteken mosolyogva. Mondjuk bőrtáskában. Viszont nem kisstílűek, nincsenek nokiás dobozok... És ha komolyan gondolnak valamit, akkor a szóbeli megállapodás is kötelező érvényű. Az agrárszakember úgy véli, a Kaposvári Egyetem számára is komoly lehetőséget jelentene a már meglévő szudáni kapcsolatok megerősítése, hiszen az uni- versitas élelmiszer-tudományi és -biztonsági programjaira óriási az igény az afrikai országban.- A tudás tőke nélkül is exportálható - vélekedik. - Emellett a befektetők sem járnak rosszul, hiszen 15-20 százalékkal nagyobb profitot lehet elérni odakint. Százötvenezer dollárból 67 hektárnyi szűz területet lehet öntözéses művelésbe vonni, mely másfél-két év elteltével már vissza is jön, a harmadik esztendő végétől pedig profitot termel. Igaz, nem ritkán a hazainál puritánabb körülményekkel kell beérnie, aki munkát vállal az országban. Nyáron nem ritkán ötven fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, igaz, legalább nem párás a levegő. A főváros és a vidék között óriási az életszínvonalbeli különbség - Kartúmban akad egy réteg, mely kéthetente Svájcba és Franciaországba jár bevásárolni... -, s sokatmondó, hogy előbbiben talán három kijelölt gyalogátkelő található. Jelzőlámpa pedig egy sem...- A közlekedés tragikus, egy magyar rendőr úgy két perc alatt őrülne meg - magyarázza Máthé Attila. - A tömegközlekedésről pedig azt hiszem, mindent elmond, hogy utaztam vidékre olyan busszal, ahol a rendőr előbb a sofőrt vonta ki a forgalomból, majd a járművet.. Cserébe viszont egy sokkal nyugodtabb élet várja az európai rohanáshoz szokott vendégmunkásokat. Az emberek, noha az országban nagyjából négyszáz nyelven beszélő 597 etnikum él, barátságosak, az idegenek leállnak beszélgetni egymással az utcán, sőt...- ... behívnak magukhoz egy teára! - állítja a kaposvári agrár- szakember. - Egy tízmilliós nagyvárosban. Olyan a hangulat, az emberek egymáshoz való viszonya, mint régen a magyar falué. Nem véletlen, hogy a kint dolgozó magyarok kifejezetten jól érzik magukat az országban, a többségnek csak egy-egy pohár jó vörös bor vagy sör hiányzik.- A vallás miatt nincsen alkohol - legyint Máthé Attila -, így aztán a pörköltből is hiányzik. Mert természetesen a helyi ízek mellett azért igényeljük a hazait. Az ottani konyha tipikusan ara- bos, rengeteg paradicsomot, szegfűszeget, koriandert, római és fekete köményt használnak, igy kicsit édeskés minden étel. így aztán, ha kinti magyarok összejövünk, rendre gulyást, pörköltet főzünk, amit a meghívott helyiek is imádnak amúgy. Ennél jobban csak a focit. Ha nyer a legnépszerűbb csapat, a szudáni Fradinak tartott Al- Hilal, megőrül a város, még éjjel is tart a népünnepély. Minden olyan, mint otthon egy nagy győzelem után, csak itt nem isznak hozzá. Maximum vizet. Amit most már én is le merek utánozni. Eddig nem lett bajom tőle, persze ez nem azt jelenti, hogy tíz év múlva sem lesz... Már mer vizet inni. Csapból, kútból egyaránt. Európai ember számára ennél pontosabb fokmérő' nem is lehet, sikerült idomulnia a helyi körülményekhez. függetlenedése békésen zajlott le, fél évvel a népszavazás után július kilencedikén váltak le az anyaországról, ám a helyszínen ebből semmit sem lehetett érezni. Csak csendben teszem hozzá, már 2005 óta saját kormánya volt az országrésznek, s olyan területi, gazdasági és kulVas András Máthé Attila, a kaposvári agrár- szakember három esztendeje tette át törzshelyét a somogyi megyeszékhelyről Afrika harmadik legnagyobb országába, Szudánba. Eredendően az Afrikai-Magyar Egyesület képviselőjeként érkezett meg a fővárosba, Kartúmba, ám azóta egy vegyes vállalat, a két év előkészítő munka után megalakult, s mezőgazdasági technológiák, termelési rendszerek kivitelével, kereskedelmi fejlesztésekkel foglalkozó BMA igazgatójaként dolgozik. Ahogyan a névjegykártyáján is áll: a Kamal Alahmedi mecsettől délre.- Szudánban igen ritka, hogy rendes házszámot kap egy épület - magyarázza a meglehetősen szokatlan tájékoztatási fór-, mát, ami alapján azonnal szánakozva gondolunk a helyi postásokra. - Nincs is posta valójában - folytatja, mintha csak kitalálta volna a gondolatunkat. - Csomagküldő szolgálat akad néhány, de előtte telefonon egyeztetni kell velük, hová hozzák a küldeményt. Mielőtt komolyabban elborzadhatnánk az ázsiai, pontosabban afrikai körülmények miatt, Máthé Attila azonnal hozzáteszi, ennek ellenére imád odakint élni. Noha Szudán kapcsán idehaza csak a darfüri borzalmakról, illetve Dél-Szudán viharos függetlenedési folyamatairól lehetett hallani, az élet az afrikai országban meglepően nyugodt- Az Arab Tavasz, vagyis a forradalmak nem érintették - teszi hozzá az agrárszakember -, néhány tüntetés le is vezette az esetleges feszültséget. A lét- biztonság pedig jobb, mint itthon. Afrikai léptékkel a déli országrész turális autonómiát élvezett, ha Erdélynek ilyen lenne, mindenki örülne Magyarországon... Mely korábban, még a szocializmusban jóval komolyabban figyelt az afrikai országra, mint a rendszerváltás után. Kartúm ugyan foglalkoztatott Budapesten tiszteletbeli konzult, ám a magyar követségi épület régóta üresen állt a szudáni fővárosban. Pedig lenne igény a magyar technológiákra, termékekre, s tudásra, hiszen odakint mindennek óriási a becsülete, ami magyar - a lakatot a köznyelv a mai napig - a hajdani Elzett-termék után - csak tutónak hívja.- A világ már felfedezte magának az országot, így jelenleg lépéshátrányba kerültünk - állítja a kaposvári agrárszakember. - Itt vannak a britek, a kínaiak, a franciák, a hollandok, a japánok, persze nem véletlenül: Szudán tavaly a világ tizenhetedik leggyorsabban növekvő gazdasága volt. Dubai például kétmilliárd dollárt fektetett be, hogy Szudánban termeljék meg maguknak a szükséges élelmiszereket. Lassan Magyarország is kapcsol, tiszteletbeli konzul dolgozik az országban, s tavasszal Martonyi János külügyminiszter is járt itt. Máthé Attila szerint óriási lehetőségeket hordoz magában á mind szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítése, a helyiek ugyanis kormányszinten akarják fejleszteni a mezőgazdaságot, melynek fejlesztése nemzeti prioritást élvez, ■*' Máthé Attila óriási lehetőséget lát a magyar-szudáni kapcsolatokban ugyanis tudják, egyszer elfogy a jelenleg első számú bevételi forrásnak számító olaj. Komplett technológiákat lehetne éladni az országba, ahol kifejezetten keresik a jó szakembereket, s a magyar oktatásnak még mindig nagy a becsülete arrafelé, hiszen a döntéshozók közül sokan, még a rendszerváltás előtt Magyarországon tanultak. Az üvegházakért, szabadföldi, komposztálási, haltermelési, valamint a napenergiát hasznosító technológiákért, mobil vágóhidakért cserében nyersanyagokat, élelmiszer- ipari alapanyagokat lehetne importálni.- Gyapotot, biotermékeket, húst - sorolja a cégvezető. - Ha Személyes biztosítékai vannak a törhetetlen kapcsolatnak jubileum Tizenöt éve szentesítette Balatonfenyves a Zetelakával ápolt szoros barátságot Somogy egyik „legélőbb” testvértelepülési együttműködése jubilál a héten, Balatonfenyves polgármestere szerint szerénytelenség nélkül állíthatják ezt székelyföldi kapcsolatukról. Lombár Gábor elmondta: szeptember 7- én tizenöt éve, hogy aláírták az együttműködési megállapodást a székelyföldi Zetelaka - Zeteváral- ja tisztségviselőivel. - Partnertelepülésünk Lengyelországban van, azonban korábban azt mondtuk: testvértelepülésünk ott lesz, ahol magyarul köszönnek vissza nekünk - fejtette ki Lombár Gábor, hogy az erdélyi kapcsolat esetében náluk a „testvér” szó is különös jelentőséggel bír. Ennek ellenére a zetelakiakkal ápolt kapcsolat korántsem formális aktusokra épül, hanem életre szóló barátságok táplálják. Az együttműködés intenzitását jelzi, hogy míg Balatonfenyvesen a 15 éve tartó kapcsolat alkalmából a Zetelakát és környékét fotózó Iordache Bartalis Melinda képeiből nyílt kiállítás a fenyvesi községházán, a balatoni település focistái épp az erdélyiekkel közösen életre hívott Székely kupára tartottak. Alig néhány hete annak is, hogy a székelyföldi és balaton- fenyvesi gyerekek együtt tértek haza Lengyelországból, a lengyel partnerekkel kibővült közös tábort ötödször szervezték meg. Lombár Gábor elmondta: Székelyföldön találta meg testvértelepülését Balatonfenyves mindkét településen kezdettől fogva megvannak az emberek, akiknek szívügye a kapcsolat. Nem titok, hogy Zetelakán Sebestyén Csaba korábbi polgár- mester, jelenlegi titkár és családja a barátság motorja, akik gyermekeikkel ugyancsak néhány héttel ezelőtt Balatonfenyvesen tettek állampolgári esküt, ahogy Mátyás Gábor, az erdélyi település lelkésze is. Lombár Gábor elmondta: a tisztségviselőkön keresztül valamennyi zetelakinak eljuttatták üzenetüket, hogy Balatonfenyves számára „különösen nagy tisztesség lenne”, ha a továbbiakban bármelyikük Fenyvesen esküdne a nemzeti lobogó alatt. ■ Füleki Tímea Gazdasági együttműködés is- ha csak azt nézzük, hogy a kapcsolat kezdete óta hány balatonfenyvesi lakos járt a Hargita lábainál és mennyi székelyföldi érkezett a balatonfenyvesi strandra, akkor csöppet sem kérdés a kapcsolat turisztikai, s ezáltal gazdasági jelentősége - fogalmazott Lombár Gábor, aki szerint azonban a klasszikus értelemben vett gazdasági kapcsolatokhoz egyetlen település kevés, ezért azt tervezik, hogy ősszel a Balatoni Szövetség és a székelyudvarhelyi térség kapcsolatát frissítik fel.
