Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-05 / 182. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 5., PENTEK POSTÁNKBÓL Másfél évtizedért 700 forintot adott a nyugdíjpénztár Mélységes felháborodásomnak szeretnék hangot adni! Nagyon szemérmetlennek tartottam a Fideszt, hogy álla­mosította, sokak szerint „ellop­ta" a magánnyugdíjpénztárak­ban lévő mintegy 3000 milliárd forintot. Nem tudom megítélni azt, hogy ezt szakmailag jól tet- ték-e, de az biztos, hogy nagyon rosszul, illetve szinte sehogy nem magyarázták meg. Az ész­érveket megértettük volna. Ehhez kapcsolódik, bár utó­lag sem magyarázza az előbbit, hogy megkaptam a magán­nyugdíjpénztáramtól a nekem járó kamatot. Alig több, mint 700 forintot... ■ A inagúnyugdíjpénztár biztosan számokkal tudná magyarázni iga­zát, de ez nem érdekel. Én már az 1990-es évek köze­NillCS szemetes a sétányon. Gyönyörű Barcsnál is a Dráva partja, s köszönet azért, mert megépült a sétány, ami a vasútállomástól és a hajókikötőtől addig a strandig vezet, ahol a kenusok táborozni szoktak. Látszik, hogy sok pénzt szántak rá, és szépen csinálták meg a széles járdát, s ültettek fákat is. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a sétányon tucatnyi eldobott műanyag üdítőspalackot találtam, amíg elfért a hónom alatt, addig össze is gyűjtöt­tem ezeket. De nincs a sétányon - amely pedig sok száz méter, talán kilométernyi hosszú - egyetlen szemetesedény sem. Na jó, azért nem kéne szemetelni, de egyszerűbbnek tűnik pótolni ezt a hiányosságot, vagy nem? Akkor még jobb lenne sétálni itt EGY DRÁVA-IMÁDÓ Ha nem kérdezik a kaposváriakat, akkor is elmondhatják a véleményüket pén beléptem a magán­nyugdíjpénztárba, és a munka­helyemen a vezető helyettese­ként elég magas volt a fizeté­sem. Nem számítottam sok | pénzre az előzetes információk alapján, 30.000 forintra gondol­tam, ami persze nevetséges ősz- szeg ahhoz képest, hogy másfél évtizeden át üzletelhettek a pénzemmel. Amikor megláttam az értesítést, nem is tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Arcpirítóan megalázónak tar­tom az összeget, s azt, hogy úgy érzik: ezt megtehetik velem. S nyilván még több tízezer em­berrel. Miért lehet az, hogy én iszom meg annak a levét, ha a pénzügyi befektető rosszul dönt, rosszul gazdálkodik a pénzemmel, amit nekem mu­száj nekik odaadnom? Ugyanez, de kicsit más: örömmel olvastam a Somogyi Hírlap csütörtöki számának 5. oldalán, hogy egy ügyvéd sze­rint visszaperelhető a pénz egy része, amit a svájci frank egyre emelkedő árfolyama miatt fize­tünk. Szerintem felelnie kell döntéséért annak, aki felvette a svájci frankos hitelt, mert ez nem volt muszáj - nem úgy, mint a magánnyugdíjpénztárba való befizetés -, de úgy volna korrekt, ha a bank - amely munkatársai és ügynökei nem figyelmeztettek a veszélyekre a fizetésük, jutalékuk miatt - va­lamennyire osztozna az üzleti kockázaton az ügyfeleivel. EGY HŰSÉGES OLVASÓJUK A Somogyi Hírlap 2011. 07. 28-1 száma „Szita Károly közleményt adott ki és egyeztetésre hívta az állatvédők képviselőjét” címmel írást közöl a kaposvári állatmen- | hellyel kapcsolatos' helyzetről. Teljes mértékben egyetértek a civil szervezetek és a sok állatba­rát, állatszerető kaposvári meg­nyilatkozásával, melyben meg­próbálták hangjukat hallatni a nekik nem tetsző és velük előze­tesen nem egyeztetett városházi döntésről. Ez azonban nem tetszik a vá­rosvezetésnek, ami kifejeződik Kedves Szerkesztőség! Én egy nagy panasszal fordulok önök­höz. Szegerdőn lakom, özvegy vagyok, 70 éves, nem is ez a bá­natom. írom tovább, van 5 uno­kám és 5 dédunokám. Lány uno­kám most szülte az ötödik déd­unokámat. Ő is a faluban lakik. a közleményből. így tesz a pol­gármester akkor, amikor túl va­gyunk az előkészítésen, túl va­gyunk a közgyűlési döntésen, azaz majd minden érdemi lépé­sen, kivéve az érintett civilek­kel történő egyeztetésen. S ami­kor a meg nem kérdezettek, mi­vel nem keresték meg őket, ké­rés nélkül elkezdenek véle­ményt nyilvánítani, valamint kellő információ hiánya miatt kutyák életét visszafordíthatat­lanul megváltoztató tettekről vi­zionálnak, az nem tetszik. Van­nak Kaposváron más példák is. 22-én osztottak valami élelmi­szercsomagot, én meg az uno­kám, meg sokan kimaradtunk ebből az adományból. Nem is miattam, hanem az unokámat sajnálom, mivel van öt gyer­mek, és a férje egyedül a kereső. Nem tudom, hogyan csinál­Csak néhány a közelmúltból a teljesség igénye nélkül: a Toldi általános és középiskola integ­rációja, a háztartási hulladék gyűjtéséről, szállításáról és ár­talmatlanításáról szóló helyi rendeletnek a számlázási ren­det szabályozó része, a távfűtés árának csökkenését célzó la­kossági kezdeményezéshez va­ló viszony, a kaposvári vendég­látóhelyek és üzletek nyitvatar­tási rendjét újra szabályozó és a lakosság kulturált szórakozá­sát, illetve az egészséges kör­nyezethez való jog biztosította hatnak ilyent, felháborító, hogy azok is kaptak csomagot, ahol három nyugdíjas van és egy ke­reső. Miközben nekem csak 80 ezer forint a nyugdíjam. Ebből kell kifizetni a lakásfenntartást, alig marad valami apró, hogy megéljek. Tóth endréné pihenését célzó helyi rendelet. A felsorolt ügyeknek van még egy nagyon jellemző és ez­által sem elhanyagolandó vetü- lete: egyetlen esetben sem von­ta vissza a közgyűlés saját több­sége által hozott - még ha utó­lag hibásnak is bizonyuló - döntéseit, pedig kaposváriak százait, ezreit hátrányosan érintőek voltak. Az ok nagyon prózai is lehet, azaz ne essen csorba a polgármesteri és közgyűlési többségi tekinté­lyen. JURMANN BÉLA, A P.É.K. EGYESÜLET ELNÖKE, ÁLLATBARÁT Nagyon tetszett a zeneház előtti sétány hangulata Régen jártam már Kaposváron, s most rácsodálkoztam a város­ra, hogy milyen szép. Különösen az a sétány tetszik, ami a Szivár­vány zeneház előtt van. Az is tet­szett, hogy sokan ültek a tera­szokon. Ez így nagyon hangu­latos. BORBÉLY KÁLMÁN Én nem kaptam csomagot! szegerdő Alig tudok megélni 80 ezer forint nyugdíjból Szomorú képet mutatnak a vasút parkoló vagonjai Sok-sok éve már, hogy szomorú képet mutatnak a balaton- fenyvesi kisvasút „parkoló” va­gonjai. Nemcsak én, aki sokat já­rok arra vonattal, hanem a kül­földi nyaralóknak is meg lehet a véleménye ettől az elszomorító látványtól. Lehetnének talán egy hábo­rús film díszletei is és talán még pénzt is hozna a kisvasutat üzemeltető társaságnak, mert az ilyen állapotban lévő vago­nok csak ilyen célra alkalma­sak már. Ha más megoldás nem adódik, akkor én azt ajánlom, hogy legalább vontassák el szem elől őket, vagy pedig ta­karják le. Egy Kaposvárról uta­zót azonban nemcsak ez a lát­vány bosszant ha már vasútról esik szó, hanem végig a vona­lon ezt látja az erre utazó: be­zárt állomások, gaz, felszedett vasúti sínek, talpfák, satöbbi. Hát nem tudom... Mindig arra gondolok, hogy vajon az akkori döntéshozók gondoltak-e arra, hogy hova vezethet a döntésük. S látják-e az „eredményt”. Vajon hány méter vasúti sín került már a MÉH-telepekre ezekből? Kérem, ha már van amin nem lehet gyorsan változ­tatni, legalább a kisvasút hasz­nálaton kívüli vagonjait próbál­ják meg eltüntetni, mert tart az idei idegenforgalmi szezon, és még nem késő lépni a dolog­ban. K. O., KAPOSVÁR Tetszett az udvar. Vidéken járva észrevettem ezt a szép virágos udvart és lefotóztam. Arra gondoltam, meg le­hetne jelentetni a megye napilapjában, biztosan nagy örömöt szereznének a tulajdonosnak. Sok munka lehet a kertben, de megérte. A képet egyébként Homokszentgyörgyön készítettem KAPOSVÁRI Félig léghajó, félig helikopter volt, mint a Gyuszié Gyuszi nagybátyám vállalkozó szellemű ember volt. Gondolt egyet és kiment Amerikába. Nem lett belőle dollármilliomos. Ennek egyik oka talán az volt, hogy min­denféle nyelven beszélt, de úgy, hogy közben keverte őket. Ezzel a különleges nyelvtudással azért mégis elérte, hogy brigádvezető lett. (Ahogy mondani szokta, a grand szenyor.) Az ő brigádja tar­totta rendben a Niagara-vízeséstől New Yorkig vezető magasfeszült­ségű vonalat. De azért nem tett le arról, hogy egyszer majd ő is mil­liárdos lesz és hatalmas vagyon­nal tér haza. Ezt viszont becsüle­tes ember csak úgy érhette el, ha valamit kitalál, amire mindenki­nek szüksége van és veszik mint a cukrot. Mivel mi ketten ugyan­abból a fából lettünk faragva, ezért rámhagyta a legértékesebb találmányát, amihez egy prototí­pust is készített. Ez egy helikopter és egy léghajó vadházasságából született csoda volt, amit sokan előtte megcsodáltak, a háta mö­gött meg kiröhögtek. De hát ilye­nek az emberek, mindent ami új, először elutasítanak. Gyuszi bátyám szívbeteg volt, egyik percről a másikra meghalt, kis vagyonkáját széthordták a „barátai”. Azóta eltelt 25 év... Nemrég láttam egy kanadai fil­met. Favágókról szólt. A kivágott rönköket a kanadai őserdő köze­péből egy csodaszerkentyű szál­lította a fatelepre. Félig léghajó­iéiig helikopter volt... FORIS GÁBOR, SOMOGYASZALÓ Régóta hiányzik nekem Somogy Tápiószőlősön is Meg szeretném Önöktől rendelni egy példányban a Somogyi Hírla­pot! Majd valahogy kigazdálko­dom az árát, mert nagyon hiány­zik nekem Somogyország. Leg­alább tudjam azt, hogy mi is tör­ténik ott lent szép Somogy tájain, amelyről verset is írtam. HARANGI GÁBOR, TÁPIÓSZŐLŐS Nézd barátom, a tavasz közeleg Nézd barátom a tavasz közeleg, Nézd most mennyi madár repdes odafent, És most mennyi csatát rejt nékilnk e-világ, Hát sok szép álmokat, amely egyszer talán va­lóm válhat már! Nézd barátom most zöldül a határ, E drága somogyi szép határ: Hát fönt a dombról nézem én, ezt a szép csodát, Hogy milyen bájos is, az én drága hazám. Nézd barátom, most ez az én falucskám! A két szemem letekint a dombtól, És minden áldott nappalon imát mond reá, Hogy örökké tarthas­son énbennem, ez a szép világ, Ez a bábonymegyeri kisvilág. Nézd barátom ezt a szép világot, Amelynek most Te is része vagy, Igaz hogy az élet gyorsan elszáll tova tűnik, De mindig büszke légy árra, hogy Te somogyi vagy! Mert ez egy talpalatnyi föld, amit megbecsülni kell, Hidd el bará­tom azt, hogy itt élned és halnod kell! Ha már elfogy benned majdnem minden remény, Akkor bátran nézz fel az égre, mert az úr egyszer téged is megsegél! És akkor rájössz arra, hogy milyen szép is e-világ, Bizony kár lenne elpusztítani, ezt a sok szép isteni csodát, Ezt a szép somogyi csodát » * 4 ) i

Next

/
Thumbnails
Contents