Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-05 / 182. szám

6 2011. AUGUSZTUS 5., PENTEK GAZDASÁG NYERTESEK 2on.o8.o4. •Mr'' -'mmtm ma m»r MTelekom 540 0,74 610 Émász 18 700 0,00 0 Fotex J360 0,00 US VESZTESEK forrás: bét írná# amkm vms* mks FHB 724 -7,17 79 E«t Media 310 -5,19 19 Rába 689 -4,30 38 OTP 4670 -3,69 18 737 Synergon 269 -3,58 6 PannErgy 725 -3,33 54 0RC 1985 -2,69 _ 0 Titokban tartott tb-adósok járulék Az adóhatóság kutat, az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek megoszlása (százalék) járulékbevételek és hozzájárulások központi költségvetési hozzájárulások ■■ egyéb bevételek * Előzetes tény. ** Előirányzat. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Miközben 120 milliárd fo­rintot von ki a kormány az egészségbiztosító költ­ségvetéséből, titok övezi a közel 105 milliárdos járu­lékkal tartozók körét. Bár hat év alatt megduplázó­dott az állam hozzájárulá­sa az egészségügy műkö­déséhez, mégis eladóso­dott az ágazat, elkerülhe­tetlen a gyógyítási alap­csomag meghatározása. Nógrádi Tóth Erzsébet Közel 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) já­rulékának kinnlevősége, de az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listá­ját. Ezt a választ kaptuk a NAV sajtóosztályától a tartozás erede­tét firtató kérdésünkre. Ez Rolek Ferencet, a Munka­adók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meg­lepte. Annál inkább, mert a je­lentős összeggel tartozó adóhát­ralékosok listája mindenki szá­mára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járu­léknál is, hiszen mindkettő köz­pénz - mondta a Világgazdaság­nak. Egyébként azt gyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást. Ez a véleménye a Stra­tégiai Szövetség a Magyar Kór­házakért Egyesület elnökének is. Csiba Gábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a já­rulékfizetési hajlandóságot, ami­re nagy szükségük lenne az EA- ból gazdálkodó kórházaknak, szakrendelőknek. Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5 milliárd forintos járulék­kinnlevőség értékét, ha a Széli Kálmán-tervben előírt egészség- ügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kell meg­takarítani. Vagyis közel egyév­nyi spórolás összegét fedezné a kinnlevőség. A NAV munkatársainak ki­emelt feladata a járuléktartozá­sok beszedése és csökkentése - mondták lapunknak. Informati­kai rendszerük segítségével tervszerű ütemben válogatják az adófolyószámlákról a hátralékos adózókat, s a hatályos törvények eszközeit felhasználva megkí­sérlik a behajtást. Élnek az in­kasszóval (a tartozást az adózó bankszámlájától hatósági átuta­lási megbízással leemelik), letilt­ják a foglalkoztatás­ból származó jöve­delmeket, lefoglal­ják és árverésen ér­tékesítik az adózó tulajdonában lévő ingó és ingatlan va­gyont. Amúgy az EA idei, 1385,3 milliárd forintos be­vételi előirányzatának 48 száza­léka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alap­nak. Ez az arány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbe­vételek javára - hívta fel a fi­gyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tu­dományegyetem egészségbizto­sítási és egészségpolitikai tan­székének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosí­tási járulék mérté­ke. Ebből is érzékel­hető, hogy a gazda­ság- és egészségpo­litika konfliktusából az előző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő já­rulékok csökkentése serkentő­leg hat majd a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra. A pénzügyi-gazdasági válság ugyan keresztülhúzta e számí­tásokat, de a kormány döntését a munkáltatók is támogatták - állítja Rolek Ferenc. Hosszú tá­von ugyanis csak a béreket ter­helő járulékok és adók további csökkentésével növelhető a ver­senyképesség és bővíthető a fog­lalkoztatás. Szerinte az Egész­ségbiztosítási Alap egyensúlyát nemcsak a bevételek átrendező­dése, hanem az egészségügyi költségek drasztikus növekedé­se is befolyásolja, amiből adódik a kérdés: hogyan finanszírozha­tó a gyógyintézményrendszer? A költségnövekedést az inno­vatív technológiák, az új és drá­ga orvosságok berobbanása, va­lamint a lakosság idősödéséhez társuló ellátási igény bővülése idézi elő, ám ez utóbbi a járulék- fizetők számának csökkenésével is jár. Ezért is kell megreformál­ni az egészségügy finanszírozá­sát, de többletpénz is kell a rend­szerbe - erősíti meg Csiba Gá­bor. Forrást is javasol: a biztosí­Egészségbiztosítási járulék-kinnlevőség Év Mrd Ft 2010. június 30. ___________101,4 20 10. december 31. 101,0 2011. június 30. 104,5 FORRÁS: NAV tó pénzalapját a különféle egész­ségre ártalmas élelmiszerek, ita­lok, cigarettatermékek fogyasz­tói adójának becsatornázásával növelhetnék. Végül is nincs más­ról szó, csak arról, hogy az ál­lam az egyik zsebéből a másik­ba teszi a pénzt - mondja. Hogy ez esetben nem sérül-e a biztosítási elv? Boncz Imre sze­rint nem. Akkor sem kell felad­ni a szolidaritás elvén nyugvó biztosítási rendszert, ha a jövő­ben az Egészségbiztosítási Alap­ban a járulékbevételek terhére még tovább nő a költségvetési arány. Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárra akkor is szük­ség lesz. Amúgy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy olcsóbban működtethető az álla­mi rendszer a tisztán biztosítási alapúnál, a több-biztosítási rend­szer pedig kétszer annyiba ke­rül, mint ahol egy finanszírozza az egészségügyet - avat be a biztps.ítást,udomány világába a szakember. Adódik a kérdés: milyen ellá­tási csomagra számíthatnának a betegek az adóalapú rendszer­ben? Azzal mindenki egyetért, hogy a mai gyógyintézmény- rendszert és a ma járó ellátáso­kat az egészségbiztosító jelenle­gi forrásából nem lehet finan­szírozni - véli Boncz Imre. Azért sem, mert annak ellenére, hogy nincs meghatározva az ellátási alapcsomag, elvileg mindenki­nek a legmagasabb szintű ellá­tás jár, ezért alakulnak ki a hosszú várólisták, adósodnak el a kórházak - teszi hozzá Csiba Gábor. Ezért ő feltételekhez, pél­dául a különféle térítésmente­sen igényelhető szűrővizsgála­tokon való részvételhez kötné az alapcsomag igénybevételét, így számos betegséget megelőzhet­nének, az időben felismert kórok gyógyítása pedig olcsóbb lenne. A csomag összeállítása az OEP és a szaktárca feladata, ám a döntés, csakúgy, mint az Egészségbiztosítási Alap forrás- allokációja, a kormány kompe­tenciája. ■ A mai gyógyin- tézményrend- szert és az ellá­tásokat a jelen­legi forrásokból nem lehet finanszírozni. Elszámolhatták egyes kasszák a reálhozamot Vizsgálják a települések hiteltörlesztését bankszövetség Minden önkormányzatnak le kell ülnie a saját bankjával A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra kötele­zett négy magánnyugdíjpénz- tárat, hogy számítsák újra a ta­gi kifizetéseket az állami rend­szerbe visszalépett pénztárta­gok egy szűk körénél. így az Allianz Önkéntes és Magán­nyugdíjpénztárnak, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnak, az ING Önkéntes és Magánnyug­díjpénztárnak, valamint az OTP Magánnyugdíjpénztárnak 15 napon belül újra kell számolni a kifizetések összegét azoknál a volt tagjainál, akik korábban más pénztárakból léptek át, s on­nan nyugdíjcélú megtakarítást hoztak át, ám róluk az átadó pénztárak a hozamgarantált tő­ke feletti összeg (reálhozam) szá­mításához annak idején nulla fo­rint tagdíjról, tagdíj-kiegészítés­ről szolgáltattak információt. A négy kassza által alkalma­zott számítási módszer ugyanis az átlépett tagok e meghatáro­zott körénél pontatlan volt, és nem felelt meg a jogszabályi elő­írásoknak, így jelentős eltérés lehetett a kifizetendő reálhozam­ban. Ezért a felügyelet e pénztá­rak érintett tagjai esetében kifi­zetési tilalmat rendelt el. Az elő­írt ismételt számítás mindössze mintegy 1500 fő volt pénztárta­got érint. A PSZÁF haladéktala­nul feloldja a kifizetési tilalmat, ha helyesek a számítások, és azokat be is nyújtották. ■ „A Magyar Bankszövetség már hónapokkal ezelőtt létrehozott egy munkacsoportot, hogy vizs­gálja meg az önkormányzati hi­telek kérdését, és a testület rövi­desen beszámol a munkájáról” - nyilatkozta a közrádiónak teg­nap a bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint elmé­leti lehetőség, hogy az önkor­mányzati hitelek tőketörleszté­sének elkezdését egy évvel elha­lasszák, de van más lehetőség is. Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének el­nöke szerdán levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben Orbán Viktor közbenjárását kér­te a bankoknál, hogy a svájci frank árfolyamának megugrása Gémesi egy év halasztást kért miatt halasszák el egy évvel az önkormányzati hitelek tőketör­lesztését. Kovács Levente kifejtette: az egyes önkormányzatok különfé­le problémákkal küzdenek, más és más az eladósodottságuk mér­téke, ezért a megoldás módja sem lehet egységes. „Minden önkormányzatnak, amelynek problémája van, le kell ülnie tárgyalni a saját bank­jával - hangoztatta a főtitkár. - Ha találnak megoldást, akkor nincs miről beszélni, ha viszont nem találnak, akkor érdemes közösségi problémakezelési el­veket kidolgozni. A bankszövet­ség nyitott ezekre a megbeszélé­sekre.” ■ Kovács szerint van más lehetőség is A BUX index 2011. augusztus Lén 210001 Nyitóérték: I ...| Változás: -2,27%] 20 800 20580 ................■■■,...... ,n finn i Záróérték: 20600NV_«l, 20067 20400 < T 20200 I 20 000 Előző napi ...................T 19800 záróérték: 15.30, a tew Yorki? 10 cnn 20527 tőzsde nyitása /) poaj/ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 / FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 21 800 21 618 21600 21419 VV 21400 \ 21200 21323 V 21000 2U33V-20J11 20800..........................\ 20 600 ............................. 20 400_____________20 527 po nK 07.27 07.28 07.29 08.01 08.02 08.03 FORRÁS: BÉT r BET-áruszekció (forint/tonna, 08.04.) WKKKt ■ I új elszámolási ér MALMI BÚZA 2011. szeptember 50 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 47 500 ____ TAK ARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGŐ 2011. október 105 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 4-én 1 € 1 $ 1CHF i i i 271,97 Ft 190,64 Ft 245,51-1,39 Ft -0,83 Ft -1,23 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.04.) Budapest Bank 263,84 280,16 CIB Bank 261Á8 282,94 Citibank 260,57 282,29 Erste Bank 264,09 279,31 FHB Bank_________263,82 279,58 K& HBank 265.48 280,78 MKB Bank 266,26 279,92 OTP Bank 265,49 279,11 Raiffeisen Bank 266,70 278,70

Next

/
Thumbnails
Contents