Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-25 / 198. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Megszorítás és leépítések Európában hatszor gyor­sabban csökkentik a dolgo­zói létszámot a bankok, mint az Egyesült Államok­ban. A nagy európai pénz­intézetek létszámleépítéssel válaszolnak a romló kör­nyezetre: a lassú növeke­désre, az adósságválság fel­erősödésére és az egyre szi­gorúbb tőkekövetelmények teljesítésére. Az európai bankok az elmúlt egy hó­napban bejelentették, hogy több mint 40 ezer dolgozó­val csökkentik a létszámot, miután egyre romlott a ré­gió szuverén adósságvál­ságra. Ez rányomja a bélye­gét a bevételek alakulására. Jó lenne tudni, hogy vajon ki foglalkozik az ügyfelek bevételeinek alakulásával... (hm) Halálos gázolás történt Siófokon EGY SZEMÉLYGÉPKOCSI el­ütött egy német állampol­gárságú nőt szerda dél­után Siófokon - tájékozta­tott Bíró Gábor megyei rendőrségi szóvivő. Úgy tudjuk, a helyszínen még sikerült újraéleszteni a gyalogost, ám a kórházban életét vesztette. Az eset kö­rülményeit a rendőrség vizsgálja, (hm) Permetes almát loptak Somogybán NEMESDÉDEN három mázsa almát loptak el. A gyümöl­csöt az előző napon olyan vegyszerrel permetezték le, amely miatt 30 napig nem fogyasztható a jona­tán és a golden. A rendőr­ség a lakosságtól azt kéri, hogy ellenőrizetlen helyről ilyen fajta almát ne vásá­roljon. (hm) Fát vágtak a kaposvári tűzoltók kaposmérőben egy meg­dőlt fa veszélyeztetett egy lakóházat. A kaposvári tűzoltók vonultak ki, meg­szüntetve a veszélyhelyze­tet. (hm) Lakáshitelesekre várnak a falvak ócsa A problémát nem kezelgetni kell, hanem sebészi beavatkozásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Pontos összeg ősszel várható, a közbeszerzési pályázat eredmé­nye után. Előzetes becslések ugyan vannak, melyek szerint az ócsai házakat nagyjából 150-200 ezer forintos négyzetméteráron fel lehetne építeni. A mellette szóló érvek között leginkább a gazdaságélénkítő hatás került előtérbe, mivel a lakópark létesí­tése megmozgatná az építőipart, számos munkahelyet biztosítva. Az ellenérvekben inkább az domborodott ki, hogy nem újakat kellene építeni súlyos milliókért, hanem a jóval olcsóbb ingatlan- piacon kellene körülnézni, és az eladó házak között válogatni: pénztárca szerint.- Miért kellene máshol lakni­uk? - tette fel a kérdést Szegerdő polgármestere, Horváth Jánosáé.- Vegye meg a házaikat az állam, s törlesszenek neki a lakáshitele­sek, akár 170-180 forintos rögzí­tett devizaárfolyamon. Ez való­ban segítség lenne. Véleményem szerint a kilakoltatás előtt álló la­káshitelesek akkor sem szaba­dulnak meg teljesen az adóssá­guktól, ha viszi a bank a házukat- tette hozzá a polgármester. - Felteszem, a zálogba tett ingat­lan értékének megfelelően kap­ták meg anno a kölcsöneiket. Most már annyi tartozásuk van, hogy nem fedezi a házuk eladá­sa sem. Az is kérdéses: mi lesz a városokban, falvakban üresen maradt, banki tulajdonú házak­kal? Hol lesz rá annyi fizetőképes kereslet? Vegyük Szegerdőt: öt — £ ■ Ön szerint hova költözzenek a bajba jutott devizahitelesek? Az elnéptelenedő falvakban szívesen látnák azokat, akik elveszítik addigi otthonukat a bedőlt hitelük miatt lakáshiteles család van. Ha el­mennek például Ócsára, az itt maradt házukat ki veszi meg?- Az ilyen csőri negyedeknek is rendkívül költséges a létreho­zása - fogalmazott Szíjártó Hen­rik, Böhönye polgármestere. - Ki kell építeni az infrastruktúrát, meg kell építeni a lakásokat, vagy házakat, bölcsőde, óvoda, iskola, munkahely igény is je­lentkezik. Véleményem szerint, a gazdasági válság hatására devi­zában eladósodott hitelfelvevők­nél elsődlegesen arra kell töre­kedni, hogy saját lakásaikat tart­hassák meg. A kilakoltatások eredményeképpen számtalan család mind anyagilag, mind lel­kileg padlóra kerül, megnő a szétesett családok száma, súlyos szociális feszültségek keletkez­nek. Azok számára, akiknél sem­milyen más lehetőség nem ma­rad, mint az otthonaik elhagyása, célszerűbb magyar vidéken ren­delkezésre álló nagyszámú, jó ál­lapotban lévő, jelenleg szinte az alacsony piaci értéken sem érté­kesíthető ingatlanokban való el­helyezés. Azonban más lehető­ség is van, szociális tömeglakás igény kielégítésére: vegyük csak például a felhagyott, használaton kívüli laktanyákat. Somogybán is van belőlük elég - mutatott rá a böhönyei polgármester. Szíjártó Henrik álláspontja szerint: alapból a kérdéskör meg­közelítése a rossz. Nem a deviza­hitelesek megsegítéséről, hanem azok kártalanításáról kellene be­szélni. A kialakult helyzetnek csak kisebb részben felelősei, az esetíegesen nem kellően átgon­dolt hitelkonstrukciók igénybe vevői. Az igazi ok és felelősség a bankrendszer működésében, hi­telezési gyakorlatában keresen­dő döntő részben, és szintén nem kis részben az állam felelőssége is egyértelmű: értvén ezalatt a válságot megelőzően és a válság kirobbanása idején hatalmon lé­vő kormányzatot is. Az államnak kötelessége lett volna a tőle el­várható gondossággal és felelős­séggel mindent elkövetni az ál­lampolgárok védelme érdeké­ben. A gazdasági világválságot legkevésbé a devizahitelesek okozták. - A megoldást abban lá­tom, hogy a bankrendszernek és az egyes kormányoknak osztoz­niuk kell a felelősségvállalásban - folytatta a polgármester. - Jól lehet, az egykor kedvezőnek tű­nő devizahitel felvételekor a hi­telfelvevőnek számolnia kellett a deviza árfolyamok ingadozására, de semmiképpen nem elvárható egyszerű állampolgá­roktól, hogy egy olyan gazdasági válság be­következtét előre lás­sák, amit még a gaz­dasági válság bekövet­kezte után egy évvel is a szakemberek rész­ben alulértékeltek, részben fel sem ismertek, hisz az IMF vezetése is e téren beis­merő vallomást tett. A bankok­nak a gazdasági válság eredmé­nyeként emelkedő devizaárfo­lyamok miatt származó kamat­bevételi többletüket nem extra profitként kellene zsebre vágni, hanem a tőke előtörlesztésévé kellene előminősíteni, amellett, hogy végérvényesen egy reális elfogadható szinten maximálni kellene a kamatszinteket. A ban­koknál képződő óriási bevétel a normál gazdálkodás során vár­ható hasznot lényegesen megha­ladó, ebből kifolyólag irreális, és a hitel felvevő ügyfél megélheté­si viszonyait veszélyeztető. A fennálló problémát nem kezel­getni kell, hanem egyértelmű és hatékony - sebészi - beavatko­zásra van szükség - zárta Szí­jártó Henrik. ■ Vigmond Erika Tíz pontos megoldást kínál a devizahitelesek problémájának megoldására az tíz pontos megoldási javaslat­tal állt elő az LMP a devizahi­telesek problémájára, amit a kormánynak is eljuttattak. Ezen kívül a párt somogyi szervezete pénteken 15 órára olyan találkozót szervez a Pár­tok Házába, ahol civil szerve­zetek szakértői igyekeznek az egyéni élethelyzetekre is meg­oldást találni.- A deviza hitelesek nem szá­míthatnak se a mostani kor­mány, se az előző kormányok támogatására a problémájuk megoldásában - mondta Felder Frigyes, Kaposvár LMP- s önkormányzati képviselője Devizahitelesek bajban: megoldási javaslattal állt elő az LMP LMP szerdai sajtótájékoztatóján. - Az LMP azt javasolja: kezde­ményezzen a kormány új meg­állapodást a bankszövetség­gel, és ezekbe a tárgyalásokba vonják be azokat a civil szer­vezeteket, amelyek a banki hi­teltartozással rendelkezők ér­dekeit képviselik. Az így meg­születő új törvényjavaslatot pe­dig legkésőbb október elsejéig nyújtsák be. Ezen kívül vizs­gálja meg a kormány az álla­mi jogi segítségnyújtás lehető­ségét azon pertársaságok szá­mára, amelyek svájci frank hi­telüket illetően perlik a banko­kat. MÁRKUS KATA Otthont teremtettünk (Folytatás az 1. oldalról) amikor építettük, azért tet­tük, hogy együtt legyen a család: nagyszülők, gyere­kek, unokák - mondta Petres Attila. - Én azzal, hogy a felújítására hitelt vet­tem fel, egy terméket vásá­roltam, s ha úgy vesszük, én is munkát adtam a tégla­gyárnak, festéküzemnek, az iparosoknak. Ha egyszer már megteremtettük a ma­gunk otthonát, abban is sze­retnénk maradni. S miért kellene, hogy a társadalom pénzébe kerüljek? 20 ÉVE ÍRTUK az utolsó két Év nem volt más, mint elkeseredett küz­delem egy minden eresztéké­ben meglazult, összeomló ál­lam és egy előrehaladott pa- ralízisben szenvedő gazdaság egybentartásáért Ám a de­mokratikus erők lehetőségei kiszélesedtek, újakat nyerhet­nek. Új emberek, új jelsza­vak jöttek, még ha sokszor ugyanannak a nómenklatú­rának a tagjai is, mint az előző rezsimé, s ugyanazon a kitaposott úton kerültek a hatalomba, mint elődeik. Új állam születik, csak az a kér­dés, milyen? a félreértések elkerülé­se végett: e sorok a pereszt­rojkáról, a Szovjetunió át­alakulásáról szóltak anno... Új talapzat Széchenyinek. Gránitból és mészkőből újítják fel a szobor talapzatát a héten Kaposváron. Visszaáll a Dráva folyó ökológiai egyensúlya Új életre kelhet hamarosan két Drávái mellékág: elkészültek ugyanis a Boros Dráva és a Drá- vakeresztúri mellékágak revl- talizációs munkálatainak terve­zési feladatai - hangzott el az Eszéken tartott sajtótájékozta­tón. A határokon átnyúló pályá­zati lehetőséggel a Dél-dunántú­li Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Horvát Vízügyi Igazgatóság közösen élt. Heid Petra , a vízügyi igaz­gatóság sajtóreferens elmondta: a fejlesztés fontosságára egy ta­nulmány hívta fel a figyelmet, amely rávilágít a Dráva menti terület ökológiai egyensúlyá­nak felbomlására. Hozzátette: beavatkozások nélkül az ökológiai állapotok to­vábbi romlásával a mellékág élővilága pusztulásnak indul, mert az élővilág számára a Drá­va menti területekre nem jel­lemző feltételek alakulnak ki. A magyar és horvát területet egyaránt érintő Drávake- resztúri mellékág revitalizá- ciójának elsődlegesen az a cél­ja, hogy újra élő kapcsolat ala­kuljon ki a Dráva főmedre és a mellékág között. A víz beáramlásának terve­zett biztosításával friss víz pót­lás válik lehetővé a Dráva felől, így a folyóvízre jellemzőbb állat és növényvilág tud kialakulni az eddig jórészt elzárt mellék­ágakban. ■ Jeki G. MEGYEI KÖRKÉP M 11111 ^ M i - üü HMMI m&m

Next

/
Thumbnails
Contents