Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-19 / 194. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 19., PENTEK 4 MEGYEI KÖRKÉP w Csombárdi Pléhkrisztus (az amatőr kategóriából, Bak Dániel fotója) Értelmes eszet, jóra menendőséget... SZAKRAMENTUM A keresztény kultúrkör elmúlt ezer évének szak­rális értékei imádságok­ban, korpuszokban, kál­váriákban vannak ve­lünk. Az imádságok él­nek; de a korpuszok csonkulásán kívül mit tu­dunk majd fölmutatni 3011 magyarságának? Balassa Tamás Egy, a múlt értékeit fölvonultató kiállításnak sosem csak az a dol­ga, hogy gyönyörködtessen, ml mindent sikerült átmenteniük eleinknek a zivataros százado­kon, az értékeket tévutakra taszi- gáló, gyök alá vonó vagy éppen hatványozó ideológiák sűrű köd­foltjain. A valóban jelentős kér­dés nem az, honnan és miért ci­peljük a „keresztjeinket”, nem je­lentéktelen persze ez sem, de ma­napság mindennél fontosabb, merre vihet velük az út Hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy nemcsak faluszéli akácligeteket, egész ligeteket emészt föl a nem­csak lelki szegénység élni akará­sa, hanem a kőkereszteket is. Pe­dig azok nem égnek. Meleget is csak egészségükben adnak iga­zán. A vandalizmus azonban nem csak a keresztény közössé­geket csaknem kétezer éve életre hívó, de előbb a bűneikért ke­reszthalált halt Krisztus ábrázolá­sainak csonkításában merül ki manapság, ez a vandalizmus ott van az üdítő ka­marazenei feszti­vál terén, a Szé­kesegyház előtt hétágra szotyolázó vigécekben is. A di­daktikus, s emiatt rendre visszaütő po­fozkodásnál mi sem áll távolabb jelen sorok szándékától, de a hety­ke „kertelevíziózás” és a virtuális „közösségi” háló­zás leépítőmunkája igenis felveti a kérdést: mit, kivel és hová kellene által vin­nünk a fogaink között? La­punk hétfői számának jegyze­tét vétetném át még a nagyér­deművel e helyen (s aztán véget is vetek a pedellusi működés­nek), melyben Szűcs Tibor kollé­gám szép metaforában kívánt a nemzetnek nagy lehajolást a hul­ladékért. Semmi szakrális nem volt benne, és mégis. Mindenközben (huss, húsz ki­lométerrel odébb, Göllébe), ugyancsak az ünnepi előestén az Ünnep a szem számára: a Ka­posvári ldstérség szakrális örök­sége című vándorkiállításán kí­Oltárok és szentségek: a szemnek is ünnep sértük figyelemmel Kiss Réka kulturális referens tárlatrende­zését Az értékmentő felhívással a kistérség azt vette a fejébe, hogy a megyeszékhely vonzás- körzetében felméri a szakrális örökséget Tette ezt tartalmilag a közül Somogy volt az, amelyben a legnehezebben szüárdult meg a kereszténység az államalapítás után”, írja az egykori idegenfor­galmi hivatal kiadványának szerkesztője Koppány vezérre, Szent István ellenlábas nagy­iig szülte földet Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágát, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját. középkorig visszanyúlva fotó- pályázattal, és a kistérség kor­társ alkotóinak a munkáival. A pályázatra 146 kép érkezett 27 fotóstól; Varga Tibor ifjú­sági, Bak Dániel (csombárdi pléhkrisztus) amatőr, míg Winiczky Gabriella (Tripti- khon) hivatásos kategóriá­ban kapott díjat Szigetvá- ry György Ybl-díjas épí­tész és Csonka Béla fotó­művész zsűrijétől. „Somogybán különö­sen nagy szerepe van a vallások közötti tü­relemnek, hiszen a magyar vármegyék bátyjára utalva, akinek a somo­gyi szállásterülete a Drávától a Balatonig terjedt”. A vallások közötti türelemért ma kevésbé aggódnánk, inkább a vallások iránti türelmet szorgalmaznánk, az iszlámtól a Krisna-tudatig. A szakralitás a megyében, Koppány ide, Lázár György oda, szemrevaló. Az említett Kupa- vár-hegy Szent László alapításá­ban, Kaposszentjakab monostor­romja, az andocsi műemlék­templom a Mária-ruhagyűjte- ménnyel, a fehérgyászos Csö- köly temetője a beszédesen fara­gott kopjafákkal, vagy éppen So­mogy első, messziről látható fe­rences kolostora Segesden: csak néhány az értékek közül. Nem is gondolnánk, hogy a Kaposvári kistérség pályázata is mennyifé­le megörökítésre érdemes értékre lelt a jutái Piétától kezd­ve, a göllei Golgotán át a kercse- ligeti Kálváriáig és Szűz Mária a Kisjézussal somogyszili ábrázo­lásáig. „Mindkettő a lélekben la­kozó egytövű adottság; az ember döntése, rítusa vagy ennek hiá­nya miatt valósul a Rend, illetve a Rendetlenség, úja Molnár V. József Máriáról, akiben az esz­tendő körének Boldogasszonyait (Gyertyaszentelő-, Gyümölcsol­tó-, Sarlós-) tiszteli a hagyomány. A kortárs fafaragók közül Jancsekity János dióból faragott reliefes Szent László oltárt a lo­vagkirály cselekedeteiről, id. Vogel József Szent László és Ist­ván naiv portréját formálta meg a bizsókkal. Gosztonyi Zoltán, a Népművészet Mestere tiszafa Korpuszának (nagy képünkön) stilizált kifejezésmódja adja szá­munkra értékét (hátoldalán az Ég szülte... népi imádság). A vá­logatásban Bodor Imre és Gál Norbert is szerepel, éger, csont, és krisztustövis volt az ötök anyagai között. Népünk hitében a Fény a te­remtő erő, úja Molnár V. Kelet­nek fordulva ezért köszöntötték a régiek a Napot, s köszöntik ma is imával reggelente a gyimesi csángók: „Adj szerencsés mai napot, Boldog munkálatot, értel­mes eszet, okosságot, És minden jóra menendőséget...” Szentek adtak témát a Kaposvári kistérségben élő fafaragóknak Kemény dió, lovagkirály. Az osztopáni Jancsekity János egyebek között négy relieffel ellátott Szent László szárnyasoltárt faragott dióból Elbontották a kordonokat siófok Fizettek a déli oldali vállalkozók Szlovákiában a Szentkirályok jubileum Porrogszentkirály képviselte Somogy megyét (Folytatás az 1. oldalról) Drága kordonbontás volt: előbb fizettek a déli oldali vállalkozók, azután nyomban eltűntek a fém­kerítések is. Amint csütörtökön megírtuk, a siófoki Petőfi sétányon szerdán délután egyes üzletek elé kor­dont állíttatott biztonsági őrök­kel az északi oldali, Balaton felő­li üzlettulajdonokat tömörítő Pe­tőfi sétány Kft. A déliek szerint azért, mert ezzel akarták ki­kényszeríteni, hogy fizessenek a forgalmas, 2007-re a kft.-tagok 160 millió forintjából újjávará­zsolt korzó fenntartásáért. Szerda estére már nyoma sem volt a kordonoknak.- Nem volt más választásom, engednem kellett a „zsarolás­nak” - mondta csütörtökön He­gyi Károly, az egyik „elzárt” üzlet tulajdonosa. - Szerda délután semmi forgalma nem volt a bér­lőimnek, akik maguk adták ösz- sze a pénzt, azt kérve, hogy egé­szítsem ki és fizessem be a Pető­fi sétány Kft.-nek. A másüt vá­lasztásom az lehetett volna, hogy biztonsági embereket foga­dok és eltüntetem a kordont, de nem akartam „háborút” a Bala­ton fővárosában, a nyári szezon­ban. Fizettem tehát és eltűntek a fémkerítések. Elérte tehát a cél­ját a kft, úgy tudom, a többi érintett üzlet tulajdonosa is kénytelen volt fizetni. ■ F. I. Beszélő viszony Kész szerencse, hogy mire az or­szágos tévék megneszelték az elsőként lapunk által megírt kor­donállítást, már csak a hűlt he lyuk volta kerítéseknek. így, erre a néhány órára sem nyújtottak azonban épületes látványt a kor­látok, mindegyiknek a tövében biztonsági emberekkel. Nem le hét tehát a történteket néhány üzlettulajdonos vitájává kicsinyí­teni, hiszen az akció nem öregbí­tette Siófok hírnevét, aligha volt rá szükség az állítólag amúgy is gyatra szezon vége felé. (fi) Porrogszentkirály képviselte megyénket a Szentkirály Szövet­ség idei közgyűlésén, amelyet ezúttal a szlovákiai Tornaija sajókirályi településrészén tar­tottak. Sajókirályi 1964-ben ve­szítette el önállóságát, s úgy le­het tagja a Szentkirály Szövet­ségnek, hogy a közgyűlés né­hány éve módosította a szövet­ség alapító okiratát, e szerint nemcsak önálló települések, ha­nem Szentkirály nevű település- részek is tagok lehetnek. Ismeretes: Szent István ki­rály ünnepére még 1992-ben kaptak meghívást a Parlament­be azok a települések, amelyek nevében szerepel szent kirá­lyunk neve. A szövetséget Iványi András,' szentkirálysza­badjai polgármester kezdemé­nyezésére 1997. augusztus 15- én alapították, István fejedelem­mé választásának 1000. évfor­dulója alkalmából. Legfőbb szerve a társult települések mindenkori polgármestereinek közgyűlése, amely évente egy­szer - a szövetség megkötésé­nek évfordulójához legközelebb eső hétvégén - találkozót szer­vez, mindig más helyszínen. Az elmúlt hétvégén megtar­tott, 15. találkozón a 21 telepü­lésből 20-at képviseltek. So- mogyból még Rinyaszentkirály tag, de nem küldtek delegációt. Szlávecz Károlyné por- rogszentkirályi polgármester elmondta: a szövetség politika- mentes, a közgyűlésen sem esik szó politikáról. Hagyo­mány, hogy a találkozó alkalmá­ból Szent István szobrot is kap a házigazda település (Porrog- szentkirályon 2007-ben volt a találkozó és szoboravatás), idén ez elmaradt, mert felújítás előtt áll a főtér. Voltak azonban kulturális programok, huszárbemutató. Szláveczné azt mondta: Ózd fö­lött van a település, hasonlóan rossz gazdasági mutatókkal, ám példaértékű, hogy napkol­lektorok hosszú sora látja el energiával a várost. Jövőre Szentistvánbaksa lesz a vendéglátó. ■ Varga Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents