Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-02 / 179. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 2., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Már internetes szégyenfalon van a szabálytalankodó horgászok névjele Tűrni kell a tetvetlenítést kötelező Nyilvántartásba veszik a visszaesőket, ne fertőzzenek Szégyenfalra kerülnek a szabálysértő horgászok. Interneten hozzák nyilvánosságra a desedai pecások monogramját. írásbeli figyelmeztetésben részesült két személy, mivel megsértették a horgászrendet. A két személy monogramját a Kaposvári Sporthorgász Egyesület (KSE) jelentette meg honlapján, s úgy tűnik, az ötlet bevált. Újabb és újabb bejegyzések látnak napvilágot, legutóbb a napokban bővült a lista. Nincs kegyelem - aki vét, az előbb-utóbb megtalálja nevét a szégyenfalon. Nemrég valakit tízezer forint halvédelmi bírságra büntettek meg és három hónapra bevonták az érvényes állami horgászjegyét, mivel nem tartotta be a szabályokat. ■ Felelősségre vonják a balhés horgászokat. Az ellenőrök új módszer alapján folytatják a desedai vizsgálatokat.- Az illető teljes nevét természetesen nem írjuk ki, ám akik rendszeresen kijárnak a tópartra, vélhetően sejtik, hogy kit kaptak el az ellenőrök - magyarázta lapunknak hétfőn Kozári Miklós, a KSE elnöke. - Villámgyorsan terjednek a hírek, s a pecások persze azt is tudják: rendet szeretnénk mindenhol. Ezért minden nap folytatjuk a vizsgálatokat. Halőreink éjjellátó készüléket használnak és késő estétől hajnalig is gyakran tartanak vizsgálatot a Deseda partján. S hogyan kerülhet fel valaki a netes szégyentablóra? Nos, volt aki egyszerre három bottal próbált szerencsét, más méreten aluli harcsát, pontyot akart elvinni, de akadt olyan pecás is, akit azért vontak felelősségre, mivel nem voltak rendben a papírjai. Az elnök szerint kemény és következetes számonkérésre számíthatnak a szabálytalankodó horgászok.- Nem akarom elkiabálni, de a környéken az utóbbi időben egyre kevesebb a rapsic - jegyezte meg. - Aki ilyesmit forgat a fejében, az egészen bizonyosan sejti, hogy nem marad el a súlyos büntetés. Ebben a haltolvajok egészen biztosak lehetnek. ■ Harsányi Miklós Nincs pardon július 1-jé- től: az egészségügyi szervek kötelezően tetvetlení- tenek, ha az érintett maga nem teszi meg. Varga Andrea Tavaly az óvodákban megvizsgált gyerekek 1,3, az iskolákban megvizsgáltak 1,7 százaléka volt tetves. A fertőzöttséget tekintve az egyes régiók között is van különbség: míg Budapesten és Pest megyében a megvizsgált iskolások 0,9 százaléka volt tetves, a dél-dunántúli régióban a vizsgáltak 2,7 százaléka.- Somogybán 2009 első negyedévében 2,8 százalékos volt a tetvesség mértéke (vizsgált személyek száma/fejtetves személyek száma), 2011 első negyedévében 2,69 százalék - tájékoztatott Varga Edit, az SMK Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv járványügyi osztályvezetője. - A számok azt mutatják, hogy évek óta nagyjából nincs változás, ám egyes közösségekben rendszeresen előfordul a fejtetvesség, ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani. A tetvesség ciklikusan jelenik meg, 20- 25 éves periódusokban visszatérően növekszik. Magyarországon legutóbb az 1980-as években okozott jelentős gondot. Július 1-jétől új törvényi szabályozás lépett életbe, eszerint a tetvesség elleni védekezés elsősorban az érintett személy, illetve törvényes képviselőjének a feladata. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi szolgálat vagy az egészségügyi hatóság beavatkozik. Mit jelent ez a gyakorlatban? A védőnőknek (eddig is és ezentúl is) minden iskolát, óvodát szeptemberben, majd negyedévenként ellenőrizniük kell. Ha tetves gyereket találnak, értesítik a szülőt, akinek kötelessége elvégezni gyermeke tetvetleníté- sét. Ezután az egészségügyi hatóság vagy védőnő, házi/iskola- orvos ellenőrzi a gyereket, és ha az még mindig nem tetűmentes, akkor „hivatalból” tetvetleníteni- ük kell, csak úgy mehet vissza a közösségbe.- Sajnos van aki újra és újra tetves lesz, mert otthon a családtagoktól visszafertőződik - magyarázta Varga Edit. - Ezért abban a közösségben ahol a tetvesség előfordult, kéthetente újabb vizsgálatokat kell végezni. Az ismételten tetves személyekről a védőnő az egészségügyi hatóságot értesíti, ők felkeresik a gyermek lakóhelyét, felderítik a töb-. Szeptemberi vizsgálat AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI hivatal 2011 szeptembertől kiemelt feladatnak tekinti a tetvesség elleni védekezést, ezért javasolták, hogy a védőnők már szeptember első két hetében vizsgálják végig a hozzájuk tartozó gyermekközösségeket, amelyben segítsen az egészségügyi hatóság. Ily módon gyorsabban lehet azonosítani azokat, akik a közösségbe behurcolhatják a fertőzést bi fertőzöttet és tájékoztatást adnak a megelőzésről, szükség esetén tetűirtószerrel látják el őket, esetleg a tetvetlenítést is elvégzik. Szakemberek hangsúlyozzák: a tetű „demokrata”: mindenkit fertőz. Nem csak elhanyagolt családokban fordul elő, ezért restellni nem azt kell, ha elkapja a gyerek, hanem azt, ha eltetve- sedik, mert nem kezelték. A szülőé a felelősség, másfél nap fertőtlenítésre EDDIG IS SOK MÚLOTT a SZÜIŐÍ felelősségen, ezután is sok fog múlni - mondta az iharosi Perjésiné Gazdag Éva, aki nagycsaládos szülőként és pedagógusként is találkozott a jelenséggel. Néhány hónapja egészen közelről, hiszen gyerekei hazacipelték az apró élősködőt. Másfél napba is beletelt, mire fertőtlenített mindent és lekezelte a családot. Szerinte jó az új törvényi szigorítás, ha valóban végrehajtják és folyamatos lesz az ellenőrzés, ha pontosan kidolgozták ennek részleteit. És még akkor sem elhanyagolható a szülő szerepe, hiszen leginkább övé a felelősség, hogy az esztétikai és egészségügyi szempontból is kellemetlen jelenségnek gátat szabjon. Az oktatási intézményekben a védőnő ellenőriz A jogszabályok szerint közösségeket kell tettesség szempontjából ellenőrizni. Az oktatási intézményekben (iskolák, óvodák) a védőnők ellenőriznek. A gyermekotthonokat, nevelőintó zeteket, bölcsődéket az intézmó nyék orvosa ellenőrzi, de a gondozóknak is figyelniük kell a tetvesség megjelenését. Tömeg- szállásokon, hajléktalanszállón az egészségügyi hatóság és a közösség orvosának feladata a rendszeres ellenőrzés. Az így kiszűrt személyek vagy törvényes képviselőjük köteles a tetvetle- nítésről gondoskodni, amennyiben nem teszik meg, kötelesek tűrni az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője által végzendő kezelést. JEGYZET VARGA ANDREA Tetű nagy szerencse A TETŰ NAGY SZERENCSE az álmoskönyvben. Tetűt keresni a fejen gazdagságot jelent. Ébren már árnyaltabb a kép: a mákszemnyi vámpír valóban gazdaggá tehet, de inkább élményben, mint pénzben. Mert „élmény” megkapni, majd kivárni, amíg elpusztul az a tetű. AZ 1950-ES ÉVEKBEN a fejte- tű nagy szégyennek számított, a tisztálkodás, a higiénia hiányának rótták fel, megbélyegezve hordozóját. Akiket megleptek a hívatlan vendégek, másnap már rövidre nyírt hajjal, bekötött fejjel téblábolt, nem éppen bőr- és környezetbarát petróleumos kenegetéstől bűzlött. Ezután jött a mosószappanos fejmosás és ecetes öblögetés, végül a növényi olajba mártott sűrű fogú fésű. Napjainkban diszkriminációként emlegetik az ezekben az években elkövetett kényszertet- vetlenítéseket, amikor autóval jöttek, és ellentmondást nem tűrve fertőtlenítettek egyes helyeken. MINDENESTRE FŐHŐSÜNK nem válogatós, a frissen mosott hajat is szereti. Jó hír, hogy a tetűfertőzés a „nagyokat” is sújtja: évente 12 millió gyereket érint az Amerikai Egyesült Államokban, ahol egymillió dollárt költenek a probléma kezelésére. A HAZAI REKLÁMOKBAN még nem jelent meg a tetűirtó- szer, egyelőre csak a gombáinkat fenyegetik. Sejtem, eljön az idő, amikor sorra kerülnek ezek a kencék is. Szülők szerint ugyanis az irtásra forgalomba hozott szerek egyre kevésbé hatásosak; tetveink annyira szeretnek minket, hogy a génállományukat is módo- sítgatják, csak hogy maradhassanak itthon, sok honfitársunkkal ellentétben. Tetű nagy szerencse. Négy nemzet ladikozott a gyors Murán kaland Somogyiak is részt vettek az erőpróbán - két napig eveztek A diákok nyáron is járnak az iskola gyümölcsösébe Barcsi vízitúrázók vágtak bele egy nemzetközi kalandba: részt vettek a Ladikod ereszkedése a Murán programban. A túrát kétszázhetven, különböző nemzetek gyermeke vállalta, akik gumicsónakkal, kenuval, vagy olyan fantáziadús csónakkal érkeztek, mint kalózhajó vagy zenehajó. Vállalkozó szellemű emberek, a négy ország több Mura menti települését érintve két nap alatt ősi, hagyományos lapos horgászladikkal ereszkednek le évről évre a Murán, ezen a sebes sodrású határfolyón. A kilencven folyamkilométert magyarok, horvátok és szlovénok közösen tették meg, köztük négy barcsi. Ungvári Zoltán, a Barcsi Városi Sport Egyesület Vízisport és Túra Szakosztályának elnöke elmondta: a hangulatos evezésen a közösségi, valamint a nemzetek közötti kapcsolatok is erősödtek. Hozzátette: a kétnapos program során sűrűn megálltak a folyó mentén, ahol az egyes települések lakói nagy örömmel, fúvós zenével, kulturális programokkal fogadták őket. A kalandtúrázók az ausztriai Murekből indultak, majd Muraszemenyéig eveztek le, csupán a vízisportok szereteté- től és a közösségi élménytől vezérelve. A magyarok 2007-ben csatlakoztak a felejthetetlen élményhez. ■ Jeki G. Kilencven kilométert hajóztak a Murán négy nemzet kalandorai Termő szilva-, körte- és barackfák látták kárát, de ezen nem sopánkodnak most az iharos- berényiek, hiszen elkészült vadonatúj tornacsarnokuk. Az Inkey- kastélyban működő iskolában régi szívfájdalom volt, hogy testnevelés óráikat egy arra alkalmatlan tornaszobában kellett tartaniuk, de ez már a múlté: a „beavatás” a tanévzárón volt, szeptembertől pedig birtokba vehetik gyerekek és felnőttek a létesítményt. Horváth Zsolt igazgató elmondta: a műemlékvédelmi hivatal - a 260 éves kastélyépület miatt - szigorú feltételeket támasztott a beruházás kapcsán: az új műfüves tornapályát az általuk megjelölt helyen lehetett csak kialakítani, így az iskolakert 100 gyümölcsfájának mintegy kétharmadától meg kellett válni. Az iskola új gyakorlókertjét a 2000-es évek elején hozták létre egy roma-program keretében, azóta is elválaszthatatlan része a technika óráknak. A gyerekek a menzára termelnek. - A legtöbb diák otthon nem szerzi meg ezeket az ismereteket, ezért nem árt, ha kapát, gereblyét vesznek a kezükbe az iskolában, ami alapja a munkára nevelésnek - magyarázta Horváth Zsolt. A tanulók egy része nyáron is bejár - tanári felügyelet mellett - az iskolakertbe dolgozni, munkájukért „kisötöst" kapnak. ■ V. A.
