Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-12 / 188. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK HÍRSÁV • • Összefügg a hús és a cukor húsfogyasztás és a cukor- betegség: már napi egy virsli ötven százalékos kockázatnövekedést jelent Amerikai kutatók szoros összefüggést találtak a vörös húsok fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Jó hír azonban, hogy ha a vörös húsokat egészségesebb fehérjeforrásra (például alacsony zsírtartalmú tejtermékekre vagy olajos magvakra) cseréljük, jelentősen csökkenthető a betegség kockázata. Eddig nem is tudtuk, hogy a virsliben van hús is... (szá) Sávolyon negyedszer rendeztek főzőversenyt negyedik éve rendeznek Sávolyon Simon József emlékére főzőversenyt A versenykiírás szerint csirkéből kellett étkeket készíteni. A zsűri döntése alapján Schuller Tibor és csapata nyerte a kupát Az eredményhirdetést a sávolyi Dalkör boros dalcsokorral fűszerezte.,(Ve) Árokásás vis majorból a ráksi faluvégen Mintegy 400 ezer forintot nyert vis major támogatás keretében a ráksi önkormányzat a belső vízelvezetők rendbetételére. A pénzből napokon belül elkezdik a falu északi részén a mezőgazdasági területekről beáradó víz elvezetését, az árkok ásását és a padkák takarítását, (szá) Hagyomány koncert a templomban évek óta szervez a Hedre- helyen élő Jankovich család nyár derekán a református templomban hangversenyt. Az idei koncerten a Bartók férfikar kamara kórusának és Balatoni Sándor orgonajátékának tapsolhatott a szép számú közönség. A hedrehelyi református templom 48 méter magas, így Somogy második legmagasabb temploma, (szá) 20 EVE IRTUK postarablót fogtak el Gyöngyösön. Kalocsai Géza negyvenötéves hivatásos katona - zászlós - pénteken délután fél egykor Zbrojovka típusú önvédelmi fegyverével kényszerítette a gyöngyöshalászi posta két női dolgozóját, hogy adják át neki a hivatalban található összes készpénzt, beleértve természetesen a teljes addigi napi bevételt is. Ez a jelentések szerint nyolcszázezer forint volt A nyomozás eredményeként egy rendőr járőr éjjel Gyöngyösön - gépkocsijának rendszáma alapján - elfogta a postarablót íme egy katona, aki a huszonöt szolgálati év letelte után sem tétlenkedett... Önkormányzatok óhaja: levegőt! eladósodás „Lehet, hogy jövőre már nem minden előírást tudunk betartani” Fónai Imre- A másik önkormányzati szövetség elnöke, Gémesi György még egyéves halasztást javasolt, erre jött ön a három évvel. Miért?- Egy év semmire se elég - felelte Schmidt Jenő. - Az új ön- kormányzati törvény életbe lépését eleve 2013. január elsejére ígérik, addig a bankok is kivárnak és nem finanszírozzák az önkormányzatokat, mert nem tudják, mi lesz a sorsuk, milyen bevételeik lesznek, ellenben „fogják” a települések * vagyonát. Mire beindul az új | rend szerinti működés, 2014 lesz, de addig is levegőt kellene | venni az önkormányzati szék- s tornak. Schmidt Jenő: 600 milliárdos már az önkormányzati devizahitel-állomány Nem a kormány, hanem két önkormányzati tömörülés összefogva egyezkedne a Bankszövetséggel, hogy három évvel halasszák el az önkormányzati devizahitelek tőketörlesztését - nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő tahi polgármester, a legnagyobb létszámú önkormányzati szervezet, a TÖOSZ elnöke.- Három év múlva jobb lesz az önkormányzatok helyzete?- Négy éve arra várunk, hogy jobb legyen, aztán rosszabb lett. Az nem megy sokáig, hogy az aranyon kívül mindenki svájci frankba fektet menekülővalutaként, vagyis nem lesz örökké ilyen magas az árfolyam. Ha pedig a mostanihoz képest csökken, akkor egy önkormányzat dönthet úgy is, hogy az alacsonyabb árfolyamon visszafizeti a hitelét. Jó adósok vagyunk, úgy vélem, korrekt megállapodásra tudunk jutni a Bankszövetséggel. A kamatot és az árfolyam- különbözetet persze a hároméves moratórium alatt is fizetnénk.- A Bankszövetséggel a kormánynak kéne megegyezni az önkormányzatok érdekében?- A kormány kinyüvánította, hogy nem lesz önkormányzati konszolidáció. A napokban beszéltem Gémesi Györggyel és abban maradtunk, hogy a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Szövetsége) és a MOSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) összefogva megpróbál egyezségre jutni a Bankszövetséggel. Nem lehet az a cél, hogy a települések sorra csődbe menjenek a magas devizaárfolyam miatt. De persze a szövetségek csak a megállapodás kereteiről egyeznének meg, a többi már az önkormányzatok és bankjaik dolga lenne.- Lesz erre vajon fogadókészségük a bankoknak?- Az önkormányzati devizahitel-állomány 600 milliárd forintos, a lakossági ezzel szemben hatezer milliárd forintos. Az utóbbi égetőbb probléma mindenkinek, de senkinek sem lehet érdeke, hogy ilyen súlyossá váljon a helyzet az önkormányzatoknál is.- Azoknál az önkormányzatoknál, melyeknek egy része egy időben „nyakló nélkül” vette fel a hitelt, talán arra számítva, hogy jön majd a Fi- desz-kormány és segít...- Bennünket nem érdekel, hogy melyik település mire vette fel a hitelét. Van az adósság, az adós és aki kölcsönadott, ez tisztán jogügylet. A politikai részét majd „lerendezik” a választók...- Tab mekkora adósságot .nyög”?- Nem nagyot. HatvanmilHós beruházási hitelünkön túl 120 millió van kint a folyószámlahiteiből. Utóbbiból, nem titok, a működést finanszírozzuk, amíg a helyi adók és egyéb bevételek be nem folynak. Az elmúlt két évben egyébként 200 millió forint iparűzési adótól estünk el a válság hatására. Kemény megszorításokkal tudtunk csak talpon maradni. A kiadásaink 35- 40 százalékét fedezi már csak az állami normatíva. Ha ez nem változik, lehet, hogy jövőre egyes, a működésünkre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat már nem fogunk tudni mindenben betartani.- Mire gondol?- Arra, hogy nem biztos, hogy tudunk könyvtárost fizetni az iskolában, vagy az előírt számú gyámügyest, okmány- irodást. Majd sorállás lesz.- Vagyis meglehet, jövőre még rosszabb lesz? Hogy lesz így igaz, hogy „rosszabbul élünk, mint három év múlva”?- Amit az önkormányzatok 2003 óta folytatnak, az közgazdasági nonszensz. Teljesen igaza van a kormánynak, hogy a jelenlegi szisztéma fenntarthatatlan, át kell alakítani. Ennek lesznek vesztesei, sőt, inkább csak vesztesei lesznek, de akkor is meg kell tenni. Mégpedig pénzügyi és nem politikai szemlélettel.- Zömmel fideszes polgármesterekkel szemben...- Egyszer meg kell lépni, akármilyenek a polgármesterek. Engedélyhez kötnék ezután a méhészkedést mezőgazdaság Tizenötezren próbálnak szerencsét, évente 20 ezer tonna mézet állítanak elő A horgászok vagy a vadászok csak a vizsga után hódolhatnak szenvedélyüknek. A szakegyesület ezért engedélyhez kötné a méhészkedést. Ennek oka: a felkészületlen, tapasztalatlan méhészek veszélyeztetik a profik munkáját. Újabb előírás a láthatáron? Sokak szerint szükség lenne egy minimális vizsgára, mielőtt bárki is elkezdhetné a munkát.- A méhészkedés ugyanis a legnagyobb szaktudást igénylő állattenyésztési ágazat - húzta alá csütörtökön Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Úgy fogalmazott: a méhek nem egy ólban, s nem is az ember által izolált térben élnek, hanem javarészt a természetben találhatóak. Az elnök szerint ha valaki megfelelő szaktudás nélkül kezd méhészkedni, akkor óriási károkat okozhat a környezetében élő többi méhésznek. Egyeseknek alig van fogalmuk a méhbetegségekről vagy épp az állománykezelés technológiai szabályairól. S ha a méhész valamit rosszul csinál vagy mulaszt, úgy három kilométeres sugarú körben seregnyi méh megbetegedhet. * Több szakember is úgy látja: | túl sokan vannak a méhészek, ■$ számuk - országosan - mégha- | ladja a 15 ezret. A jelenlegi elő- Ü írások szerint bárki tarthat mé- Szúrós pillanatok. Várhatóan megkövetelik a vizsgát a méhészektől Kontárok a kaptárnál- AMÍG EGY LŐ PATÁJÁBA a ko- vács mellé üti a szeget, az annak az egy lónak fáj - jegyezte meg Bíró Márton. - Viszont ha valaki egy méhcsaládot nem úgy kezel, mint ahogy azt előírják, akkor a környékbeli összes családot megfertőzheti. Ha a szabályszegőket úgy büntetnék, ahogy ezt az előírások rögzítik, akkor sokkal kevesebb kontár lenne a szakmában. sajnos, időről időre hallani olyan eseteket, amikor a méhész nem jelenti be tevékenységét az önkormányzatnál. így ha bármilyen gond van, jóval nehézkesebb lehet az ügyintézés, mint normál esetben. Ezek az emberek letagadják az állományt. Abba pedig rossz belegondolni, ha mégis ezeken a helyeken mutatnak ki bármilyen betegséget.. nagy csaba méhészeti szaktanácsadó jelezte: manapság szinte bárki elkezdhet méhészkedni Elég néhány kaptárt vásárolni, a tevékenységet bejelenteni a hatóságnál, s az önkormányzatnál, s máris dolgozhatnak a méhészek Könnyen megoldható a mézárusítás is: elég kiváltani az őstermelői igazolványt- a jelenlegi állapotokra tekintettel tényleg nem ártana egy, a legfontosabb tudnivalókat ösz- szegző vizsga - húzta alá. heket. - Aki vadászni vagy horgászni szeretne, annak szakirányú vizsgát kell tennie - hangoztatta az OMME elnöke. Ennek mintájára hasznos lehet a méhészeti szakismeretekhez kapcsolódó engedély megkövetelése. Ezt az álláspontot osztja Bíró Márton, a Magyar Mézút Egyesület (MME) elnöke is. A jogi szabályozás fontosságát hangsúlyozva rámutatott: fontos ágazat a méhészet. A számok is ezt mutatják: a vüágon Magyarországon a legnagyobb az egy négyzetkilométerre jutó méhsűrűség.- Léteznek gyorstalpaló tanfolyamok, ahol szinte bárki könnyedén megkaphatja a bizonyítványt - fejtegette. - Szerintem a végzősök egy része nincs a helyzet magaslatán. Pedig ha az állománynak nem biztosítanak megfelelő ellátást, az állatok immunrendszere könnyen felbomlik és kevésbé lesz ellenálló a különféle betegségeknek. Bíró úgy fogalmazott: a szakmában még mindig szép számmal akadnak kontárok. - Ők néhány kaptárát beszereznek, s mihelyt megkaparintják a mézet, rögtön fittyet hánynak az elemi szabályokra. Pedig nagy a tét. A magyar méz iránt jókora a kereslet, évente hazánkban 20 ezer tonnát állítanak elő. ■ Harsányi Miklós t i
