Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-08 / 184. szám
12 KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ PROMÓCIÓ Hagyományünnep sok-sok szeretettel háromfa A fantázia mellett lelkűket tették a szervezők az idei Hagyományok Napjába Hagyományokba ágyazták a bográcsos ételeket és cekkeres rétest Háromfán, ahol a kultúra és az ebéd zamata ötvöződött. Pöttyös szoknyás, vattacukrot majszoló, vidám kislány volt az első szembejövő vendég, amikor a hétvégi, Hagyományok Napjára érkeztünk Háromfára. Már ebből is sejtettük, hogy ismét baráti és szinte családias rendezvényt szervezett a település önkormányzata. A levegőben szálló, ínycsiklandó illatok között a bográcsos ételek aromája csapta meg az orrunkat; biztos nem volt könnyű dolga a zsűrinek - gondoltuk. Eszünkbe jutott, hogy a magyar, pásztorkodó nép is bográcsban főzött - hacsak nem a nyereg alatt -, így nem véletlen, hogy az értékelés főbb szempontjai voltak az eredetiség, a megjelenés és jellem, valamint az ízvilág. Végül a csülkös körömpörkölt diadalmaskodott, a vegyes sertéspörkölt és a chilisbabos marhapörkölt előtt. A 11 csapat szívét tette az ételekbe, melyek közt akadt még vaddisznójava, lecsós szarvashátszín, de ürögi rablópörkölt is. Háromfán 800 gondos házigazda vigyázta a rendezvényt és vele együtt ősi gyökereit, amely az idők során valódi közösségi ünneppé formálódott. Lázár Józsefné és Jüngling Jánosáé új csuhétárgyakkal mutatkozott be. - A hagyomány napját régi és új szokás elemekből kell valódi Háromfai dalnokok a színpadon. Vendég és fellépő egyaránt jól érezte magát a dél-somogyi település hagyományos rendezvényén MIÉRT SZERETI A HAROMFAI HAGYOMÁNYOK NAPJAT? Ábel János, siklós: A háromfai polgármesterrel mintegy húszéves barátságot ápolok. Amúgy is nagy bortermelő vagyok Siklóson, és amikor három éve először voltam itt, nagyon megszerettem. Persze a borverseny még inkább felkeltette az érdeklődésemet, s hihetetlen jó a baráti légkör. BALATINCZ GYÖNGYI, HÁROMFA: A falvakban úgy látom, hogy egyre nehezebb az élet, egyre több a probléma. A szociális gondok, az iskolák veszélyeztetettsége miatt a kultúra és a hagyományok ápolása is egyre inkább a háttérbe szorul. Fantasztikus, hogy mégis képesek az emberek összefogni. TÚRI DÉNES. NAGYATÁD: Az ételeket bíráló zsűri elnökeként is elmondhatom, hogy évek óta szívesen jövök ide. A rendezvény legfőbb támogatójaként pedig örülök annak, hogy ez az ünnepük megmaradt a falusi embereknek. Itt kizárólag a környékre jellemző ételeket főzik, s méltán van jó híre. együttlétté formálnunk - hangsúlyozta BrantmüllerZoltán polgármester. - Belevisszük az apróságokat, a közös dolgainkat, amelyektől összetéveszthetetlenül háromfaivá válik. A település első embere hozzátette: ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs - ezért kell körbenéznünk és meglátjuk, hogy mennyi jó dolog van az életünkben. Ezt a nézetet osztja Karvalics Ottó országgyűlési képviselő is, aki megnyitó beszédében aláhúzta: ez egy olyan közösség, ahová érdemes jönni, mert az emberek figyelnek egymásra. Rétesparádé háromfai módra KÖZEL HÚSZ FÉLE RÉTES készült a Hagyományok Napján, közte igazi különlegességek is. A legjobbnak a kó- kuszos-ananászos és a whiskeys-almás rétest találta az „íz-szakmai” zsűri. AZ ÍZKAVALKÁDBAN a SÓS ÓS édes rétesek taroltak: szedres-túrós, gyümölcsös-pudin- gos, aszaltszilvás-mézes, krémsajtos-meggyes, lattyant káposztás, tökös mákos és barackos finomság volt, de a klasszikus túrós és káposztás rétesek is nagy sikert arattak. NÉGY NAPIG CSAK RÉTEST sütöttünk az önkormányzattal - mesélte Tratnyek Gyuláné, a Háromfáért Egyesület elnöke. -110 kiló lisztet használtunk fel, és a háromfai dalnokaink is hetek óta készültek a fellépésre. Brantmüller Zoltán: a cekkeres rétes méltán nagyhírű Sárkány szállt partra Balatonszárszón süsü Csukás szerint disznóság, hogy továbbra sem jut pénz a gyerekekre Zrínyi-vár: többé nem kételkednek a régészek Sárkányhajóról szállt partra Süsü a szárszói strandon. Kitalálója, Csukás István gyerekszínházakat építene szerte az országban, mert úgy véli, az a legjobb befektetés. Fónai Imre „Korda György és Balázs Klári; Sárkányfesztivál” - hirdeti a hetes főút fölötti molinó, ahogyan beérünk Balatonszárszóra. Ha egynek tűnik is, két külön rendezvényről van szó, ahogyan azt Dorogi Sándor sem győzte hangsúlyozni. A polgármester előzőleg a köztévé balatoni „limonádéjának" vendégeként magyarázkodott, hogy honnan is a Sárkányfesztivál ötlete; dehogyis gondoltak ők az anyósokra, sokkal inkább Szárszó díszpolgárára, Csukás Istvánra, akiről színházat is elneveztek a nyár elején. No meg elsősorban a gyerekekre, akik elképesztően nagy számban özönlöttek (persze szüleikkel) szombaton is a programokra. Eredetileg úgy volt, hogy a Süsü, a sárkányt egyszer adja elő a Fogi Színház, de a másodikra is elkapkodták a jegyeket, így harmadikat is kellett hirdetni. Sárkányhajón érkezett Süsü szombaton a szárszói strandra, az égen sárkányrepülő húzott el, aztán gyerekhad kísérte a színházba a meleg öltözetében kissé pihegő sárkányjelmezes színészt. Sárkányhajó kötött ki a balatonszárszói strandon Az erdő miatt gyilkoltak Gyergyóalfalun? A sárkányfesztivál vendége volt Balatonszárszó testvértelepülésének, Gyergyóalfalunak a polgár- mestere is, akit arról a hírről kérdeztünk: lelőtték a falu alpolgármesterét. az elmúlt két Év egyre kevésbé csendes nálunk - mondta György István, az 5800 lelkes gyergyói község első embere. - A Székelyföld legnagyobb közbirtokossága működik nálunk, kilencezer hektáron folyik az erdőművelés és ez nagy pénzeket mozgat, sok érdek ütközik Ez az elmúlt két évben kiéleződött. Egy ellenzéki csoport nagyobb befolyásra szeretne szert tenni, akár embertelen eszközökkel is. Két helyi fiatalember gyanúsítottként előzetes letartóztatásban van.- Ha sok pénzem lenne, minden településen gyerekszínházat építenék - mondta a tavasztól őszig szárszói Csukás István. - Ez már a sokadik sikeres gyerekelőadás a nyáron Szárszón, kell-e rá több bizonyíték, hogy ez a legjobb befektetés. Bár én persze jól ismerem ezeket a gyerekdarabokat, de előadás közben gyakran belo- pózom hátulról, hogy figyeljem a közönséget, a reakcióikat. Ha új darabot viszünk színre, akkor is ezt tesszük a rendezővel a nyilvános főpróbán, mert ha a gyereknéző öt percig unatkozik, akkor már ki is mutatja, nekünk meg ez esetben „bele kell nyúlnunk” a darabba. A szívem csücske lett egyébként az utóbbi időben a színház, mert már sokat írtam, azt pedig nagyon fontosnak tartanám, hogy minden gyerek kicsi korában jusson el színházba. A többség sajnos nem jut el. Utánanéztem, kétmillió gyerek él Magyarországon, micsoda lehetőség ez, választásokkor a pártok gondolhatnának rájuk is, ha már egyszer folyton a jövőre hivatkoznak. Disznóság, hogy mégse készül gyerekfilm, mégis gyerekszínházat zártak be Pesten, s a szárszói kertmozi átalakítására se jutott egy fillér központi támogatás se, hiába kilincseltem a minisztériumban... Még az a szerencse: a balatoni nagyközség önkormányzata önerőből (helyi lelkes támogatókkal) megoldotta. Osztrák és horvát szakemberek még tavaly is kételkedtek, ám az idei feltárások eredményét tekintve biztosan kijelenthető: Zrínyi- Újvár nem horvát területen, hanem a jelenlegi Belezna-Őrtilos határában állt - tudtuk meg Költő László régész-főmuzeológustól. Elmondta: a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága egymillió forintot nyert az idei feltáró munkákra a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, amelyhez Belezna és Őrtilos önkormányzata 200-200 ezer forintot tett, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága pedig 250 ezret, így július 14-én elkezdhették a munkát, amit e héten fejeznek be. Segítettek, immár hagyományosan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói, hallgatói, valamint az ELTE és a szegedi tudományegyetem régészhallgatói, emellett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is képviseltette magát. Ismeretes: az 1970-es években már meghatározták a vár helyét korabeli térképvázlatok és ott talált leletek alapján. Zrínyi Miklós hadvezér 1661-ben kezdte építtetni. A Habsburgok nem könnyítették meg a dolgát, ennek ellenére 1663-ra elkészült a palánkvár, rá egy évre már a török hadsereg támadásainak a célpontjává vált. A Murán vert hajóhidat védelmezte, amin a keresztény csapatok átkelhettek török területre. Stratégiai jelentősége, hogy elvágta a Muraközbe indítandó török portyák visz- szavonulási útját és akadályozta a török kézen levő Kanizsa utánpótlását. 1664-ben három hétig ostromolták a török seregek. A védműveket aknákkal fölrobbantották, ezután a császári hadvezetés megvédhetetlennek nyilvánította a várat és kiürítette. A támadók földig lerombolták, az 1500 védőből ezer meghalt. Költő László elmondta: ezúttal találtak ágyúgolyót, puskagolyót, IlI.Zsig- mond király garasát, amivel valószínűleg zsoldot fizettek, valamint kályhacsempéket. Képet kaptak a falszerkezetről és a belső helyiségekről, egy helyiséget a hétvégére feltehetően feltárnak, emellett megtalálták a bejárat lm 40 centi széles, bárdolatlan rönkfából készült küszöbét is. Mivel az egyetem szakemberei korábban elsősorban hadszíntérkutatást végeztek, így az ostrom menetére vonatkozó következtetéseknek is birtokában vannak. Amit szerettek volna, ám nem találtak meg: a vár kútja, amelybe állítólag a védők holttestét dobták a törökök. Megtudtuk: ha pénz lesz, biztosan folytatódik a feltárás, annál is inkább mivel az ön- kormányzatok szorgalmazzák - akár egy Horvátországba is’ átmenő - hadi ösvény kialakítását, amelynek része lenne a vár emlékhely, illetve azok az itt épített, 1950-es évekből való bunkerek. ■ Varga Andrea ■ Ezúttal ágyú- és puskagolyót találtak itt a régészek l 1 1
