Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-05 / 155. szám
napi t"' SOROZAT I fcjMiTfiCTTil ^ ^ 18/14 L J1111/‘K1 fii ;1 FlflF.SZSFlfilT A T. ATT7!18/14 Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív ♦ Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag * Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • BŐR • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog I3ZI33EBT3 flkne: a fiatalok bőrbetegsége KIALAKULÁSA: Az akne a szőrtüsző és faggyúmirigy gyulladása. Utóbbi több faggyút termel, a szőrtüszők elszarusodnak, mitesszerek keletkeznek. Ezeket baktériumok népesítik be, s kialakul a pattanás. tünetei: A mitesszerek az arc T-vonalában fordulnak elő: a homlokon, orron, és az álion. De lehetnek nyakon, mellkason és tarkón is. Legsúlyosabb formája a hegesedő akne. kezelése: A kenőcs a szőrtüszők elszarusodását felpuhítja; gyulladásnál a kenőcsök antibiotikumot is tartalmaznak. Az akne súlyos formáját szájon át kezelik antibiotikummal, de gyakran csak az erősebb szerek segítenek. Kellemetlen kortárs a láb- és körömgomba KIALAKULÁSA: A lábgomba fertőző, minden olyan helyen elkaphatjuk, ahol mezítláb járunk. Ha a gomba nedvességet és meleget talál magának, ahogy az izzadt lábakon és (sport)ci- pőkben gyakran előfordul, gyorsan elterjed. tünetei: Először korpázás és viszketés lép fel a lábujjak között, majd elszaruso- dás és repedés alakul ki, amelyeken keresztül baktériumok hatolhatnak be. Később ráterjed a körmökre is. Ezek elszíneződnek és töredezetté válnak. kezelése: Kenőcsökkel és spray-kkel, a cipőket és zoknikat is be kell fújni. A körömgombát kezdetben lehet lakkal kezelni, súlyosabb esetben gombaellenes tablettákat kell szedni. Ha az okokat (izzadt lábak, vérellátási zavarok) nem szüntetjük meg, a kezelés gyakran nem kielégítő. Pikkelysömör: amikor korpás a bőr kialakulása: A bőr krónikus vagy krónikus-aktív (autoimmun) genetikailag öröklődő gyulladása. Kiváltó okok lehetnek a gyógyszerek (béta blokkolók), fertőzések, stressz, alkohol, nikotin. tünetei: Főleg a végtagokon, könyökön, térden, keresztcsonti tájékon, és hajas fejbőrön feltűnő, többnyire szimmetrikus ezüstös-fehér korpás gócok éles szélű, piros foltokon. Gyakran a körmök is érintettek: pöttyökkel és a körmök alatti sárgás-barnás foltokkal. A duzzadt és fájdalmas ízületek a betegség súlyos lefolyására utalhatnak. kezelése: Karbamid-, szalicilsav-, D-vitamin és korti- zonos kenőcsök helyi kombinációja az alap. A fényterápia hasznos lehet. Súlyos esetben tablettás kezelés alkalmazható, amely az immunrendszert szabályozza. Szabályoz, mint egy jó klíma bőr A vékony felhám alatt ott a robusztus irharéteg, sok idegrosttal, érzékszervvel A bőr értékes szerv, stabilizál minket, sokféleképpen véd a környezeti hatások ellen, szabályozza a test klímáját, félelemérzéseket jelez, és zavarunkban elpirul. Europress Jól érzi magát a bőrében? Nagyszerű. Ha nem, esetleg ki kellene bújnia a bőréből. Az talán segít. Mielőtt azonban megteszi, tudnia kellene, hogy a bőr az ember legnagyobb szerve, és a legkevésbé ismert is egyben. Kérjen meg valakit, hogy sorolja fel a szerveit. Fogadjunk, hogy a bőr utolsóként fog eszébe jutni, ha eszébe jut egyáltalán. Pedig a bőr sokoldalú tehetségként az egész szervezet számára sok létfontosságú feladatot lát el. Testméretünktől és magasságunktól függően testsúlyunk egyhatodát teszi ki a 1,5-2 négyzetméteres külső burkunk. A szó szoros értelmében jókora darab, még ha felépítése finom és igényes is. Kívülről befelé három szövetréteget különböztetünk meg: felhám, irha, bőralja. Az irha maga öt különböző sejtrétegből áll, amelyek együttműködnek, hogy az epidermisz folyamatos megújulásáról gondoskodjanak. Ez - mint külső határréteg a külvilág felé - nagy igénybevételnek van kitéve. Vastagsága: átlagban 0,1 milliméter, az arcon csak 0,02 milliméter, a talpakon viszont egy és öt milliméter közötti. Az ember legnagyobb szerve egyben a legérzékenyebb is. A felhám két alsó rétege folyamatosan osztódó sejtekből áll, amelyek a védőpajzs utánpótlását termelik. A felhám valamennyi sejtje 27 nap alatt megújul. Az alsó sejtek felfelé tolódnak, a legfelső elszarusodott lemezkék pedig lehámlanak. A felhámnak saját védekező mechanizmusa van: az ellenállóképes sejteken felül a felszínen található egy vékony víz-zsírréteg, amelyet a verejték, és faggyúmirigyek állítanak elő. Ez selymessé és víztaszítóvá teszi a bőrt. Gyenge savként véd a baktériumok és a gombák ellen. Végül pedig megtalálhatók még itt az immunrendszer védekező sejtjei, amelyek a behatoló idegen anyagokat ártalmatlanítják. A vékony felhám alatt található a lényegesen vastagabb és jóval robusztusabb irharéteg. Az erekben és idegekben gazdag, háromdimenziós, erős kollagénrostokból álló kötőszövet a bőrt rugalmassá teszi. A számos idegrost mellett sok apró érzékszerv székhelye is. Egy négyzetcentiméterén átlagosan 200 fájdalomérző receptor és 100 nyomásérzékelő receptor, tizenkét hideg, és kettő melegreceptor található. Ezek közé még beférkőzik 100 verejték-, és 40 faggyúmirigy. A harmadik réteg, a bőralja laza kötőszövetből áll, amely főleg zsírt raktároz. Szigetelő és formázó szerepe van, és túltáp- láltság esetén hatalmasra nőhet. Hogy ezek a zsírsejtek hogyan oszlanak el a testen, az a nemtől és különböző hormonoktól függ. A bőr, amiben élünk, kémiai gyárként indítja be a D-vitamin- anyagcserét. Nyomás-, rezgés-, tapintás-, és hőmérsékletérzékelő szervként folyamatosan észleljük. Bőrünk klímaberendezésként szabályozza a test víz és hőháztartását: a szükséges 37 Celsius-fo- kos hőmérsékletet az agy a bőr hideg- és melegreceptorai segítségével, valamint a vérben történő hőmérsékletméréssel folyamatosan ellenőrzi, és szükség esetén szabályozza. Nagy melegben a bőr gondoskodik a hűtésről - izzadunk. Ellenkező esetben, hidegben a hőleadás nagymértékben csökkenhet: a vérerek összeszűkülnek, a bőr észrevehetően sápadtabb lesz. Az Nagy melegben a bőr hűt: izzadunk ember legnagyobb szerve egyben a legérzékenyebb is. Legyen szó környezeti hatásokról, táplálkozásról, vagy lelki problémákról, a bőr közvetlenül reagál. Nem csoda, hogy a bőrt a lélek tükrének is nevezik. Van, akinek vastag az arcán a bőr, és van, aki nem fér a bőrébe; előbbi szemtelen, utóbbi pedig nyughatatlan. Mások a bőrüket viszik a vásárba, és van, aki kibújik a bőréből örömében. A dühtől elsápad, a félelemtől és bizonytalanságtól kiveri a víz, libabőrös lesz ijedtében, zavarában elpirul: testünk burka számos hangulatot tükröz. Függetlenül attól, hogy ez a bőr egy olyan sajnálatra méltó, szegény bőr, amelyikbe nem szívesen bújnánk bele, vagy egy „jó bőr”. A legfontosabb, hogy sikerüljön ép bőrrel megúszni. ■ A bőrt a lélek tükrének is szokás nevezni. Szűréssel vizsgálják meg a gyanús részeket korai felismerés Segíti a gyógyulást - Aggasztóan növekszik a rákos megbetegedések száma MILYEN BŐRRÁK TÍPUSOK LÉTEZNEK? Klinikailag megkülönböztetjük az úgynevezett fehér bőrrákot (bazalióma, epitelióma) a fekete bőrráktól (rosszindulatú melanóma). A bőrrák igen gyakori, az érintettek száma gyorsan nő. Különösen a világos bőrű és a sokat napon tartózkodó emberek veszélyeztetettek. 100 000 emberből évente mintegy 100 betegszik meg bazaliómában, 20 és 30 közötti epiteliómában, és körülbelül tíznek lesz rosszindulatú melanómája. MELYIK RÁKTÍPUSOK VESZÉLYESEK? Mindenekelőtt a fekete bőrrák alattomos, mivel már az ártalmatlannak tűnő apró sötét fol3 Időt kell szánni az orvosi vizsgálatra, saját érdekünkben. A fekete bőrrák az alattomosabb fajta tok egy halálos daganatos megbetegedés kezdetét jelentik. miről ismerhetők fel? Aszimmetrikus, szabálytalan szélű, nagyon sötétbarna vagy fekete, egyenetlen színű, öt centiméternél nagyobb átmérőjű, és válto- zó/fejlődő anyajegyek gyanúsak. Ha valakinek több anyajegye van, akkor feltétlenül ellenőriztetnie kell az orvossal. HOGYAN ZAJLIK A BORVIZSGÁLAT? A testi vizsgálat mellett „ráeső fényű mikroszkópos” eljárással (egy lámpával és nagyítóval végzett vizsgálat) ítélhető meg biztonsággal a bőr. Ha időben felismerik, a fehér, és a fekete bőrrák egyaránt gyógyítható. ■
