Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-29 / 176. szám

MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 29., PÉNTEK Lement hídba a hazai építőipar megrendülések Nem a cégfelszámolási, alapítási bumm rengeti meg az ágazatot * GYORSSZAVAZAS Magasra épít, mélyponton van. Sokak szerint ennél mélyebb nem lehet Nagy megrendelőből nagy adós lett az állam HÍRSÁV Humorérzék, ha nem hagy el az adóhatóság szégyenfa- lán 3473 magánszemély és 2015 nem magánszemély neve szerepel a legalább 180 napon keresztül folya­matosan, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listáján. A Sikerkovács, hu Kft. és a Dali-Bombasiker Kft elszá­mította magát a névadás­kor. A Rapidend Egy Vál­ságban Lévő Kft., Sokasara Szaturnusz Kft., Forsiets Pácban Lévő Kft., Bedőlt Office Válságban Lévő Kft. nemcsak a tartozásból, de a humorból is besokallt... (bt) Toldis levél a kormánymegbízottnak LEVELET ÍRT a Toldi Iskola Szülői Szervezetének ne­vében Klimóné Csongovai Hilda elnök Juhász Tibor­nak, a megyei kormányhi­vatal vezetőjének. Ebben egy törvényességi felül­vizsgálatra hivatkozva ar­ra kéri, hogy függessze föl a városi önkormányzatnak az iskolával kapcsolatos döntését, amely július 31- én lépne hatályba. Sávolyi diákok Gosztitókán EGY HETET TÖLTÖTTEK a sávO- lyi általános iskolások a Gosztitóka Szabadidőköz­pontban, Lenti közelében. Strandoltak, kosarat fon­hattak, lovagolhattak, vagy akár horgászhattak is. (ve) Vis majorból kátyúzzák a kőröshegyi utakat CSAKNEM ÖTMILLIÓ FORINT jutott Kőröshegynek a vis maior-keretből, e pénzből útfelújításokat végeztetett el az önkormányzat több fa­lubeli utcában, (fi) Többen adtak vért, mint ahányat vártak TÚLTELJESÍTETTÉK A TERVET az iharosberényi véradók: harminc helyett harminc­egyen adtak vért a Vörös- kereszt eseményén, (va) (Folytatás az 1. oldalról) Megduplázódott a felszámolás alá került építőipari cégek szá­ma a második félévben a tavalyi azonos időszakhoz képest, derül ki az Opten Kft. céginformációs közléséből. Ugyanitt azt olvasni, 1104 felszámolási eljárás indult országosan, s ugyanekkor 1073 végelszámolás kezdődött; ez utóbbinak a száma duplázódott meg. Somogyi felszámolás jelen­leg 145 cég ellen folyik, ami nem vethető össze az 1104-es adattal, ami háromhavi indított eljárás országos mennyisége. A 29. héten 40 hazai építőipa­ri vállalkozás került felszámolás alá a Cégközlöny adatai szerint, ebből kettő somogyi: egy-egy fo- nyódi és somogyzsitfai. A múlt héten csődeljárás alá került hét cég közül kettő működik az épí­tőiparban, négy az ingatlanfej­lesztés- és forgalmazás ágazat­ban dőlt ki. Végelszámolás negy­venkét céget érint, közöttük nem találtunk somogyit. A fenti statisztika, bár annak látszik, nem drámai a szakértők szerint, mivel a mérleget le nem adó vállalkozások kényszer vég- elszámolása húzódik meg a nö­vekedés hátterében. Az aktív ha­tósági fellépést a szakma üdvös fejleménynek tartja, mert az ága­zat megtisztulásának irányába mutat. Hernesz János építész, cégtu­lajdonos tizennégy éve várja, hogy tisztuljanak a viszonyok de soha korábban nem tartotta annyira ingoványosnak az épí­tőipart, mint most.- Nagyon észnél kell lenni, s bármilyen furcsa ezt kimondani akár sok évtizedes baráti kap csolatban sem szabad megfonto lás nélkül belevágni egy kivite lezésbe - mondja az elismert so mogyi szakember, akit 2010- ben, az egyik legjobb évében A2 év somogyi vállalkozójának vá­lasztott a rangos kamarai közös ség. - Ha elvállalok egy munkát legalább egy tucat ember és csa­ládjaik megélhetéséért is felelős­séget vállalok, s ez most minden korábbinál nagyobb körültekin­tést igényel. A Hernesz János vezette Átri- ums e csaknem másfél évtized alatt nem volt veszteséges, mondja kiindulási pontként a tu lajdonos, de hozzáteszi, öt éve ől sem kerülte el egy „fejre állás” AZ (ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Or­szágos Szakszövetsége) ÉVOSZ prognózisa szerint a 2011. évi országos építőipari termelés értéke 1,70-1,76 mil­liárd között lesz, s ez az ága­zat utolsó jó évéhez, 2006-hoz viszonyítva összehasonlító áron 40 százalékos csökke­nést jelent. a szervezet szerint hangsú­lyos probléma az ágazat rend­kívül rossz likviditási és jöve­delmezőségi helyzete, illette a közbeszerzéseknél az irreáli­san alacsony áron történő szerződéskötés gyakorlata. Szakmai körökben a kötelező minimálár bevezetésében lát­ják a megoldást. Romlott a morális helyzet is, a lánctarto­zások rendezésére pedig nem történtek lépések. A legna­gyobb adós egyébként maga az állam az FVOSZ szerint. A minteg}' 400 milliárdos építő­ipari lánctartozásban 37 mil­liárd forintnyi számla kifizeté­sével állami megrendelők es­tek legalább hatvannapos ké­sedelembe. A vállalkozók a jó kapcsolat megőrzése érdeké­ben nem pereskednek az ál­lammal, értékel a szövetség. Amíg lószar van... ... veréb is akad Ebbe az egyenes szólásba tömörítetté az építőipari visszásságokat a somogyi ágazat egyik sokat látott szereplője. Utalt ezzel pedig arra, hogy amíg 1100 forintos rezsiórabérrel lehet ko­moly ajánlatot tenni a piacon, ad­dig a nívós, megbízható és minő­ségi munkának aligha lesz leve­gője. A tényleges rezsiórabér ugyanis mindeközben Kaposvá­ron 1450, vidéken1600 forint kö­rül van. De amíg sok az eszkimó, és kevés a fóka, addig lesznek mesésen aláígérő cégek is. Akik nyilván fekete- és szürke megol­dásokkal is kénytelenek élni, be­jelentés nélküli munkavállalókkal, fusimegoldásokkal, sunyi­anyagokkal, hogy a számlagyári termékeket ne is említsük. Az istálló ablakán folyik ki az épí­tőipari melléktermék, de ki fog előbb vasvillát ragadni? És aki megfogja,ganéznimegy, vagya szép álmok kergetése helyett in­kább a bűnösöket kergeti... Összeomlott életek egy Kaposvár környéki festő­vállalkozónak sokmillió fo­rinttal maradt adósa az el­múlt évről egy építőipari zrt. A kiállított számlák utáni köztartozásokat azonban ér­telemszerűen nagyon várta az adóhatóság. Az egyéni vál­lalkozó kilátásai napról-nap- ra romlottak, anyagi helyzete egyre mélyebbre süllyedt KATASZTROFÁLIS ÉRZÉS VOLT, amikora házam árverezésé ről értesítettek - emlékszik a vállalkozó. - Az idegrendsze­rem romokban volt. a festőnek néhány hete kifi­zette a tartozást az építőipari fővállalkozó. perre megyek - mondta csü­törtökön. - Az általam fize­tettkésedelmi kamatokért fe­lelnie kell valakinek. Sazis érvágás, hogy önhibámon kívül elestem a 10 százalékos kedvezménytől a kereskedő- nél.Még örülhetek, hogy az embereimet javarészt ki tud­tam fizetni, hiszen ők az én felelősségem... Ekkor régi ismeretségére alapo­zott, s ez nem jött be. Perre nem ment, mert akin a ráfordítást és a kieső hasznot be kellett volna vasalnia, papíron „nincstelen” volt. Lenyelte a veszteséget, így minimalizálta leginkább azt. Az ágazat helyzete azóta még tragi- kusabbá vált.- Katasztrofális a helyzet, s bár a kormány érezhetően pró­bál segíti, a gazdaság lábra állí­tása nélkül a hatás nemigen érezhető - mondja Hernesz Já­nos. - A több tízezer munkahe­lyet fenntartó ágazat mindig is a gazdaság motorja volt, az állami és a magánszektor megrendelé­seinek visszaesése miatt ez a motor ma alig megy. Kevés meg­rendelés, sok csőd. A kaposvári cégtulajdonos azt mondja, az ágazatot minden ku­tatás szerint közismerten rom­boló korrupciót továbbra is ne­héz kiküszöbölni. A pályázati ki­írások egyre inkább inkorrektek a korrekt vállalkozásokkal szem­ben. A pénzszűkében legtöbb­ször az nyer, aki a legkisebb ajánlati árat adja. A nulla ered­ménnyel vagy veszteséggel dol­gozók ideje elhozta a kóklerek idejét is, bár a recesszió legna­gyobb szélhámosoknak a tábo­rát erősen megrostálta. Nagy baj azonban továbbá is, hogy maga az állam is 37 milliárd forinttal, egy éve tartozik a szektornak. Ez 12 ezer ember egy évi bére, mondja Hernesz János.- A pályázatoktól távol tartom a cégem s kirázólag a kapcsolati tőkét igyekszem kamatoztatni: a legjobb reklám az elvégzett mun­ka - vallja a vállalkozó. - A part­nereim egymásnak ajánlanak, s ebben az adott szó kötelez. Ma nekem sem tartoznak, és én sem tartozom senkinek. Nem könnyí­ti meg a dolgunkat, hogy a még biztos megrendelők is 30-60 nap ra fizetnek, de ezt el kell viselni valahogy. Aki azonban belefut egy bedöntött cégbe, akkor ga­rantált a ráfizetés, hiszen a ban­kok, a hitelezők között általában az kap utoljára pénzt, aki a tény­leges munkát elvégezte... Hernesz János az „építőipar pocsék helyzetében” szomorú­nak tartja, hogy kiváló cégek is feladták, s vezetőik kénytelenek voltak visszatérni az állami szektorba, mielőtt rámegy az életük, a családjuk, az egészsé­gük... Betonkerítés mentes Övezet Lebontották a kaposvári Arany téri klsplacot övező betonkerítést és egy szellősebb, átláthatóbb került a helyére. Az üzemeltető Kovácshegyi Eszter azt reméli, hogy a láthatóság miatt töb­ben keresik fel a kiscsarnokot. A piacon 6-7 kisnyugdíjas árulja a kertjé­ben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, virágot a környéken élőknek Ledarálják az ötvenliteres kukákat som Akár szemetesedény is lehet ismét az így kapott granulátumból Hatszázhetvenöt szabványtalan, ötvenliteres kukát szállítottak el a somi hulladékkezelőből csütör­tökön Tinnyére, ahol egy erre szakosodott cég ledarálja vala­hányat, újrahasznosítható anya­got, granulátumot állítva elő. S még az is megeshet, hogy újra kuka lesz belőle, de ezúttal már remélhetően szabványos... Nagy port vert fel, amikor a siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt. szemetesedény-cserére szó­lította fel azokat, akik hatvan helyett ötven literes, szabvány- talant vásároltak maguknak. A cég kedvezményes áron biztosí­tott erős falú hatvanliteres edé­nyeket, de cserébe a régit le kel­lett adni.- Megvádoltak bennünket, hogy biztosan üzletelni aka­runk az ötvenliteres kukákkal - mondta csütörtökön Somban Mecseki Renáta, a Zöldfok pr- vezetője. - íme a bizonyíték, hogy nincs így: elszállíttatjuk mind a 675 leadott edényt újra­hasznosításra. Azért kértük a lakosoktól a régi kukájukat, hogy valóban kikerüljenek a forgalomból.- Kilóra, hulladékként vesz­szük át a műanyag edényeket a Zöldfoktól, bizonyos lehet tehát benne mindenki, hogy valóban a darálóba kerül, s újrahaszno­sul - hangsúlyozta Toronyi Zol­tán, az átvevő tinnyei cég vezér- igazgatója. ■ F. I. Szemetesedény-csere. Újrahasznosítják a szabványtalan kukákat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents