Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-26 / 173. szám

7 2011. JÚLIUS 26., KEDD GAZDASÁG Marad az 55 éves védett kor munka törvénykönyve Társadalmi vitán - Könnyebb felmondani Bwrrrrm Rádőlt a fa a házamra, a tető beszakadt viharkárok Olvasóink kö­zül sokan szenvedtek va­gyoni kárt a hirtelen jött, nagy erejű viharok miatt. Mi a teendő ilyen esetek­ben? Milyen esetekben fi­zet a biztosító? Erre vála­szol a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Szervezete (FEOSZ). némelyek gyakran tévesen azt hiszik, biztosításuk vi­harkárokra is kiterjed. A szerződés aláírása előtt min­dig tüzetesen át kell olvasni a dokumentumot. Tisztázni kell, hogy az adott biztosítási termék megvásárlásával pontosan milyen jövőbeni káreseményeknél követelhe­tő a biztosító teljesítése. ha a baj már békövetke- zett, akkor sem mindegy hogyan járunk el. A legfon­tosabb, hogy amint lehető­ség adódik, az érintett rög­tön jelentse be a biztosító­nak a keletkezett kárt. Ha ezt az illető elmulasztja, a biztosító joggal feltételez­heti az úgynevezett érdek­múlást, így a biztosítási igényt nem lehet érvényesí­teni. Minél hosszabb idő te­lik el a káresemény után, annál nehezebb bizonyítani a kár nagyságát, valamint felmérni azt, hogy a bizto­sítás tárgya eredeti állapo­tában mennyire volt érté­kes. Megkönnyíti a helyze­tet, ha a kárvallott doku­mentált tényekkel (fotók­kal, videóval) tudja igazát alátámasztani. A KÁR BEJELENTÉSE Után a biztosított köteles együttmű­ködni a biztosítóval. Kötele­ző megadnia a szükséges fel­világosítást, és lehetővé ten­ni ennek ellenőrzését. A TÖRVÉNY SZERINT a biztosí­tott köteles a kár enyhítése érdekében minden tőle tel­hetőt megtenni. Ennek költ­ségeit a biztosító viseli még az esetben is, ha a káreny­hítés nem vezetett ered­ményre. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Jelentősen megkönnyíte­né a felmondást az új munka törvénykönyvé­nek tervezete, és szűkül­ne az elbocsátástól védett munkavállalói kör is. A miniszterelnök szóvivője szerint még semmi nincs kőbe vésve. Braunmüller Lajos Biztosan változni fog a munka törvénykönyvének (ML) terveze­te, a kormány bevezetné a védett kort, így nem lehetne 55 éves kor felett kirúgni a dolgozókat - mindezt Szijjártó Péter nyilatkoz­ta tegnap. A miniszterelnök szó­vivője hozzátette: garantálja a kormány a védett kor intézmé­nyét, vagyis hogy 55 éves kor fe­lett csak különösen indokolt eset­ben bocsátható el a munkaválla­ló. Mindez már a szociális konzul­tációval eldőlt - hangsúlyozta Szijjártó. Az ML törvénytervezete pénteken látott napvilágot, és az eddigiekhez képest gyökeresen új foglalkoztatáspolitikai szemlé­letet tükröződé még nem hivata­los kormányzati állásponL A rugalmas munkaerőpiac ér­dekében számos ponton szűkíte­né a munkavállalói jogokat, de je­lentős anyagi, adminisztrációs terheket venne le a munkáltatók válláról. Nagyban megkönnyíte­né a felmondásL A határozott ide­jű szerződéseknél is élhetne a munkaadó a rendes felmondás­sal. Közölhető lenne a felmondás a táppénzen levőkkel, várandó­sokkal, gyermekgondozókkal, szülési szabadságon levőkkel és önkéntes katonai szolgálatot tel­jesítőkkel, és a nyugdíj előtt álló­kat könnyebb lenne meneszteni - legalábbis a tervezetben még ez szerepel. A határozott idejű munkavi­szony megszüntethető lenne csődeljárás alatt, s ha a munkavi­szony fenntartása külső ok miatt leheteüenné válik, vagy ha a mun­kavállaló tartósan alkalmatlan­nak bizonyul a feladat ellátására. A munkaadó csak a határozott idejű szerződésnél lesz köteles megindokolni a felmondás okáL A tervezettel kapcsolatban teg­nap Czomba Sándor foglalkozta­tási államtitkár a Kossuth Rádió­ban elmondta: a munkaadói és munkavállalói oldal augusztusig teheti meg javaslatait az új Mt­hez. Ezeket augusztus végéig tár­gyalják meg. Arra törekednek, hogy olyan törvényjavaslat szü­lessen, amely mind a munkálta­tók, mind a munkavállalói érdek- képviseletek által elfogadható. „A munka világát érintő rugal­masság, így az elbocsátások meg­könnyítése is valóban abba az irányba hat, amely adott esetben megkönnyítheti a munkáltató fel­vételi hajlandóságát” - nyilatkoz­ta lapunknak Kiss Judit. A Manpower munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője hozzátette: „A vállalkozások élete ma kiszámít­hatatlanabb, mint valaha, előfor­dulhat, hogy hirtelen igény jelent­kezik a munkaerőre, hiszen ma már gyakran projektalapú meg­rendeléseket teljesítenek a vállal­kozások. Ilyen módon a megren­delésállomány alakulása sokszor szinte beláthatatlanná vált. Me­revmunkaügyi szabályok mellett hirtelen megrendelésnövekedés idején a munkaadó inkább azon gondolkodik el, hogy a meglévő állományt túlóráztassa, vagy ha mégis újabb dolgozókat vesz fel, azokat nagyon rövid időre, hatá­rozott idejű munkaszerződéssel alkalmazza. Az elbocsátásra vo­natkozó szabályok lazábbá tétele tehát paradox módon nem mun­kavállaló-ellenesek, hiszen hoz­zájárulhatnak ahhoz, hogy a cé­gek új munkahelyeket teremtse­nek” - hangsúlyozta Kiss Judit. Az ügyvezető szerint „amennyi­ben a lehetőség adott, minden vállalkozó a növekedésre törek­szik, nem a csökkenésre, ha a gazdasági feltételek lehetővé te­szik, akkor rugalmasabb szabá­lyok esetén is megtartja a jól dol­gozó munkavállalóit.” Nem érzelmi, indulati kérdés­ként közelítjük meg a tervezet­ben foglaltakat, ám a koncepcio­nális végiggondoltságot nem lát­juk rajta - nyilatkozta Pataky Pé­ter. Az MSZOSZ elnöke hozzátet­te: nem gondoljuk, hogy a felraj­zolt kép jó irány lenne, a felmon­dások megkönnyítése nem javít­ja ugyanis a versenyképességet. Egy vállalat életében előforduló, ideiglenesen megnövekedett munkaerő-igényt munkaerő-köl­csönzéssel eddig is ki lehetett elé­gíteni, az, hogy az alapnak tekin­tett határozatlan időre szóló, tel­jes munkaidőben végzett állások megszüntetését egyszerűbbé te­szik, nem jelent megoldást a problémára - vélekedett. A foglal­koztatás rugalmasságát jól látha­tóan összekeverik a rugalmas munkaerőpiaccal, utóbbi ugyan­is azt jelentené, hogy olyan szak- és átképzési szisztémát működte­tünk, amely az állásukat elvesz­tetteket hozzásegíti az újabb munkába álláshoz. Pataky sze­rint az új Mt. törekvése csak a kkv-k terheinek csökkentését szolgálja, a foglalkoztatás bővü­lését nem. Ugyanakkor hozzátet­te: Czomba Sándor egyeztetésre vonatkozó nyilatkozatai bizta­tók, és mindenképp tárgyalni sze­retnének a tervezetről. Szabadság, végkielégítés, műszakpótlék: mind csökkenhet A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE TER­VEZETE nem csak a felmondá­si szabályoknál kedvez a mun­kaadóknak. Csökkenne az évi rendes szabadság mértéke is. Az alapszabadság továbbra is 20 nap maradna, de kisebb mértékben nőne a plusz sza­badnapok száma. A tervezet szerint megszűnne a jövőben a műszakpótlék, az éjszakai munkáért továbbra is 15 szá­zalékkal több fizetés járna. A bérpótlékot is érinti a vitára bocsátott szöveg. Vasárnapi munkavégzésért 50 százalé­kos, ünnepnapiért 100 száza­lékos bérpótlék járna a mun­kavállalóknak, ha a végső ja­vaslatig nem változnának a tervezet ezen pontjai. Tornaterem is épülhet a társasági adóból látványsportágak Ráharaptak a cégek - Az önkormányzatok is részesülhetnek a kedvezményből Augusztus végén, szeptember elején juthatnak el az egyesüle­tekhez az első olyan forintok, amelyeket a vállalkozások a júli­us 1-jén elfogadott törvény értel­mében a társasági adójukból le­vonhatnak - közölte tegnap a sport- és turizmusbizottság fideszes elnöke. Bánki Erik sze­rint óriási az érdeklődés, a támo­gatási kérelmek száma az év vé­géig elérheti a két-háromezret, melyből az öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlab­da, vízilabda, jégkorong) része­sülhet. A sportág-, létesítmény- fejlesztésre, utánpótlásnevelésre fordítható támogatást nemcsak a sportegyesületek kaphatják meg, hanem az ezen a területen dolgo­zó alapítványok, gazdasági társa­ságok, önkormányzatok és sport­ági szakszövetségek is. Az Európában egyedülálló kedvezmény mértéke a társasá­gi adó hetven százalékáig terjed­het minden Magyarországon be­jegyzett társaság esetében, ez alól csak az állami többségű vál­lalatok képeznek kivételt. A há­rommillió forint alatti támoga­táshoz egy kétoldalas, internet­ről letölthető adatlapot kell csak kitölteni. A sportági szakszövet­ség 30 napon belül dönt a kére­lemről. Hárommillió forint felett 10 oldalas anyagot kell kitölteni, 500 millió forint feletti fejlesztés esetén már egyedi kormánydön­tésre van szükség. Bánki Erik: Kéretlen tanácsadókat fölösleges igénybe venni...! Az önkormányzatok - a sport- létesítmények 80-90 százaléká­nak tulajdonosai - a saját létesít­ményfejlesztési programjaikra is tudnak pályázni az adóked­vezményből, akár iskolai torna­terem, akár sportpálya építésé­ről van szó. A piacon már megjelentek azok a tanácsadók, akik elsősor­ban a kis egyesületeknek kínál­ják szolgáltatásaikat. A honatya szerint felesleges igénybe venni ilyen szolgáltatást, mivel egysze­rű az adminisztráció, és a támo­gatásokkal kapcsolatban jutalé­kot kérni törvénytelen. Akik sza­bálytalanságot követnek el, akár három évre kizárhatják a támo­gatási rendszerből. ■ É. S. Csongrádban is találtak GMO-s kukoricát egyelőre egy Csongrád- hoz közeli termelő volt kénytelen betárcsázni ku­koricáját 4,38 hektáron a növény- és talajvédelmi igazgatóság határozata alapján, mert GMO- szennyezett vetőmagot használt - tájékoztatott Varga Márta a megyei kormányhivataltól. Az ős­termelő jóhiszeműen vá­sárolt a kereskedőtől iga­zolhatóan szennyezett ve­tőmagot. Leminősrtette a Moody’s Görögországot HÁROM FOKOZATTAL történő leminősítését a Moody’s azzal indokolta, hogy Athén fizetőképességének helyreállása még mindig kétséges. A leminősítés annak ellenére törént, hogy az euróövezeti csú­cson elfogadták a görög mentőcsomagot. Számlazárolással keményítene be az EB ÚJ, A SZÁMLAZÁROLÁST ÍS magában foglaló szabályo­zásra tett javaslatot az Eu­rópai Bizottság, hogy az uniós kisvállalkozások és magánszemélyek köny- nyebben behajthassák más tagállamokban keletkezett anyagi követeléseiket. Viviane Reding, az illeté­kes biztos emlékeztetett, milyen nagy probléma, ha a külföldön vásárolt ter­mék soha nem érkezik meg, vagy ha a más or­szágban tartózkodó szülő nem fizeti a tartásdíjat. A szükségtelenül leírt tarto­zások összege évente a 600 millió eurót is elérheti. Reding: Változtatni kell Magyar zöldség: már veszik az oroszok Két hónappal azután, hogy a németországi, halálos áldozatot követelő hasmenéses járvány miatt elrendelte Oroszország az európai zöldség behozatali ti­lalmát, tegnaptól újra befogad­ja a magyar szállítmányokaL A hazai exportőröknek a német- országi járványban problémát okozó Coli baktériumra kell vizsgálatot kérniük, ha ez nega- U'vnak bizonyul, a zöldség gond nélkül szállítható. Mint megírtuk: jóllehet a hó­nap első felében közölte a sajtó, hogy szállítható a magyar zöld­ség Oroszországba, az orosz vámszervek egészen tegnapig megállították és visszafordítot­ták az ilyen szállítmányokat. ■ Foglalkoztatási ráta (15-64 évesek körében, százalék)

Next

/
Thumbnails
Contents