Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-26 / 173. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP i ü— w®m i i í p i »p.! hh m mm ^ SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 26., KEDD HÍRSÁV Plasztikus gondolat heves vitát váltott ki a cseh orvostársadalomban, hogy engedve a páciens kérésének, cseh plasztikai sebészek dobermannéhoz hasonlóra szabták egy férfi fülét. A műtét sikerült, de a porc rosszul gyógyult, gennyesedni kezdett a páciens füle, aki ezért bepanaszolta a klinikát. „A törvény ezt nem tiltja” - szögezte le a cseh egészség- ügyi minisztérium etikai bizottságának volt elnöke, aki szerint az embereknek megoszlik a véleménye arról, mi a szép, és mi a csúnya, s egyetlen szabály van a plasztikai sebészetben: nem szabad a paciensnek súlyos károsodást okozni. Az exelnökre is ráférne egy kis plasztikázás. Egy méretes agyimplantátum... (av) Olcsó húsnak jó a címkéje a húsos pultnál kért olcsó felvágott árcímkéjét próbálta átragasztani egy jóval drágább szalámira egy vásárló az egyik balatonlellei üzletben. A bolt dolgozói azonban kiszúrták a seliyei férfit, aki szabálysértési őrizetbe került (av) Siófokon és Füreden jártak a dombóiak siófokon a Kálmán Imre Múzeumot nézték meg a kastélyosdombóiak kirándulásukon. Miután átkeltek a Balatonon, Füreden jártak a Koloska-völgyben, a Tagore-sétányon is a nyugdíjas egyesület tagjai, s néhány fiatal, (ga) Lebuktak a kaposvári színházparki rablók szemtanúk segítségével azonosították be a rendőrök azt a három rablót, akik szerdán este Kaposváron a színházparkban lefogtak egy nőt, s elvették a táskáját. A három tagú bandáról - egyikük fiatalkorú - a kihallgatás során kiderült, több autófeltörés is a nevükhöz fűződik, (av) 20 EVE IRTUK KARDINÁLIS ÜGGYÉ VÁLT a napokban, mit történt Moszkvában Mihail Gorbacsov és Thürmer Gyula között. Találkozott, beszélt-e egymással a két politikus? S ha igen, hol? Gorbi fogadta hivatalában? Vagy Thürmer szállásán cserélt eszmét az SZKP főtitkára az MSZMP vezetőjével. A máskor bürokratikus és körülményes külügyi apparátus percek alatt reagált, s tisztázta, kacsa, hogy mértékadó körök fogadták volna Thürmert. DICSÉRETES GYORSASÁG. Még dicséretesebb lett volna, ha akkor is ilyen aktívak, amikor olyan bagatell kérdésekre kell válaszolni, vesznek-e búzát vagy húst tőlünk a szovjetek. Az első éjszaka joga még hiányzik munka törvénykönyve-tervezet A szakszervezetek nem értik a kormánykoncepciót (Folytatás az 1. oldalról) A szakminisztérium tervezete szerint megszűnne a felmondási tilalom. Jelenleg csak rendkívüli felmondással lehet elküldeni a táppénzen, illetve gyeden vagy gyesen lévőket, a várandósokat - az új szabályozás szerint viszont a védett időszak alatt is közölhetik velük, hogy védettségük lejárta után nincs szükség rájuk. Felmondási idejük a védett idő végén kezdődne, nem pedig a jelenleg hatályos 15, illetve 30 nap múltával. Megszűnne a védett kor intézménye is, azaz a nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben sem kell különleges indok a munkavállaló elküldéséhez, s nem járna neki nagyobb végkielégítés sem.- Rendszerint már 45 év felett nem tudnak elhelyezkedni az emberek - mondta Svajda József, az MSZOSZ megyei titkára -, így még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek az idősebb munkavállalók. A kismamák helyzete eddig is komoly gondot okozott, a közszférában és a nagyvállala-toknál betartották a szabályokat, ám a kisebb vállalkozásoknál bizony előfordult, hogy az eddigi rendelkezésekkel ellentétesen jártak el. Változnának a szabadságra vonatkozó rendelkezések is, az alap ugyan húsz nap maradna, ám ez 26 éves korig így maradna, ezután pedig három-ötévente nőne a kivehető napok száma. Nem mellékesen a minisztériumi javaslat szerint a munkavállaló csak évi öt napról rendelkezhetne saját belátása szerint, a többivel a munkáltató rendelkezne.- Nem értem a koncepciót - jelentette ki Utasi Tamás, az MKKSZ megyei titkára -, mi lesz például nyaranta a pedagógusokkal, akik év közben csak ritkán tudnak szabadságra menni. A kormány állítólag támogatja a családokat, erre tessék. Ez a szabadságolási tervezet a magyar élettől, a hazai munkavállalói szoA tervezet szerint néhány évvel nyugdíj előtt is utcára rakhatnak bárkit A VOSZ elnöke elemezni akarja, türelmet kér TERMÉSZETESEN kíváncsiak voltunk a munkáltatói oldal véleményére is. Daxner Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke azonban időt kért, mondván,, egyelőre csak a híradásokból, a sajtóból hallott-olvasott a tervezetről, részleteiben azonban nem ismeri, így néhány nap türelmet kért, mielőtt elemezné a minisztériumi koncepciót. kásoktól teljesen Idegen. Amúgy a kismamákra vonatkozó szigorítást sem értem, hiszen maximum egy hónapot nyernek vele a munkáltatók: érdemes ezért ekkora felháborodást generálni? Svajda József szerint azonban mégsem ezek a változtatások, hanem a túlóradíjak eltörlése érinti majd legrosszabbul az emberek jelentős részét.- Somogybán a műszakpótlék a többség számára a nettó fizetésének tíz-tizenöt százalékát jelenti - állította az MSZOSZ megyei titkára. - Sokan minimálbérből élnek, a túlóradíjak elvétele alapjaiban döntené be a családi kasz- szákat. Mert hiába csúsztathatják majd le az emberek a plusz műszakokat, azért nem adnak kenyeret a boltban. A tervezet megszüntetné a szakszervezeti vezetők kiemelt védelmét is, noha a jelenlegi rendszer alapján a tisztségről lemondás, illetve meg nem választás esetén még három évig védett az egykori szakszervezetis.- Azt mondják a javaslat kidolgozói - tette hozzá Utasi Tamás -, hogy majd az üzemi tanács átveszi a szakszervezetek szerepét. Ám mindenki sejtheti, ha megszűnik a vezető védettsége, milyen intenzitással mennek szembe a munkaadókkal.- Egy éve tudjuk, mi vár ránk - jegyezte meg rezignáltan Svajda József -, hogy az új Munka Törvénykönyve a munkáltatói oldalnak kedvez majd. Csendben jegyzem meg, a Lajtától nyugatra szokásos feltételekhez még csak nem is hasonlít a tervezet, mely középkori körülményeket teremtene a munkavállalói oldalon: már a 15. században komolyabb szerződése és munkafeltételei voltak a velencei Arsenal munkásainak, mint ez a mostani koncepció. Amiből már csak az első éjszaka joga hiányzik... Utasi Tamás is úgy véli, elképesztő, hogy mindig az amúgy is legkiszolgáltatottabb munkavállalói oldalt sarcolja a kormányzat, s elfogadhatatlan minden olyan törekvés, mely a dolgozók jogait csorbítja.- Úgy látom, a tervezet egyfajta kompenzáció a munkáltatói oldal felé a rájuk kivetett különadók miatt - mondta. - Nem értem a kormány munkavállalókhoz fűződő viszonyát, elfelejtik, hogy az emberek, ha máskor nem is, de a választásokon elmondják a véleményüket Komolyabb demonstrációkra viszont akkor sem számít az MKKSZ megyei titkára, ha egy az egyben megvalósul a tervezet.- A szakszervezeti konföderációk vezetői nem tudnak egymással megegyezni - jegyezte meg -, sőt, akad olyan formáció, mely kifejezetten odaállt a kormány politikája mellé. A közszolgálatban dolgozók pedig amúgy sem mernek demonstrálni, sztrájkolni, ugyanis félteni fogják az állásukat. Nem tudom, mi az a pont, amikor azt mondják majd, elég volt, ne tovább, de úgy tűnik, még nem érkeztünk el hozzá.- A szörnyűséges sztrájktörvény ellenére is meg kell keresni a lehetőségeket, hogy demonstrálhassanak az emberek - mondott ellent MKKSZ-es kollégájának Svajda József, aki szerint az emberek igenis rávehető- ek, hogy vállalják véleményüket. - Sőt, ha az elkeseredettség elér egy bizonyos szintet, már a törvényi előírások sem tartják majd vissza a munkavállalókat. Az ősszel ennek kézzelfogható jelei is lesznek. ■ Vas András SMsmmm ■ ön tart attól, hogy megváltozik a Munka Törvénykönyve? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: S0NUNE.hu iS A szavazás eredményét szerdai számunkban közöijük. Kocsi és pénz nélkül leállhat a szolgálat falugond(N)ok Több lett a feladat, de a bevásárlókörút tilos, ha boltja van a polgármesternek A vidék megerősítése kiemelt helyen szerepelt a tavalyi kampányban, vasutat, kisiskolákat, postát, munkahelyeket ígért a jelenlegi koalíció a kistelepüléseknek, melyeken sok esetben az önkormányzat mellett csak a falugondnoki szolgálat jelentett valamiféle szolgáltatást, növelve valamelyest a kis falvakban élők komfortérzetét A falugondnoki hálózat 1989- ben 24 településsel indult útjára, jelenleg országosan nagyjából 1300, Somogybán 130 településen működik a szolgálat, melyet az EU szociális és vidék- fejlesztési szakemberei a hazai szociálpolitika legjobb gyakorlataként emlegetnek, s több mint félmillió embert lát el. A törvény szerint a hatszáz lakos alatti községek pályázhatnak a szolgálat beindítására, illetve azok a tízezres lélekszámnál kisebb települések, ahol legalább hetvenen külterületen élnek. A falugondnok közreműködik az étkeztetésben, feladatai között szerepel a gyermekszállítás, az orvoshoz szállítás, a gyógyászati segédeszközök beszerzése, közösségi A kistelepüléseken óriási segítséget jelent a falugondnoki szolgálat feladatok megszervezése, s segítség a helyi, illetve önkormányzati munkában.- Éppen az utóbbi az egyik nagy problémánk - mondta Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség ügyvezető társelnöke. - Sok esetben ugyanis a tavalyi önkormányzati választások után az új polgár- mester, illetve képviselő-testület újraértelmezte a szolgálatot, s olyan feladatokat követelnek meg a falugondnokoktól, mely valójában nem dolguk. Az ügyvezető társelnök szerint ilyen például, hogy bevonják a falugondnokot a közhasznú munkások felügyeletébe, szállításába.- Manapság már a munkaidejük negyven-negyvenöt százalékban nem a klasszikus falu- gondnoki munkát kell végezniük - állította Csörsz Klára. - Emellett sok helyen megtiltották a korábban szokásos bevásár- lókörutak szervezését is számukra, általában olyan helyeken, ahol az új polgármesternek boltja van a településen... Ennél is nagyobb gondot okoz, hogy csökkent a falvakra jutó állami normatíva: 2008-ban évente 2,2 millió, jelenleg viszont csak 1,99 millió forint jut egy szolgálatra. Ebből a pénzből kell kigazdálkodni a falugondnok bérét, a jármű üzemeltetési és szervizköltségeit. Mivel természetesen ez lehetetlen, így az ön- kormányzatoknak is a zsebükbe kell nyúlniuk, s mivel akár egymillió forinttal is kiegészítik az normatívát, nagyobb beleszólást is akarnak a működésbe.- Csökkent a szervezet minisztériumi támogatása is - folytatta az ügyvezető társelnök -, tavaly még 30, az idén már csak 17,5 milliót ítéltek meg, ami a működési költségekre sem elég, nemhogy pályázati önerőhöz. Nagyjából százmillióból lehetne normálisan működtetni a rendszert, szakértőket, oktatókat foglalkoztatni. A mind kevesebb pénz miatt viszont elsorvadhat a hálózat: három éve 651 új falugondnoki autó vásárlására jutott pénz - 56 ebből Somogybán állt munkába -, akkor ötéves kötelező fenntartást határoztak meg az illetékesek. A kocsik azonban lassan kifutnak, új tenderre viszont nincs keret, autók nélkül viszont szinte lehetetlen fenntartani a szolgálatot. Pláne újat indítani.- Pedig lenne rá igény - jegyezte meg Csörsz Klára -, Somogynak 15-20 településen még szükség lenne rá, főként a Balaton parttól 10-15 kilométerre fekvő falvakban. Elegendő állami pénz nélkül viszont még nagyobb beleszólása lesz a helyi önkormányzatoknak a munkába, ami viszont veszélyezteti a szakmaiságot. Érthetetlen ez az egész, hiszen 2009-ben Magyar örökség díjat kaptunk, s mindenki egyetértett, ennél sikeresebb, s ilyen hosszú ideje élő program nincs még egy az országban... ■ Vas A.
