Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-23 / 171. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP mm' i s Egy ismeretlen Mindszenty-fotó Ácsáról falusors A férfiak nagyobb része itt hagyta a nőket, s elment Amerikába szerencsét próbálni Fotók is mesélnek Somogy- acsa dicsőbb múltjáról. A lakók fele egykor Ameri­kába menekült a jobb élet reményében. A maradó­kat a gyönyörű táj vigasz­talja, csak ne sírnának folyton a falu körül a motoros fűrészek. Czene Attila Ez az a kép, adja Békés József ke­zébe Nagy Gyula Somogyacsán a Mindszenty lózsefet ábrázoló, 1943-ban készült eddig ismeret­len fotót. Elsőnek lép ki a falu egyik házának kapuján a büszke veszprémi püspök, mögötte az acsai esperes Felker Lőrinc, majd Zakar András titkár. 25 fős lovas­bandérium várta a püspököt a ke­resztnél, ez volt első bérmálása, meséli az acsai nyugdíjas, aki a fa­lu minden titkát ismeri.- Édesapám hitközségi elnök volt, én Veszprémbe jártam isko­lába, a híres Davidumba, mégpe­dig Mádl Ferenccel egy osztályba - idézi fői Nagy Gyula. Hogy ne legyen semmi hamisság, előhúz egy másik képet, melyen való­ban ott mosolyog a későbbi köz- társasági elnök és Nagy Gyula is. Marasztaltuk ebédre Mindszentyt - teszi hozzá de a plébániára ment, igaz anyámtól azért megkérdezte, mit főz. Tész­talevest, ez volt a válasz. Nemrég megszámoltam, hányán is ma­radtak azok közül, akiket a ké­sőbbi mártír bíboros ujjával meg­érintett. Alig. Mészáros Ferencné, Cser Erzsé­bet egy másik képet vesz elő. Az 1938-as eucharisztikus világkon­ferenciára utazó rokonságot örö­kítette meg a Parlamentben. Vo­nattal mentek a bonnyai vasútál­lomásról, hogy lássák misézni Pacelli vatikáni bíborost, a ké­sőbbi XII. Pius pápát, hogy meg­tapsolják a kivilágított hajót a Dunán, amelyik az oltári szent­séget vitte. A világkonferencia if­júsági arca egyébként Csík Fe­renc, a kaposvári származású olimpiai bajnok volt. - Én is em­lékszem Mindszenty püspökre, Kupi Katicát bérmálta először, aztán a húgomat Annát is - mondta Erzsi néni. - Azt is hal­lottam a két fülemmel, hogy elé­gedetlen volt a templom meg az iskola kopott falaival. Lőrinc pa­punk azt felelte neki: kegyúr, Nagy Gyula a kapu előtt, amelyen 1943-ban kilépett Mindszenty püspök Pongrácz István 1922-ben harangot öntetett drága falujának, Ácsának A két testvér, Mészáros Ferencné és Porczió Vendelné az emlékkönyvvel 1938-ban az eucharisztikus világkonferenciára utaztak, a parlamentbe 130 esztendővel ezelőtt ásóval kutatták, hogy az acsai hét domb alá temették-e Koppány vezért Koppány urunk miatt egy évez­reden át nyögünk. Miatta Ist­ván királyunk Pannonhalma alapító levelében minket Somo- gyot lázadó megj'ének ír, ki ve- teményével, borával, barmával kell hogy szolgálja Márton templomát, örök időkre. Bűn­hődjünk igazunkért, derék tál­tos hitünkért, rovásírásunkért, őseink Európát rettegésben tar­tó lovasrohamáért? Kellett ne­künk ez az asszonyhistória, hogy Géza fejedelem özvegye kié is legyen? Aztán amikora német lovagok, Őrei, Hont, Pázmán tőrt döftek a somogyi pogány vezérünkbe, elkezdé dött egy új időszámítás. Talán Európa akarta így: meg kellett már regulázni a magyart. Most itt vagyunk a Kupa föld­jén, akit Illés András erdélyi püspök nevezett Somogy és Szírmia (Szerémség) hercegé nek. Lassan ereszkedünk le a somogyacsai Pogány-domb kü­lönös alakú meredélyén, akár RómerFóris (várnái kanonok, Békés József: nagyon szeretem a könyveket és a fotókat írérégészkutató) és Wosinsky Mór (a szekszárdi múzeum alapítója) tette ezt 130 éve ásó­vá/ a kezében. Azt kutatták, amit azóta sokan hiába, vajon ide temették az acsai hét ha­lom alá a lázadó Koppányi? félszáz esztendővel Koppány halála után született László, aki előbb harcos királyunk lett, majd szentté avatták. Szolgált neki a különösen csengő Geur fia Atha, aki Somogyország urává vált. Ő lehetett Ácsa, az ispán. E szép Koppány- menti falu névadója. várjuk tőled a lehetőségeink bő­vülését. Erzsi néni máig sem érti, miért kellett kegyúrnak szólítani Mindszentyt Kegyúr ide, kegyúr oda, akkor mégis háromszázan jártak abba a kopott kis templom­ba. Most kettőszáznegyvenen él­nek összesen Somogyacsán, a templomjáró talán tizenkét sze­mély, pedig kiglancolták szépen a isten házát Erzsi néni a két bot­jára mutat ezek a lába segédjei. Igaz rajta nem múlik, ezzel is el­vánszorog tizenharmadiknak, mert a lelkesültségét nyolcvankét éve oltották bele. Erős oltványág ez, a hit az erő és a tisztesség, ez rügyezik minden igaz acsaiban... A kaposvári Békés József na­gyon szívén viseli Somogyacsa sorsát, hiszen a felesége innen származik; édesanyja Anna, Porczió Vendelné, akit második­nak bérmált meg Mindszenty püspök. - Somogyacsának egyet­len értéke a falut körülölelő táj, ezt is olvastam az interneten, ami rendkívül bosszant - mond­ta Békés József. - Mert ez igaz, de Ácsa ennél jóval több. Évezrede persze jóval nagyobb szerepe volt a falunak, mint manapság, de pár évtizede még ide járt sé­tálni a jeles költő, Szabó Lőrinc, s ide született Újvári Ede szombat- helyi polgármester is. - Persze Somogyacsának nincs ma Koppánya, se Athája! - tette hoz­zá Békés József. - Csak a sze­génység van, meg sok elkopott emlék. Arról amikor még itt is él­tek erős, tettre kész magyarok. Amikor az acsai emberek vágy- gyal ébredtek. Vágytak szántani, vetni, szeretni, és készek voltak a vágyaikért meghalni. Amikor még 77 fogatot, négy kocsmát, három iskolát számláltak, és a fa­lut annyi pince és szőlőfóld ko- szorúzta, hogy három napig se lehetett kijózanodni, ha valaki komától komáig vendégjárt. Má­ra alig maradt valami: a négy vi­lágtáj felől csak a motoros fűré­szek zúgnak és nyomukban hal­nak a fák, fogy az erdő, lecsupa- szodik táj. Amikor 1922-ben Pongrácz István kézipoggyász és cipőgyá­ros harangot öntetett falujának, akkor még élt a falu. Az összetar­tozás ige volt. Látni a büszke ar­cokat a képen, amelyet Király Já­nos kaposvári fényképész kapott lencsevégre.- Az acsal harangszó, amely régen ötkor keltette a falu népét, most a holland és német új tele­pesek kívánságára hat órakor, a feleségemnek is legszebb dalla­ma - árulta el Békés József. - Kü­lönös felfedezés társul hozzá. Ezt a szívhez szóló egyedi kongást vélte felfedezni Tokaj-hegyalján, Erdőbényén egy országjárásunk alkalmával. Mikor felkapaszkod­tunk a toronyba, beigazolódott, jól hallotta. Az erdőbényei haran­got is az acsal Pongrácz Pista ön­tette. Tisztelegve ezzel feleségé­nek, Mariskának, aki árva lány­ként vágott neki a nagyvilágnak, hogy megkeresse a boldogságot és a reménnyel kebelében egy­szer hazaérkezzen. Ácsáról kivándorolt a fele falu Amerikába. Mentek remény­nyel, futottak a szegénység elől. Az acsai lányoknak alig akadt horogra valaki, úgy szétszéled­tek a legények. Mariska utolsó le­velét Ácsára College Point, New York címről írta. De visszavá­gyott Istvánjával, amiről a gaz­dag és csillagporos Amerikában is a legtöbbet és legszebbet be­széltek, s ahova mi is szüntele­nül vágyunk - Ácsára. Gyalogos fahíd épül a nagyatádi Rinya patakon Konyhakertből étkeznek a babócsai gyerekek helyi termelés Hatalmas területen piroslik a paradicsom, kígyózik az uborka, sárgul a tök Jól halad a Rinya vízrendszere­inek újjáépítése. Nagyatádon je­lenleg a vízmérce átalakítását végzik a szakemberek. Heid Petra a kivitelező Dél­dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság PR- és saj­tóreferense elmondta: a 68-as út felett elkezdték a kőszórásos mederbiztosítást, valamint a gyalogos fahíd pilléreinek ala­pozását. Hozzátette: a fahíd vár­hatóan szeptemberre készül el. Közben a Babócsai Rinyán a surrantok építése zajlik. Az 577 millió forintos projekt a terv szerint halad, mellyel a vízfo­lyások alkalmasak lesznek az előírt mértékadó vízhozamok levezetésére. ■ J. G. Lényegesen le tudta csökkente­ni az étkeztetésre fordított ki­adásait Babócsa. Konyhakert­ben termelik meg a helyben szükséges zöldségeket. A tele­pülésen 95 százalék felett van azoknak az aránya, akik ingye­nesen étkeznek az általános is­kolában, amelynek önállóan gazdálkodó státusza korábban megszűnt, és a konyhája is elkü­lönült az intézménytől.- Az önkormányzati költség- vetésünk egyötöde szociális jel­legű kiadás - mondta Jungné Kovács Piroska polgármester. - így azon próbáltunk gondolkod­ni, hogy mivel tudjuk ezt csök­kenteni. És mivel az önkor­mányzat mögötti terület, illetve Hétköznap a babócsai konyhakertben: vigyáznak a zöldségekre a hajdani bölcsőde kertje egy­befüggő, itt álmodtuk meg a mi kis konyhakertünket. A hónapok óta formálódó portán ma már minden megta­lálható, amire a dél-somogyi fa­lunak szüksége le­het: többek közt sa­látát, hagymát, sár­garépát, paprikát, paradicsomot, tö­köt, karfiolt, petre­zselymet, krumplit is termel­nek itt. A káposztát már hordó­ban savanyítják az asszonyok, és a felajánlásban kapott megy- gyet is befőzték, lekvárt kever­tek belőle, de fagyasztva is el­tettek. Négy közfoglalkoztatott látja el a munkákat, de a na­gyobb feladatokban a helyi nyugdíjasok is besegítenek. Egyre többen kapcsolódnak be a teendőkbe.- Ősszel, ha már nem lesz ennyi dolog a kertben, a Babócsáért Egyesü­let ötlete nyomán nekiállunk tésztát gyártani, és szeret­nénk szilvafőző na­pot is tartani - fűz­te hozzá a település első embe­re. - A kiadásaink már most hu­szonöt százalékkal csökkentek. A kerti önkéntesek állítják: valami tényleg beindult Babócsán; látják, hogy a helyi termelés működőképes. ■ Jeki Gabriella ■ Még több földet hasznosítana a konyhakertnek Babócsa.

Next

/
Thumbnails
Contents