Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-22 / 170. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 22., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Javíthatatlan egyének huszonnégy évvel a halála után felszámolták Rudolf Hess sírját a bajorországi Wunsiedelben, mely a szélsőjobb egyik kultikus helyévé vált Hitler egykori helyettesének 1987-es öngyilkossága óta. Hess földi maradványait a terv szerint elégetik, majd a tengeren szétszórják a hamvakat. „így akarjuk elejét venni, hogy Wunsiedel javíthatatlan egyének zarándokhelyévé váljon” - indokolta az eljárást egy bajor egyházi - elöljáró. Ilyen finoman sem írta még le senki a neonácikat... (av) Több százan élvezték a máriafiirdői koncertet nagy sikerű koncertet adott Balatonmáriafürdőn az M. & K. és a Marcato együttes. A Hullám strand szabadtéri színpadánál eleinte alig néhány tucat, később több száz érdeklődő élvezte az előadást. (ve) Segélycsomag a sávolyi rászorulóknak segélycsomagokat kapnak a sávolyi rászorulók. A település nehéz sorsú lakóinak a Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat által felajánlott élelmiszercsomagokat osztja ki a falu vezetése a posta épületében. (ve) Hatvan veterán gép a dutratalálkozón a szőkedencsi dutrások is részt vettek a dél-dunántúli régió I. Veterán Gép- és Dutratalálkozóján, amit Borsfán rendeztek. A Zala megye nyugati részén található településre az ország minden részéről érkeztek érdeklődők, illetve felvonulók. Rengetegen kísérték figyelemmel a gépek felvonulását, amelyen hatvan veterán gép vett részt: Szőkedencset Csordás László és Komári Ádám képviselte, (ve) Mentenek, így nyaralnak vízi esetkocsi Buli a vitorlázás, csak a szél ne fújjon? (Folytatás az 1. oldalról) A vitorlázás több egy jópofa bulinál - ez is bebizonyosodott a múlt heti viharos balatoni Kékszalagon, de persze a vízimentő nem mérlegel, ha kell, segít a bajban. Akkor is, ha félig telt alkoholos üvegek sora koccan a kajüt- ben, vagy ha a viharos szél ellenére felhúzott vitorlával dobáltatják magukat a kimentésre szántak. Egy több tízmilliót érő vitorlás státuszszimbólum. Akkor azonban néhányak bajba kerülnek, amikor „elő is kell venni”, azután netán 30-40 kilométernél erősebb szél kerekedik. Ilyenkor jönnek a vízimentők, akik a vízirendőrökkel együtt vagy háromszáz személyt mentettek ki a Kékszalag-vitorlásokról.- Tíz hajónk volt vízen és közel harminc emberünk vett részt a mentésben - összesít Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője; szervezetük 1999-ben alakult Zánkán, akkor még balatoniként. - Egy műszakban amúgy egy nyári napon százan-százhúszan teljesítenek szolgálatot egyesületünk színeiben, egy szezon során csaknem kétszázötvenen fordulnak meg nálunk. Orvosok, tűzoltók, tanárok és mások ők a hétköznapi életben, de persze a legtöbben diákok. Ügyeleti rendszerben dolgoznak, ha jön a riasztás, menni kell - így volt ez a Kékszalagon is. Fújt a szél - summázza Tar Mihály, hogy mi is történt idén a legendás Balaton-kerülő erőpróbán, melyet 1934-ben versenyzőknek hirdettek meg. Sokan kárhoztatják, főleg a vitorlások körében azt, hogy ma már bárki nevezhet. Pomucz Tamás siófoki vitorlás olimpikon például a Kékszalag „elcelebesíté- séről” beszél, azt sem tagadva: az ismert arcoknak köszönhető ugyanakkor, hogy jóval többet beszélnek a vitorlás sportról, mint korábban. Visszatérve a 80 kilométeres sebességet egyébként el sem érő „szellővel” kísért versengésre, a VMSZ szóvivője amondó: nem ártana ismerni a Balatont, vagy éppen a saját vitorlását, aki belevág egy ilyen „laza túrába”. Hallott olyanról is, aki kedden vásárolta a vitorlását hitelre (aztán most nemcsak a törlesztést fizetheti, hanem a szél okozta károkat is...), szerdán húzta föl először a vitorlát, majd csütörtökön nekiindult a Balatonnak - a meteorológiai előrejelzés alapján annak tudatában, hogy még aznap este nagy szél várható... A balatoni vízimentők büszkesége a Rupert mentőhajó, melyről idén csak június közepén került le a ponyva, addig ugyanis bizonytalan volt, hogy lesz-e pénz az üzemeltetésére. Nos, a helyzet most megnyugtató: szeptember első hétvégéjéig biztosított a forrás erre a célra. Vízi esetkocsi - így írja le Tar Mihály Közép-Európa leggyorsabb és egyetlen ilyen édesvízi járművét, melynek alapja a svéd parti őrségnél szolgált, vagyis nem véletlen, hogy állja a legnagyobb balatoni viharokat is.- Egy hajóvezető, két matróz (természetesen mind a hárman vízimentők is), egy szakápoló, valamint egy mentőtiszt vagy mentőorvos alkotja a személyzetét - sorolja a szóvivő. - Utóbbiak egyhetes turnusokban teljesítenek szolgálatot az ország különböző részeiből, tulajdonképpen nyaralnak, mert a szabadidejük terhére, ingyen dolgoznak a Ruperten, mely 24 órában „ügyel”, tehát éjjel-nappal vár a riasztásra. Szállást egyesületünk biztosít a szakszemélyzetnek. A szárazföldi esetkocsiéval azonos e mentőhajó felszereltsége, ezért aztán előfordul, hogy vízparti balesethez is riasztják, hiszen akár előbb odaérthet a vízen, mint a mentőautó a közúton. Kilencven kilométeres sebességre képes, azaz akár háromnegyed óra alatt átszelheti a 73 kilométer hosszú Balatont kelet-nyugati irányban. a Fónai Imre Száguldó erőd. A Ruperttel éjjel- nappal ügyelnek. A mentőhajó olyan jól felszerelt, mint egy szárazföldi esetkocsi Wartburg-motoros múltidéző: Keszthelyen már a nyolcvanas években megszervezték a mentést Keszthelyen már a nyolcvanas években megszervezték a vízimentést, a déli parton a | zamárdi S.O.S. rádiós segély| hívó alapítvány volt az úttörő | 1994-ben, mely előbb hajót kapott a vízirendészettől e célra, azután viszont ennek ellenére sem kapta meg a hivatalos engedélyt a vízimentésre a hatóságoktól. Zamárdiba azonban azóta is visszajárnak a debreceni orwsok és mentősök, hogy ügyeljenek a szabad strand biztonságára. Nánási Ákos doktor ott volt az 1994-es induláskor is és idén nyáron ismét ő irányítja a csapatot, sőt, elhozta a hajóját is és a vízimentők szolgálatába állította a nyárra. De megvan még, sőt, üzemképes az Öreg Wartburg-motoros S.O.S.-hajó is. JEGYZET Leminősített Kossuth-díjak az egyes művészi és művészeti munkakörökről, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési feltételekről szól a 122/2011. kormányrendelet Mely a színházak, bábszínházak, balett- és tánc- együttesek, kamarazenekarok, kamara-szimfonikus zenekarok, szimfonikus zenekarok és énekkarok minden művészi munkakörére megállapít képzettségi követelményt a rendezőtől és a színészektől a súgókig, az ügyelőkig, vagy a statisztákig. papíron remekül hangzik a kötelező szakirányú végzettség, ám látszik, a rendelet kidolgozói ismét íróasztal mellett döntöttek, s nem vették figyelembe ezen szakmák talán legfontosabb elemét, a művészi szabadságot. így fordulhat elő, hogy a népi zenekar vezetői munkakörre a legtöbb ismert népzenész nem lenne alkalmazható, de nemhogy a Nemzet Színésze nem lehetne Tordy Géza, de még színművész sem. Mint ahogyan Pogány Judit sem, s a rendelet papírra vetői Lati- novits Zoltánt, az operaénekes Svéd Sándort és Székely Mihályt, Török Erzsébet népdalénekest is száműzték volna a színpadokról, s nem ismerték volna el Kassák Lajos festői, vagy Pauer Gyula szobrászmunkásságát. Hogy csak néhány Kossuth-díjast említsünk... MINTHA EGY papír bármire felhatalmazna a művészetben: születtek borzalmas előadások sokdiplomás szereplőkkel és rendezővel, mint ahogyan teltházzal futnak papíron amatőr társulatok darabjai, ugyanis a közönség a legritkább esetben ül be egy produkcióra szimpla életrajzok alapján. Ilyen esetekben ugyanis nem fontos a biográfia. A minisztériumokban már inkább. És a rendeletkidolgozáshoz - láthatóan - nem szükséges semmilyen szakképzettség... Horn Péter: hazánk illúziót kerget, nehezedik a helyzetünk GMO-ügy Hosszú távon nem őrizhető meg a génmentesség, ha a szomszédos országokban eltérő a szabályozás (Folytatás az 1. oldalról) Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán azt mondja: nehéz egy szigetpozíciót hosszú ideig fenntartani, amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan. Hazánkat például körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, már ami a kukoricatermesztést illeti. Ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között. Génszeny- nyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben vaszennyezéstől mentes vetőmagot használ. Ez ma már elképzelhetetlen. Hazánk helyzete pedig e tekintetben csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad. Nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul. S ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat. Brazíliában például nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása. Ezért az élelmiszerek nagy részében is van GMO, fogyasztja is Európa, mert rákényszerül, mást ugyanis nem kap. A gazdák jó része pedig nem is hajlandó azon változtatni, hogy Horn Péternek Amerikában azt mondta az egyik gazda: ha a régi technológiát kellene alkalmaznia, abbahagyná a gazdálkodást.- Azzal ugyanis évről évre annyi humusz tűnne el, hogy ötven év múlva nem lenne földje. Pedig a gyermekére is szeretne hagyni belőle. Egyébként irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia - hangsúlyozta Horn Péter -, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is. Utóbbi esetben például a szárazságtűrő képesség növelhető vele. Illúzió tehát azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Eurnnóhon ■ Ajfórlz'HC ÍTatí1 VAS ANDRÁS
