Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-20 / 168. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Démoszthenész és a Néma Levente beszédes adatok Közel tizenegy órát szónokoltak a somogyiak a Parlamentben Nyúl-unk a munkáért, segítség álláskeresőknek Összesen 183-szor emelkedtek szólásra az idén a Parlamentben a somogyi képviselők. A legtöbbször, 72 alkalommal az MSZP-s Lamperth Mónika kapott szót, míg a kereszténydemokrata Karvalics Ottó néma maradt. Vas András A legtöbbször szót kérő somogyi képviselő. Lamperth Mónika szerepelt legtöbbször a parlamenti üléseken Tíz óra, ötvenhat perc, egy másodperc: a tizenhárom somogyi - vagy legalábbis Somogyhoz köthető - képviselő együttesen ennyi időt beszélt 2011-ben az országgyűlésben. A Somogyi Démoszthenész címet közülük Lamperth Mónika érdemelte ki, a szocialista honanyát több mint kétszáznyolcvan percen át hallgathatták társai. A második legbeszédesebbnek a fideszes Heintz Tamás bizonyult, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig frakciótársa, Mátrai Márta állhatna fel. A legtöbbször szót kérő-kapó képviselők listáját is Lamperth Mónika vezeti, 72 alkalommal emelkedett szólásra, közel négyszer többször, mint a második legaktívabb Heintz Tamás és a KDNP-s Rubovszky György. A képet persze árnyalja, hogy Lamperth Mónika frakcióvezető-helyettesként jóval több lehetőséggel bírt legtöbb társánál, igaz, Mátrai Márta és Rubovszky György is hasonló pozíciót tölt be a T. Házban. A leghosszabb ideig a KDNP-s Szászfalvi László beszélt, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára értelemszerűen az új egyházi törvény vitájában aktivizálta magát a legjobban. Egyszerű honatyaként a fideszes Gruber Attila hallatta a hangját a legtovább, május 17- én hat másodperc híján húsz percig (vezér)szónokolt a lakásszövetkezeti és társasházi törvény általános vitájában. Legalább egy alkalommal negyed óránál többet beszélt Mátrai Márta, Lamperth Mónika és Heintz Tamás is. A Fidesz frakcióvezető-helyettese a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról beszélt az átlagosnál hoszNév Összes felszólalás Leghosszabb felszólalás Összidő Önálló Indítvány Nem önálló indítvány Berényi László (Fidesz) 4 6:38 21:24Gelencsér Attila (Fidesz) 2 5:04 9:36 1 1 Gruber Attila (Fidesz) 13 19:54 63:51 1 6 Harangozó Gábor (MSZP) 8 6:32 22:58 9 6 Heintz Tamás (Fidesz) 19 15:26 86:30 2 3 Karvalics Ottó (Fidesz)1 Kolber István (MSZP) 8 8:21 22:05 8 2 Lamperth Mónika (MSZP) 72 17:09 280:30 32 19 Mátrai Márta (Fidesz) 13 15:20 81:06 2 5 Móring József Attila (KDNP) 1 1:16 1:16 1 2 Pősze Lajos (Független) 7 9:59 42:10 1 4 Rubovszky György (KDNP) 19 13:53 43:5814 Szászfalvi László (KDNP) 17 20:26 80:37szabban, szocialista poszttársa a kormánytisztviselői és köz- tisztviselői törvény vitájában, míg Kaposvár egyéni képviselője a nevéhez szorosan kapcsolódó dohányzással kapcsolatos törvény esetében. Akadnak persze somogyi honatyák, akik jóval kevesebb- szer hallatták hangjukat: jellemző módon az újonc képviselők. A fideszes Berényi László négy alkalommal állt fel, s ösz- szesen valamivel több mint húsz percet beszélt, a leghosz- szabban az új alaptörvény vitájában. Párttársa, Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke mindössze kétszer ragadta magához a szót, emellett egy-egy önálló, illetve nem önálló indítvánnyal jelentkezett - utóbbit Móring József Attilával közösen tette. A kereszténydemokrata honatya került a somogyi megszólalási lista utolsó előtti helyére, ám mivel immáron öt esztendeje az országgyűlés jegyzőjének mondhatja magát, értelemszerűen - posztjából adódóan - jóval kevesebb lehetősége jut a felszólalásokra. Frakciótársának, Somogyi legek az elmúlt időszakban a törvénykezésben leginkább a közjogi vonal érvényesült - magyarázta gyakori szereplése okát Lamperth Mónika -, s az MSZP közjogi kabinetjének vezetőjeként én irányítottam a frakció munkáját ezen a területen. Ez csak az egyik része az aktivitásnak. Úgy gondolom, akiket megválasztanak képviselőnek, ott kell lenniük az üléseken, részt kell venniük a vitákban, hiszen ezért kapják a fizetésüket Előfordult, hogy a somogyi képviselők közül egyedül ültem a patkóban. Persze a rengeteg felszólalás jelentős többletmunkát jelent: a kormánypárti képviselők indítványaikat rendszeresen pénteken délután jelentették be, s mivel hétfőn már tárgyaltuk is, szombaton és vasárnap kellett rá felkészülnöm. A PARLAMENTI FELSZÓLALÁS mára végkifejlet, az igazi munka azt megelőzően folyik - állította Karvalics Ottó, aki az idén egyszer sem szólalt fel a T. Házban. - Bizottsági és frakcióüléseken természetesen ugyanúgy dolgozom, mint a képviselőtársaim, elmondom a véleményem, javaslatokat fogalmazok meg, csak éppen a felszólaló szerepét nem én kapom. Általában azok szerepelnek többet, akik kifejezetten szakértői az adott területnek, a hozzám hasonló polgármesterek ritkábban, hiszen másfajta munkánk is akad Persze a frakción belül figyelik, ki, hányszor szólal fel, de nincs semmiféle retorzió, ha az ember az üléseken nem szólal fel. A lényeg, hogy a munkáját rendesen elvégezze. Karvalics Ottónak viszont nincs ilyen indoka, ennek ellenére Dél-Somogy egyéni képviselője az idén egyszer sem szólalt meg a patkóban. Sőt, a megye Néma Leventéje az ország- gyűlés megalakulása óta mindössze egyszer, tavaly június tizenötödikén, azaz több mint tizenhárom hónapja hallatta utoljára a hangját. Két meghatározó hazai nyúlás szövetkezet életre hívott egy munkahelyteremtő faluközösségi programot. A Nyúl-unk a munkáért címmel indított program - tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja - a hátrányos helyzetű, elszegényedett régiók falvaiban élő családoknak kínál lehetőséget megélhetésük biztosítására és életkörülményeik javítására a nyulászkodás segítségével. A kezdeményezők szeretnék elérni a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, elszegényedett régiókban lévő falvakban élő tíz és tizenhat év közötti gyermekeket, akiknek a munkája mellé a család támogatása is biztosítható. A szövetkezetek számos együttműködő partner bevonásával húszmillió forintnyi támogatásból finanszírozzák a Nyúl-unk a munkáért program első fázisát. A pályázatban országosan tíz faluban húszhúsz család juthat hozzá a nyulászkodás elkezdéséhez szükséges eszközökhöz, tudáshoz. Minden résztvevő család számára térítésmentesen adják többek között a nyúlketre- ceket, a tenyészanyákat és bak nyulat. Komoly összefogás biztosítja az elméleti és gyakorlati képzést, illetve oktatási segédanyagokat, a kezdő vakciná- zást, a nyulak kezdeti ellátásához szükséges takarmányt és ingyenes eszközöket, valamint az utánkövetést és a programban résztvevő munka ellenőrzését. Az első fázis nyertesei már az ősztől elkezdhetik a nyúltenyésztést. A pályázatokat augusztus 20- ig várják elsősorban a 2000 lélek alatti településekről. A programról részletesen a www.nyulunkamunkaert.hu weboldalon olvashatnak az érdeklődők. ■ Márkus Kata Nyúltartásból kenyérkereset. Augusztus 20-ig várják a pályázatokat Angliát választotta hazájának az egykori táncsicsos diák alkalmazkodás Kocsis Ferenc megtanulta, hogy a törvényeket akkor is be kell tartani, ha nem jók A kaposvári Kocsis Ferenc 1951- ben maturált a Táncsics Gimnáziumban, majd Budapesten a műszaki egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát 1956 májusában. Augusztusban megnősült, decemberben elhagyták az országot Mióta lehet, minden évben hazalátogat. A közelmúltban volt a 60 éves érettségi, és az 55 éves egyetemi találkozója.- Nem lövöldöztem, nem fogtam fegyvert, de úgy gondoltuk a sztrájk szervezéséért bezárnának - emlékezett Kocsis Ferenc. - Meg esélyem sem volt rá, hogy lakást kapjunk. Jobbnak láttuk elmenni. A határátlépés nem volt veszélytelen, szerencsére magyar határőrök voltak, s az Kocsis Ferenc: nagyon szép lett Kaposvár, sokat fejlődött egyik épp egy kaposvári fiú, aki itt lakott a Petőfi utcában, de nem is ismertük egymást. Ausztriából '57-ben kerültek Angliába. Szerencséje volt, mert műszaki végzettségű embert kerestek egy televíziót, rádiót gyártó céghez. Diplomával a zsebében a főnöknek hordta a cigarettát a sarki boltból. Hat-hét munkahelyen is próbálkozott, kétszer lett munkanélküli.- 1972-ben egy társammal saját vállalatot alapítottam - mondta. - Minden jó volt, de az arabok felemelték az olaj árát, az angol bányászok sztrájkoltak. Bukott a cégem. Anglia nem aranybánya. Nekem annyi jutott, hogy volt munkahelyem, lett egy házam. A feleségem több mint tíz éve halt meg rákban. Van egy fiam, egy lányom, két unokám és két dédunokám. Kocsis Ferenc szerint Anglia túl liberális és befogadó.- Mi mindenkinek segítünk, csak magunkon nem. Angliába bárki jön, segélyt kap. Amíg nem csinál valamit, addig nem lehet letartóztatni, akkor se, ha ismert terrorista. A karácsonyt sem szabad karácsonynak hívni, nehogy megsértsük valakinek az érzelmeit, a vüágnézetét. Annak ellenére, hogy Kocsis Ferenc soha nem akart hazatelepülni, ma úgy látja: itthon, a rendszerváltás előtt jobb sora lett volna. Ehhez kellett egy politikus, gazdasági szakember testvér is.- A bátyám először kohómi- niszter-helyettes volt, majd Moszkvában a KGST helyettes vezetője lett. Ha maradok, lett volna összeköttetés a felsőbb körökhöz is. De jellemző, hogy milyen jól működött a titkosszolgálat. 1974-ben felhívtam Angliából Moszkvában a bátyámat, boldog karácsonyt akartam kívánni neki. Fél óra múlva Magyarországon a különböző szervezetek már tudták. Itthon maradt egy barátom, aki ávós volt, de tartotta velem a kapcsolatot. Nem is léptették elő emiatt. Először 1967-ben jött haza, utána minden évben egyszer.- Kaposvár nagyon szép lett, Szita Károly polgármester nagyon sokat tett a városért A Duna Televízión keresztül hallgatom a híreket, tudom, hogy mi történik itthon. Soha nem akartak hazaköltözni. Több mint tíz év kellett az alkalmazkodáshoz: addig magyarul gondolkodott, és angolra fordította. Most már angolul gondolkodik, álmodik.- Itt már senkim sincs - mondta -, de jó hazajönni. Kint nem jöttem össze hazánk fiaival. Azt vallom, hogy ha az ember külföldön lakik, alkalmazkodjon: beszélje a nyelvet és tartsa be a törvényeket, még akkor is, ha nem jók. ■ F. Sz. Á.
