Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-15 / 164. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 15., PÉNTEK IűHHí Nem is kéne az Audi A8-as egy brit biztosító összeál­lította a világ legrosszabb autóját a leggyakrabban el- romló, legdrágábban javít­ható alkatrészekből. Az ominózus autó fékei az Au­di A8-asból, a futóműve az M3-as BMW-ből, a motorja az MG TF-ből, a váltója a Land Rover Freelanderből, a kormányművé a Volvo C70-esből származna. így már egyértelmű, miért nem volt még egyik sem a családi autónk, (mk) Megjelent Rótt Pál legújabb könyve ALKALMAZKODOM, TEHÁT VA­GYOK címmel jelent meg Rótt Pál legújabb könyve. A TIT megyei elnöke az egészséggel kapcsolatos is­mereteket kívánja átadni új könyvében, (mk) Elloptak egy pónilovat egy csökölyi istállóból A TULAJDONOS BEJELENTÉSE után a nagybajomi rend­őrök eljutottak egy hely­béli és egy nagybajomi férfihoz, akikről kiderült: ők vitték el a félig fedett istállóból a hároméves szürke lovat, melyet el is adtak azóta, (av) Vízváron tetőzték a Komaasszonyokat sertéshúsból főzött fi­nom étkeket kilenc csapat a vízvári versenyen. A leg- ízletesebbet a Belo-Trió ké­szítette, őket követték a Komaasszonyok és a Rinya-Dombó. (ga) HIRDETÉS Látrány Község Önkormányzata az IKSZT projekt kereteben 43.274.232 Ft-ot nyert. Ebből lehetőség nyílik arra, hogy egy helyen tudják biztosítani a lakosság számára a közösségi programokat és feladatokat. Az összeg fordítható felújításra, eszközbeszerzésre, működési és egyéb költségekre. A beruházás 2010. decemberében kezdődött. A projekthez az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatást. Aranykoronánál is drágább iparkodás Termőföld a gátja a nagy ságvári beruházásoknak tékű bioerőmű beruházását kezdték tervezni, ami árammal és melegvízzel látná el a telepü­lést. A helyi agrártársaság 400 hektáron ter­mel majd zöldnövényzetet az erőműhöz. A tervek megvalósítása gördülékenyen haladt előre a közelmúltig. A földhivataltól azonban arról kaptak tájékoztatást, hogy az ipari parkot szántóként tartják nyilván, és a jogszabályokra - s egyéb ipari célra alkal­mas területekre - hivatkozva ezen nem is változtathatnak. Ugyanez a helyzet a 4-5 hektáros vámudvarral is: papíron szántó az is. Kecskés Gábor szerint ez legalábbis fur­csa, hiszen beépített területről van szó, ahol nem vetnek, nem aratnak, és nem is fognak. Ságváron a hivatal szerint több beépítet­len ingatlan van, ami alkalmas lehet ipari célokra, ám a polgármester szerint ezek szétszórtan, lakóövezetben helyezked­nek el. Az iparterületté nyilvánításban 13 tulajdonos is érintett összesen mint­egy 10 hektárral, a polgármester sze­rint ez a repülőtér melletti 200 mé­ter széles, szétaprózott fóldsáv al­kalmatlan a gazdálkodásra. A fá­sítási előírások tovább csökken­tik a terület nagyságát, s itt halad majd a Sió­fokkal közösen pályá­zott kerékpárút is. A ságváriak egyébként a jogszabály szerint több tízmillió forintot fizetné­nek a termőfóldi besorolás­ból kivett, más célú hasznosítás után. A térséget időközben kinézte magának egy kanadai-magyar kisrepülőgép-gyártó befektető, aki az ország több hasonló repü­lőtere után a Siófok-Kilitihez kötné a fej­lesztését. Százötven munkahelyet teremte­ne, mondta a polgármester. Kecskés Gábor és a képviselő-testület levélben kérte a kor­mányhivatalt és annak földhivatalát, hogy sikerüljön megoldást találni Ságvár gondjá­ra, ám egyelőre nem jutottak dűlőre. A kormányhivatalt mi is kerestük, lap­zártánkig nem érkezett meg az álláspontja. Balassa Tamás Tizenhárom tulajdonos iparosítaná a jó minőségű szántóját platenik István az ipartelepítésben érin­tett 13 ingatlantulajdonos képviselője­ként, s egyúttal kisbefektetőként szintén bosszús a földhivatali elakadás miatt. Mintegy félhektáros területére sokat köl­tött, hitelt is vett fői már vállalkozása el­indításához. A 31,56 aranykorona érté­kű, kiváló minőségű szántóján továbbra sem akar gazdálkodni. A terület jövőjét ő is az ipartelepítésben látja. Platenik István felkereste a panaszával a Vidékfej­lesztési Minisztériumot is, melynek jogse­gélyszolgálatával csütörtökön is egyezte­tett. Egy jogász a peres eljárást ajánlotta, illetve a regionális fejlesztési tanácsot mint lehetséges illetékest. Több tucatnyi szakhatóságon gör­dültek át akadálytalanul a Ságváron elhatározott nagy iparte­lepítési tervek. A földhivatalon el­akadtak. Náluk papíron még az ipari park is jó minőségű szántó, s ha a hivatalon múlik, az is marad. Kecskés Gábor polgármester: ipartelepítésre és munkahely- teremtésre használnánk a szántókat Fontosabb-e bármi manapság a beruházásnál, a munkahelyte­remtésnél? Kecskés Gtíftor pol­gármester szerint - mint csü­törtökön elmondta - nem. A mintegy 1800 lakosú észak­somogyi község, öt kilomé­terre az M7-estől, a 65-ös út és a Siófok-Kiliti repü­lőtér között nem is gon­dolkodott sokat, ami­kor erre az adottsá­gára feltette a fejlő­dését, és elmúlt két évét. Hat-hétmillió fo­rintot beruházva ipari parkot létesítettek, ami a Balatoni Kiemelt Üdü­lőövezetben körülménye­sebb, mint másutt. Kiépí­tették a közműveket, benne végre a szennyvízhálózatot is. Utóbb hárommilliárd forint ér­Árvíz-előrejelző projekt indul, kedvezményezett a Kapós folyó is Árvizekhez kapcsolódó lakossá­gi riasztórendszert fejleszt a Dél-dunántúli Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság. A nemzetközi projekt a Dél-Du- riántúlra jellemző dombvidéki vízfolyásokkal - például a Ka­pós folyóval, s a Karasicával - foglalkozik. ■ Csapadékadatokon ala­pidó előrejelző, riasztás­ra alkalmas modellt alakítanak ki, a Kapó­son is használhatják.- 2010. május és június hó­napjaiban, az átlagosnál na­gyobb mennyiségű, helyen­ként rövid idejű nagy intenzi­tású csapadék következtében kialakult árhullámok jelentős helyi vízkárokat okoztak mind Somogy, mind Baranya megyé­ben - mondta Heid Petra PR- és sajtóreferens. - Helyenként a víz kilépett a mederből, s a bel­területen is komoly anyagi ká­rokat okozott, a védekezésre kötelezett önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozta. A program kidolgozásakor a szakemberek egy olyan előre­jelző rendszer fejlesztésén dol­goznak, amely alkalmas az ár­vizek előrejelzésére a dombvi­déki vízfolyásokon, melynek célja a kockázatnak kitett la­kosság figyelmeztetésének ja­vítása, a gazdasági és emberi veszteségek csökkentése érde­kében. A magyarországi riasztó- rendszer egy nemzetközi pro­jekt (INARMA) részeként való­sul meg, amelyben öt ország vesz részt. ■ Jeki G. Egy vár játszótér hozza össze a ladi gyerekeket Segítség a tiltakozó apának kilakoltatás Támogató demonstrálás és jogi segítség Új településközpontot kapott Lad, a gyerekek pedig egy mo­dern, gumi ütésálló burkolattal felszerelt játszótérrel lettek gaz­dagabbak. Pirosáé Tamás Krisztina pol­gármester elmondta, hogy a lé­tesítmény összeköti a játszótár­sakat, mert nem elkülönült já­tékokat vásároltak, hanem ezek egy váron belül használhatók. Ezért a gyermekek közösen tudnak játszani, nem távolod­nak el egymástól. Hozzátette: a körjegyzőség te­rületét is teljesen átalakították, ahol mind a gyalogosforgalmat, mind a park jelleget pályázati segítséggel „áttették” az út má­sik oldalára. így biztonságo­sabb, és a településkép is eszté- tikusabb. ■ J. G. Újabb fejleményként a Jobbik Magyarországért marcali alap­szervezete és a Fehér Kémény­seprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége is csatlakozott a marcali család­apa, Petres Attila demonstrálá­sához, aki kilakoltatása ellen tiltakozva költözött a bank elé másfél hete. Petres Attila egy újabb széket is kitett maga mellé, „Ez a te he­lyed!” felirattal. Elmondta: bár sokan osztották meg vele ha­sonló problémáikat az elmúlt másfél hét alatt, eddig senki más nem ült ki vele a pénzinté­zet elé. Pedig az egyik népszerű közösségi oldalon is közzétette demonstrálását, azzal, hogy bárki csatlakozhat hozzá. Dabasi Tamás, a banki hitel­károsultaknak segítséget kíná­ló Fehér Kéményseprők elnöke azt mondta: jogi segítséget is tudnak adni a marcali család­apának, ha elfogadja. Három éve dolgoznak ezen a terüle­ten: több százezer hasonló ügy­gyei foglalkoznak. Komoly ügyvédi csapattal a háttérben tudnak lépéseket tenni. ■ Vigmond Erika 20 EVE IRTUK LE KELL SZOKNI ARRÓL, ami a régi rendszerben volt - mondta a leilei Postásüdül& ben Kupa Mihály pénzügy- miniszter -, de nem a vállal­kozó hibájául róható fel, hogy elkezd valamit, s na­gyon gyorsan szeretne meg­gazdagodni, mert attól fél, hogy úgyis elveszik. Nem! Ez egy polgári demokratikus or­szág, amelyben ha valaki tisztességesen vállalkozik és dolgozik, akkor hosszú távra kell berendezkednie. A vál­lalkozó jobban teszi, ha nem „kaszál”, hanem alacsonyab­ban tartja az árakat, és hosszú távon gondolkodik. A többség hallgatott a ta­nácsra, nem gazdagodott meg. Sem gyorsan, sem lassan... Pengő kaszákkal jártak Krisna kedvében Vámoson. Kaszások, marokszedők és kévekötők szorgoskodtak csü­törtökön a somogyvámosi Öko-völgyben, a mintaterületen élő Krisna-hívők aratófesztivált tartottak. A fenntart­ható fejlődést képviselő völgylakók közül félszázan dolgoztak kézi erővel a gabonatáblákon, melyeket egyéb­ként többnyire ökörvontatású eszközökkel művelnek. Istenszobraikat is az aratás helyszínére vitték Több a búza a vártnál, az áron még vitatkoznak (Folytatás az 1. oldalról)- Egyértelműen jobban alakul az idei búzatermés - mondta Raskó György agrárközgazdász. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabo­nafeldolgozók, Takarmánygyár­tók és Kereskedők Szövetségé­nek főtitkára megerősítette: je­lenleg egyezkednek az árakról a kereskedők a termelőkkel, nem tudni, milyen árszintnél szüle­tik megállapodás. Jelenleg min­den vevő a tőzsdét figyeli, mert az árakat alapvetően nem a ma­gyarországi termés, hanem a vi­lágpiac határozza meg. Pótsa Zsófia szerint a mos­tani, alacsonynak tartott ár is viszonylagos. A tavaszi 80 ezer forintos malmi búzához képest most mindenképp nyomott ár­ról beszélhetünk, de a júniusi jegyzések még sosem voltak ilyen magasak. A júniusban kötött, augusztusi szállításra szóló jegyzések átlagára 52 ezer forint, ami a korábbi évek­hez képest viszonylag magas árszintet jelent. Annyi bizonyosnak látszik, a tavalyi évvel ellentétben élel­miszerbiztonsági probléma nem merül fel idén a búzával kapcsolatban - mondta Poór Zoltán, a Pannonmill Malom­ipari Zrt. elnök-vezérigazgató­ja. Egyelőre virtuális kötélhú­zás folyik a vevők és az eladók közt.

Next

/
Thumbnails
Contents