Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

8 2011. JÚLIUS 10., VASÁRNAP GAZDASÁG A belvíz után az aszály sújtja az Alföldet vízgazdálkodás Egy évvel a belvízkárok után sem indult meg a védelmi rendszer rekonstrukciója Az agrárvállalkozók szerint nem lesz addig rend, amíg nagyban gondolkodva nem rendezi valaki a helyzetet Lényegében semmi sem történt a belvízvédelem te­rén Észak-Békésben, ahol fél éve a csapadékos tél mi­att még egybefüggő vízfelü­let alatt ment tönkre a ve­tés. A vidéket azóta aszály sújtja, kellene az öntözés, de nincs víztartalék. Braunmüller Lajos A Békés megye északi részén gazdálkodó Bartha Sándor ag­rárvállalkozó és Fehér Mihály családi gazdálkodó Dévaványa és Gyomaendrőd térségében el­helyezkedő földjeit műveli. Ez a jellegzetes alföldi táj az ország egyik legmélyebben fekvő pont­ja, a tengerszint feletti magas­ság mindössze 86 méter. „Ma­gyarország egy medencében fek­szik, ez itt pedig a lavór legalja” - érzékelteti a helyzetet az ezer hektáron termelő és hízó­marhákat is tenyésztő Bartha. Az itt élők sok évszázados harcot vívnak a vízzel. A sok víz nemcsak természeti csapást, hanem lehetőséget is je­lenthetne: a földekről levezetve és összegyűjtve nemcsak a ma­dárvilágnak nyújthatna élőhe­lyet, hanem nyáron bőségesen elegendő öntözővizet adhatna egy intenzív növénytermesztéses gazdálkodáshoz. Nyaranta ugyan­is errefelé már az aszály jelenti sokszor a fő problémát. A tájat mindenhol gazzal, náddal benőtt vízelvezető árkok szegélyezik, a mintegy húszezer hektárt védel­mező hálózat rendszeres és haté­kony kotrással, a közlekedőedé­nyek fizikáját kihasználó, gépesí­tett „szivornyával” egészen a rendszerváltásig működött. 1990 után a földterületek szét­aprózásával együtt a csatornák, vízelvezető árkok jelentős része is kikerült az állami kezelésből. „Az új tulajdonosok - magánszemé­lyek, és nagyon sok esetben ön- kormányzatok - tapsoltak, ami­kor megkapták a földeket, hiszen bérbe adhatták, vagy más módon hasznosíthatták. Amikor azon­ban a vízgazdálkodással kapcso­latban feladataik lettek, már nem örültek annyira” - mondja Bar­tha, aki szerint azóta is hiányzik egy nagy közös koncepció, ami rendezné a kérdést. „Én hiába kotrom ki a földemen lévő árko­kat, ha a vizet az alattam lévő tár­sulati vagy állami szakasz nem tudja fogadni, mert ott nincs rendbe téve a rendszer. A földek­ről összegyűjtött víz az eldugult csatornákba folyva nem tud to­vábbhaladni, így amint az elha­nyagolt részhez ér, kiönt. így lesz a belvízből árvíz.” Bartha csak tavaly hatvanmil­lió forintnyi árbevételtől esett el a belvízkárok miatt. „Nem lesz ad­dig változás, amíg regionális szin­ten, nagyban gondolkodva nem áll neki valaki a helyzet rendezé­sének” - véli a gazdálkodó. A mintegy feleakkora terüle­ten, ötszáz hektáron gazdálkodó Fehér Mihály egyetért Bartha cél­jaival, de teljesen más módon képzeli el a megoldást. „A helyze­tet csak kicsiben lehet kezelni, az állami megoldás csak újabb papí­rokat eredményezne, és az eddi­gieknél kétszer nagyobb tárgya­lótermeket” - mondja. Abban mindketten egyetérte­nek, hogy bár minden kormány megígérte a rendezést, minded­dig nem történt semmi. Az in­kább Bartha álláspontjához köze­lebb álló kormányzati célkitűzé­sek nyomában a vízgazdálkodás feladatkörét az elmúlt egy évben elvették a helyi - sokak által te­hetetlennek tartott - vízitársu­latoktól, és a regionális vízügyi igazgatóságokhoz rendelték. Idén a téli, kora tavaszi belvíz­károk kapcsán többször elhang­zott: a közmunkaprogram jelen­tősen kiveszi a részét a valaha működött belvízvédelmi hálózat rendbetételéből. Illés Zoltán kör­nyezetvédelemért felelős állam­titkár januárban lapunknak tett nyilatkozata szerint a cél az, hogy a jövőben több ezer közfoglalkoz­tatottnak adjanak munkát az ár­víz- és belvízvédelemben. Az ál­lamtitkár akkor azt mondta: a közmunkára szánt pénz ezen ré­sze felett is a vízügyi igazgatósá­gok döntenének, amelyek biztosí­tanák az eszközöket a munkála­tokhoz, és a szakmai irányítás is a feladatuk lenne. A vízügyi igaz­gatóságokra bízott belvíz elleni védekezésre azóta se pénz, se pa­ripa nem áll rendelkezésre. A szintén pénzt igénylő, de so­Pénzhiány a tárcánál A programok megvalósítá­sának egyik legfőbb gátja mára a pénzhiány lett. A februárban bejelentett stabi­litási tartalék képzése a Vi­dékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi port­fóliáját különösen sújtotta. A tárcára kirótt 19 milliárd forintos zárolás felét a kör­nyezetvédelmi ágazattól von­ták el, amely a minisztérium költségvetésének csak körül­belül az egyötödével gazdál­kodott. A belvíz elleni véde­kezési program jelenlegi ál­lásáról szerettük volna meg­kérdezni a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, de lapzár­tánkig nem kaptunk választ megkeresésünkre. káig végső mentsvárként kezelt közmunkaprogramot Bartha és Fehér egyaránt látszatmegoldás­nak tartja mindaddig, amíg szo­ciális kérdésként kezelik az ügyet Valójában semmiféle telje­sítményelvárás nincs velük szemben azon kívül, hogy a prog­ramban való részvétel - és az el­látásra való jogosultság megálla­pításának - érdekében meg kell jelenniük a helyszínen. Előfor­dult olyan is, hogy munka helyett szalonnát sütöttek a gazzal be­nőtt árok mellett. Kissé nőtt az élelmiszerek forgalma Értékben négy százalékkal emelkedett értékben az élelmi­szerek kiskereskedelmi eladása a legutóbbi hat hónapban a tava­lyi hasonló időszakhoz képest a Nielsen felmérése szerint. A pi­ackutató vállalat kilencven ter­mékcsoportot vizsgál, ezek együttes forgalma így tavaly de­cember és idén május vége kö­zött meghaladta a 640 milliárd forintot - adta hírül a Nielsen. „A mennyiséget tekintve sta­bil volt a bolti eladás nagysága féléves összehasonlításban. Ezen belül átlag felett nőtt az élelmiszerüzletek forgalma pél­dául sajt, gyümölcsjoghurt, tej­föl, étolaj és vaj eladásából” - tá­jékoztatott Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsola­tok osztályának a vezetője. m A kisebb, kétszáz négyzetméter alatti boltok piaci részesedése stabil maradt. A felmérés részleteit ismer­tetve elmondta, hogy a nagy el­adóterű üzletek forgalma mel­lett növekedést regisztráltak a 200 négyzetméteres és kisebb boltoknál is, ezáltal utóbbiak pi­aci részesedése stabil maradt. „A hagyományos üzletek stabil piaci pozíciója azért figyelemre méltó, mert a kereken 19 600 általános élelmiszerüzletből 11 100 eladótere 50 négyzetmé­ter vagy kisebb, míg további 6400 tartozik az 51-200 négy­zetméteres szegmensbe” - mondta a szakértő. ■ HIRDETÉS Adler Lászlót, a Provident divízióvezetőjét kérdeztük a vállalat gyorskölcsöneirőL Ha hitein van szükségem, milyen féltételekkel Juthatok hozzá a Pmvldentnél? Ügyfeleinknek 30 000 és 250 000 forint közötti kölcsönt nyújtunk, amelyet 30, 45 vagy 60 hét alatt kell visszafizetni. A kölcsön felvételéhez nincs szükség fedezetre vagy kezesre. A kölcsönt egy összegben, banki átutalással kapják meg az ügyfelek, de otthon nyújtott szolgáltatás is igényelhető külön díj ellenében. Mit Jelent az otthon nyújtott szolgáltatás? Ez a szolgáltatás ügyfeleink kényelmét szolgálja. Pozitív hitelbírá­lat után, a szerződéskötéssel egyidejűleg, ügyfelünk otthonában veheti át a pénzt, banki ügyintézés, sorban állás nélkül. Ezt köve­tően, hetente a fix törlesztő részletet is készpénzben, előre egyez­tetett időpontban tudja megfizetni a Provident képviselőinek. Ml Is pontosan az a bizonyos fix törlesztő részlet? Állandó összegről van szó, amit hetente és forintban kell fizetni. A törlesztő részlet összege a futamidő alatt nem változik, nem függ az aktuális árfolyamoktól. Mennyi Idő alatt lehet a Provldentnél a hitelhez hozzájutni? Gyorsan, akár 48 órán belül is hozzá lehet jutni a szükséges kölcsönhöz. Képviselőink minden segítséget megadnak, hogy az ügyfél az igényeinek leginkább megfelelő hitelt válassza. Hogyan tudok hitelt Igényelni? A Provident ügyfélszolgálata a 06 40 50 50 50-es számon hétköznap 7.30-tól 21 óráig, hétvégén pedig 7.30-tól 20 óráig várja az érdeklődők hívásait. 250 000 Ft összegű, 60 hetes futamidejű kölcsön esetén a THM 64,5%. A kamat és az adminisztrációs díj mértékéről kérjük, tájékozódjon honlapunkon, fiókirodáinkban vagy munkatársunknál. A kölcsön folyósítása és törlesztése banki átutalás útján történik. Otthoni szolgáltatás külön díj ellenében igénybe vehető. A hirdetésben foglaltak nem minősülnek kötelező ajánlattételnek. Az első PPP-balhé: gyanú a Közraktáraknál Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett az Állami Szám­vevőszék a budapesti Közraktá­rak projekt, ismertebb nevén a CET ügyében. Három nappal azután, hogy bejelentették: ha­marosan jöhet az át­adás, és két nappal azután, hogy Fellegi Tamás újra felszó­lalt a PPP-projektek ellen. Ismeretlen tettes ellen szól a feljelentés, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett a Közraktárak projekt ügyé­ben. A számvevőszék szűksza­vú közleményben rögzítette: a Fővárosi Önkormányzat költ­ségvetési és pénzügyi egyensú­lyi helyzetét, valamint a belső kontrollokat elemezték, és az így feltárt tények bűncselek­mény elkövetésének gyanúját alapozták meg. Az ÁSZ nem tért ki a gyanú részleteire, sokatmondó azon­ban a Főpolgármesteri Hivatal Fehér könyve a korábbi városve­zetés örökségéről. A CET ebben különösen nagy szerepet kapott: míg összesen ötven pontra húsz oldal jutott, addig csak erre az egyre közel egy teljes oldal. Az iromány szerint nonszensz, hogy 8,6 milliárdos beruházá­sért cserébe a fővárosnak 25 év alatt több mint 31 milliárd forint szolgáltatási díjat kell fizetni. A beruházás az egyetlen a Fe­hér könyvben, amely PPP-ben készült, vagyis a magán- és a közszféra közös finanszírozásá­ban. Ez volt a szocialista kormá­nyok egyik kedvelt beruházási formája, és Fellegi Tamás nem­zeti fejlesztési miniszter épp kedden közölte az Országgyűlés gazdasági bizottságával, hogy a több mint száz PPP-szerző- désből mindenütt az állam vagy az önkor­mányzat járt rosz- szabbul. A fővárosi vezetés így több mint évi egymilliárd forint fi­zetési kötelezettségtől szabadul­hatna meg, és egy gyakorlatilag kész épület birtokába is juthat­na, ha bíróság is kimondja: igaz a vád. A kérdés az, hogy Fellegi bizottsági bejelentése és a kor­mánykörökből már korábban hangoztatott szabálytalanságok után várhatók-e újabb, PPP mi­atti feljelentések. ■ Cáfol a fejlesztő PONTATLANSÁGOKKAL és téve­désekkel vannak tele a vá­dak - állítja a CET fejleszté­sét végző Porto Investment Kft. Leszögezték: nem állhat fenn a hűtlen kezeléssel kapcsolatos gyanú, hiszen a fejlesztő nem kezel önkor­mányzati vagyont. Felhívták a figyelmet arra is: hiába mondja a főváros, hogy 8,5 milliárdos beruházásért túlzás 31 milliárdot fizetni 25 éves időtávon, egy ugyanekkora banki hitel után 42 milliárdot kellene visszafizetniük. ■ 8,6 milliárdos beruházásért 25 év alatt 31 milliárdot fizet a főváros, H SOMO^MOOO ftff B'zton.ágos forint között KUf f|x torlesztoreszletek Gyors fcSl •‘■simítható mmj akár 2 napon belül a^1*n« rtWWebb ® Hívja a Provident Pánzügyl Zrt.-t 06 40 50 50 50 www.provident.hu Ha csak egy kicsi hiányzik

Next

/
Thumbnails
Contents