Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
2011. JUNIUS 5., VASARNAP 7 INTERJÚ geszti Péter Újra színpadra lép a Rapülők és a Jazz+Az frontembere, aki az elmúlt években inkább reklámszakemberként szerepelt a köztudatban. Övé a Sziget mínusz egyedik napja. „A REKLÁM MÁR KEVÉS VOLT” Hiányzott a zenészélet Geszti Péternek, ezért új zenekart alapított, és visszatér a színpadra. A reklámszakmában mindent elért, új kihívásra vágyott. A cél: boldoggá tenni az embereket. Árvay N. Tivadar- Wolf Kati a legszebb lábú énekesnő egy német magazin szerint. A dala, amelynek ön társszerzője volt, a mezőny második felében végzett, az énekesnő viszont lenyűgözte a közönséget. Ennyire fontos a nőiesség a popvilágban?- A popzenében, a színpadon nyilvánvaló, hogy a tehetség mellett a szexus az egyik legfontosabb dolog. Ott van a hetvenéves Jagger vagy Madonna, aki küzd keményen, s ötven felett is bomba formában van. Az Eurovíziós Dalfesztivál is egy látványra építő televíziós show, ahol ezek szerint a láb is fontos.- A Rapülők mégis „fiúzenekar” volt, a Jazz+Az viszont három lányt is felvonultatott.- A Rapülőkben is volt egy háromtagú lányvokál. A Jazz+Az viszont más műfaj volt, kellett a női hang szólistaként is. Bajban is voltunk Dés Lászlóval, mert eredetileg egy énekest szerettünk volna, de a meghallgatásokon hat tehetség maradt versenyben. Végül három énekesnőnk lett, de így dramaturgiailag sokkal érdekesebb dalok születhettek.- Visszatérve Wolf Katihoz. Mindig hisztéria van a hazai versenyző jelölése kapcsán. Hogyan lett ő az idei küldöttünk?- Több dal is felmerült, de a végső döntést a Magyar Televízió hozza, hiszen ők fizetik be a versenybe a jelöltet. Rakonczai Viktortól, a dal zeneszerzőjétől tudom, hogy amikor ezzel a számmal beballagott az MTV-hez, mindenki egyöntetűen ezt tartotta sanszosnak.- Az X-Faktorral Geszti Péter is visszatért a köztudatba. A következő szériában is kapott szerepet?- Igen, megvoltak az egyeztetések, a legnagyobb gondot az jelentette, hogy összefésüljük a menetrendet az idei koncertnaptárammal, és a Gringó Sztár- os programjaimmal.- A Gringó Sztár az új zenekara. Rövidesen színpadra lép az új formáció?- így van. Az utolsó dalokat írjuk, 20 szám készült el. Az első fellépés július 15-én a siófoki Coke Clubban lesz, aztán augusztus 8-án Rapülők, Jazz+Az és Gringo Sztár a Sziget mínusz egyedik napján, utána stúdióba vonulunk, és készítjük az első albumot.- Miért várt ennyit a Jazz+Az után az új zenekarral?- Amikor 2000-ben lejöttünk a színpadról, belevetettem magam a reklám világába, ahol hatalmas sikereket értünk el. Ott Ma talán az egyetlen vagyok a magyar popzenében, akit biztosan fel lehetne kérni egy drogellenes kampányra, mert sosem próbáltam ki semmit. volt a Westel átmárkázása T- Mobile-lá vagy az RTL Klub gumicsirkés kampánya, amellyel megnyertünk minden létező kreatív díjat Magyarországon. Ezután lágy éreztem, hogy a reklámszakma kevés újdonságot rejt számomra, úgyhogy már 2006- ban eldöntöttem, hogy megint zenélni szeretnék. Csakhogy Berkes és Michel barátaim elém tolták a mikrofont, hogy itt az idő, hogy a Rapülőket újra létrehozzuk. S bár a Gringo Sztár már a fejemben volt, a Nemzeti Vágta is beelőzte. Az egy elképesztően nehéz ügy volt, lehetetlen lett volna mással foglalkozni mellette.- Miért akarta, hogy legyen Nemzeti Vágta?- Amiért minden mást: olyan dolgokat akartam létrehozni, amelyek slágerek. Sláger lehet egy dal, egy eszme, egy cipő vagy akár egy ember, valami, ami érzelmeket vált ki, ami kedves nekünk. Nekem néha megadatik a lehetőség, s ezt ma már a tapasztalatomnak is köszönhetem, hogy össze tudok rakni ilyen slágereket. Azt gondoltam, hogy kellene Magyarországnak is egy sláger, amely mindannyiunkról, a történelmi hagyományainkról, a nemzeti érzésről szól. De nem politikai, hanem kulturális dimenziókban megfogalmazva. Ez sokkal nagyobb kihívás volt, mint a kereskedelmi reklámok. Persze, ha a Vágtát nem mint szimbolikus tartalmat vagy mint sportversenyt nézzük, akkor ez az egyik legnagyobb újdonság az eseménymarketingben Magyar- országon, szóval a kommunikációs oldala is nagyon érdekelt. Kíváncsi voltam, hogy létre tudok-e hozni egy kulturális márkát, amelyben mindent használok, amit a márkázásról 25 év alatt megtanultam, a tartalma pedig a saját hazám. A legérdekesebb az volt, hogy milyen ellenállást és értetlenséget váltott ki a dolog.- Politikai ügy lett a Vágta?- Egy társadalom tagjai vagyunk, vannak közügyeink, egy kulturális közösségbe tartozunk, ilyen értelemben tehát minden politika, de nem kéne mindenből pártpolitikát csinálni. Főleg igaz ez, ha a nemzeti hagyományokhoz újszerűén nyúl valaki, aki korábban mással foglalkozott, és inkább a kozmopolita értékrend jellemezte. A hagyományos hazai értéktartalommal bíró dimenzióban korábban nem jelent meg ilyen integratív gondolkodás és erő, amely a valódi tartalom mellett professzionális marketinget hozott. Pedig nagyon sok szép, egyedi és valódi tartalom van az országban, de ezek gyakran elszigeteltek és nincs hozzájuk mediatizált menedzselés. Ebben hozott mást a Vágta, illetve abban, hogy szakított azokkal a rossz beidegződésekkel, amelyek a két nagy politikai oldalra jellemzők. Lestoppolnak maguknak egy-egy értékrendet és képtelenek ezeket összefésülni. A világ máshol attól sikeres, hogy a különböző értékek szorosan ösz- szekapaszkodnak.- Ön egyébként melyik oldalra sorolja magát?- Semelyikre. Nem szeretem a magyar politikai pankráció stig- matikus címkéit, mert már mindegyik elvesztette a jelentését. Ha volna bármi értelme, azt mondanám, ízlésem szerint liberális vagyok, szolidaritásomban baloldali, de polgárként konzervatív. Amikor képviselem munkámban a liberalizmus értékeit, nem okoz gondot megfelelni a tízparancsolatnak is. Nem látok összeférhetetlenséget, sőt attól szép a világ, ha megtaláljuk azt a közös halmazt, amelyben mindezek megférnek és kiegészítik egymást. Egy biztos: sosem voltak radikális ügyeim, még gyerekkoromban sem. Ma talán az egyetlen vagyok a magyar popzenében, akit biztosan fel lehetne kérni egy drogellenes kampányra, mert sosem próbáltam ki semmit.- Miért most jött el az ideje egy új zenekarnak? Kell az X-Faktor nyújtotta marketingháttér?- Igen, azt gondolom, lehet tervezetten élni, noha a sors időnként közbeszól. Néha át kell kelnünk egy folyón, s ehhez cölöpöket kell levernünk. Tudtam, hogy újra zenélni szeretnék. Ezért amikor jött az x-faktoros felkérés, megláttam a cölöpleverési lehetőséget. Lemondtam azokról a dolgaimról, amelyek befogadóbb közegben tudtak megvalósulni. Az X-Faktor visszavezet a képernyőn látható emberek világába, a tinik is megtanulják, hogy Geszti Péter nem csak reklámmal foglalkozik.- A tinik popzenei piacára készül betörni?- Nem. Mindenkiére, de persze ma ők a legnagyobb fogyasztók. A célcsoportom mégis a 30 pluszban van.- A Sziget-koncert az Első Emelettől a Gringo Sztárig minden korosztályt megcéloz?- Igen. Az idő ilyen értelemben nekem dolgozik. A közönség ugyanis együtt öregszik velem. De a Gringo Sztár sem szűk rétegnek szól. Sokféle műfaj van benne, olyan „boldogsághormon-tar- talmú" zenét akarok csinálni, amely jókedvre deríti az embereket. A balkáni diszkótól a popzenén át a latin-amerikai szambáig és a rapig sok műfajt ölel fel, Miközben a világ sok tájáról merít stílusokat, Magyarországról szól. Ezért hívom „kozmopuritán” zenének.- Az egyik közösségi portálon az Év Apukája díj jelöltjei között van. Ennyi feladat mellett hogyan tud mintaapa lenni?- Úgy, hogy van egy jó anyuka a háttérben. Edit, aki ugyanolyan erős, alkotó egyéniség, mint én, képes volt meghozni azokat a döntéseket, amelyek nagyrészt lemondásokról szólnak. Most néhány évig elsőrendűen a gyerekekre koncentrál, és ebben megtalálta a boldogságát, kiteljesedését is. Hálás vagyok a sorsnak, hogy találtam egy ilyen Társat. Tényleg igaz, hogy minden sikeres ember mögött van egy sikeres nő. Én tehát igyekszem jelen lenni, és ellensúlyozni a rengeteg lemondást, akkor is, ha nekem most napi öt óra alvás jut a dalszövegírás miatt.- A Sziget, a stúdiózás és a szeptemberi Nemzeti Vágta után mi a következő nagy durranás?- Musicalt szeretnék írni újra, és közben koncertezni, járni az országot, mint más zenekarok.- Ez nagy váltás az elmúlt tíz évhez képest, nem?- Mindig az a lényeg, hogy az lehessek, aki lenni szeretnék, s ne az, amit a körülmények diktálnak. Úgy érzem, most az alkotói életem kerülhet előtérbe a szürke eminenciás, a háttérben hajtó fiú szerepe helyett. Jelenleg ebben látom a szabad élet lehetőségét.- És ha nem jön be?- Sosem gondolok erre, mert akkor nem tudnám megcsinálni. Annyira biztosan menni fog a szekér, hogy jól érezzem magam. És manapság ez is komoly érték. Névjegy 1964. MÁJUS 9-én született Budapesten. pályafutását gyermekszí- nészként kezdte. Ismertséget a Mézga család Aladárjának szerepével szerezte. 1989-ben szerzett diplomát az ELTE Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. 1989-ben indult a médiakarrierje az Ász című televíziós műsorral. 1991-ben a Rapülők, majd 1994-től a Jazz+Az együttesekkel sikert sikerre halmoz. 1996-ban Békés Pál íróval és Dés László zeneszerzővel közösen megírja A dzsungel könyve című musicalt. 1990-2005-IG az Akció Reklámügynökség reklámszövegírója, majd kreatív igazgatója. 2000-ben alapítója és producere az@®© óriásplakát-kiállításnak. 2008-ban megrendezi az első Nemzeti Vágtát. 2010- ben az X-Faktor egyik mentora. FELESÉGE DITZ EDIT, 2009-ben született Sára Lujza, majd 2011- ben Lenke Róza nevű kislányuk.
