Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-27 / 148. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 27., HÉTFŐ KÖRKÉP Kispárna, retró és a szúnyogriasztó illata ötven év Sinkovitsra és az utolsó „háttámlalenyomatos” szezonra emlékeznek Zamárdiban Máskor hatszáz a belépő, már öt éve - mondja a zamárdi kertmozi kapujában Gömöri László üzemeltető, és a kezünkbe nyom egy-egy tombolabilétát. Fónai Imre A sorsjegy helyettesíti most a belépőt, mert egyszeri és megismételhetetlen élmény várja a publikumot: kis ünnepség az 50 évessé lett kertmozi tiszteletére, azután meg az Üvegtigris 3.- Valaha kígyóztak a sorok a mozi előtt, voltak, akik kempingszéken ülve várták ki a pénztárnyitást - réved a múltba az ehhez már megfelelő korban lévő Csákovics Gyula zamárdi polgár- mester. - Na ja, akkor még premierfilmeket vetítettek nyáron a balatoni filmszínházak, A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-legendának Zamárdiban tartották a díszbemutatóját. A főszereplő, Sinkovits Imre is A gépház, a böhöm csöves-szellőzős vetítőkkel. Gömöri László mozi-üzemeltető és Csákovics Gyula polgármester Kertmoziból Csukás színház A balaton-parton a mozi fogalma egyet jelentett a kertmozikkal, ahol nemcsak a turisták hallgatták alkalmanként a tetőn kopogó esőt, hanem a helyiek is fogalomként emlékeznek rájuk. Zamárdi és Balatonszemes - ők számítanak többek között a nagy túlélőknek. ezeken a településeken áldoztak is arra az önkormányzatok, hogy megtartsák a mozik eredeti funkcióját. Évekkel ezelőtt lebontották viszont a földvári kertmozit. Érdekes Balatonszárszó helyzete, ahol az előző vezetés tavaly még lemondóan nyilatkozott a kertmoziról, az új polgármester viszont fantáziát látott a létesítményben. az eredmény: a hajdani kertmozit napokon belül avatják, mint „Csukás színházat”. FÜLEKI TÍMEA Multiplexek árnyékában Dél-Somogy: húsz év után moziterem Marcaliban, Csurgón egyelőre csak ígéret a filmszínház sorban a terem alkalmatlansága, valamint a magas költségek miatt, két év után végleg megszűnt a filmvetítés. Azóta is számos fórumon felvetették a marcaliak: mikor lesz újra mozija a városnak? Ez a vágyuk teljesült a júniusban átadott Kulturális Korzó építésé vei. Bőszné Kiss Katalin intézményvezető elmondta: a moziterembe filmklub vetítő sekre ülhetnek be a nézők, csaknem minden este. Rendezőkhöz kötött, régi magyar filmek, matiné előadások, s más tematikai csoportosítás segít a mozizóknak a filmek választásában. BÁR MÁSHOL MÁR ERRE IS alig akad példa, Marcaliban úgy három éve indult a szabadtéri fdmvetítés az Európa park színpadán, szintén a filmklub keretében. Az időjárás kényére- kedvére bízott vetítés igazi nyáresti szórakozást, s a kertmozikra jellemző romantikus hangulatot hozza vissza. Bár elsősorban a magyar filmek rajongóinak kedveznek, mivel a szabadtéri repertoár ezekből épül fel VIGMOND E.- VARGA A. mozi. Hirdeti a kultúrházra kitett tábla Somogyzsitfa fehéregyházi részén. Nagy László Ottó polgármestertől azonban megtudtuk: nem működik. Egyszerűen kint felejtették a táblát. A vetítés még a rendszerváltás előtt szűnt meg - akkor két mozija is volt a falunak. A legfőbb oka az volt, hogy kiöregedett a mozigépész és nem volt helyette más, de a nézők száma is egyre kevesebb lett. A táblát az épület tervezett felújításakor veszik le. Nem is lesz folytatás. CSURGÓN NOSZTALGIÁVAL EMLEGETIK azokat az időket - az 1970-1980-as éveket -, amikor a Korona Étterem fölött műké dött a filmszínház. Az egyik legkorszerűbb mozi volt, galériával, és nagyon sok embert vonzott. Akkoriban dugig teltek a széksorok egy-egy vetítéskor. Aztán a mozinak költöznie kellett ( a miértre hivatalos és nem hivatalos verzió is van, előbbi a leromlott állapotra hivatkozik), így a művelődési házban vetítettek filmeket heti egy-két alkalommal, ideálisnak nem mondható körülmények között. Később a Meller kastélyhoz tartozó épületben kapott helyet - immár fa szé kekkel, emelt nézőtérrel, gépházzal - a mozi, ám a rendszerváltás környékén ez is bezárt. Azóta több önkormányzati választás alkalmával is ígérték a jelöltek, hogy újra lesz mozi Csurgón, de nem lett. A VÁROSBÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL Nagykanizsára járnak mozizni, de ez sem volt mindig így. 2007-2008-ban ugyanis a nagykanizsai plázában műké dő mozi is megszűnt, egy éven keresztül kellett nélkülöznie a fümszínházat az ötvenezres városnak és vonzáskörzetének. kertmoziról errefelé pedig csak álmodnak, illetve aki nem rest, az Zalakarosra utazik, lévén ott az egyetlen. ÚGY HÚSZ Év UTÁN, ha nem is a klasszikus filmszínháza, de moziterme van már Marcalinak. Még az 1990-es évek elején bontották el a városközpontban álló mozi épületét. A Künzelsau térre átkeresztelt területen ma szolgáltató ház magasodik. A mozi átkerült a kulturális központba, ahol elsé Sajátos hangulata van a szabadtéri mozizásnak. Marcaliban legutóbb az Ovemight című magyar filmet vetítették eljött, de nem akarta, hogy ünnepeljék, a kezdés után lopód- zott a nézőtérre. A gépész észrevette, megállította a filmet, fölkapcsolta a villanyt, jött a taps... Fehér fal mozivászon, hullámpala tető, a székek is a ‘70es évek óta kopnak (kispárna nélkül ülhetetlenek), talán a levegőben terjengő szúnyogriasztó-illat kellemesebb, mint anno. Régen is így kiülhettek az emeleti teraszra a szomszéd ház lakói előadáskor mint ezúttal, s a pattogatott kukoricának is legfeljebb az ára nőtt az elmúlt évtizedekben.- Ma még csak megmutatni tudjuk, milyen lesz a megújult kertmozi - mondja a nagyközönségnek a falra vetített látványtervekre utalva a polgármester. - A városrehabilitációs pályázat részeként 14 millióból építjük át, jó lett volna a mostani jubileumon avatni, de talán jövőre. Fedett rendezvénytér lesz, a filmvetítések mellett más nyári kulturális programok színtere is. Vagyis meglehet, utoljára élhető át a retróérzés ezen a nyáron. Ki is használjuk, fölmászunk a vaslépcsőn a gépházba, melynek falán Sunyovszky Szilvia kissé megkopott fotója, tán még a Pirx-korszakából. - Két vetítő dolgozik, húszperces egy tekercs, s mire egy lefut az egyik gépben, indítanom kell a következőt a másikban - magyarázza Gömöri László. - Ha ügyesen csinálom, ebből semmit sem vesz észre a néző. Egy nyáron harmincezer néző volt a csúcs itt Zamárdiban, a hetvenes években. Tavaly közel hatezren váltottak jegyet. Manapság persze a multiplexeké, meg a nagyobb városi moziké az elsőség, öt hetesek a legfrissebb filmjeink. Összeszámoltam: nagyjából nyolcezer előadás lehetett a fél évszázad során. Meseautó, A Villa Negra, Csinibaba - mi mást dalolhatna felvezetőül a zamárdi énekkar, aztán túl a tombolahúzáson is, jöhet a nagy csapat: Lali, Sanyi, Csoki és Róka. Nem rossz a hangtechnika, tényleg csak néha kell megbökni kifinomultabb hallású társunkat azzal, hogy „te, mit mondott?”, de ez, akár csak székháttámlánknak a hátunkon még odahaza is viszontlátott lenyomata a hamisítatlan retróérzést erősíti, azt, hogy nosztalgiázni jó, még ha törős is. Pokoli tÖrténetek-Angyali történőtök. Fekete Afrika misztikuma, ÉszakKorea hétpecsétes titkai. A kulturális központ és a könyvtár szervezésében filmvetítéssel egybekötött közönség-találkozóra várta az érdeklődőket Vujity Tvrtko, a TV2 Pulitzer-emlékdíjas műsorvezető riportere Marcaliban. A hallgatóságát két óra alatt kalauzolta a Föld körül Három fabatkából ebédeltek civil összefogás Magyaros találka Nagyatádon A színpadon egymást követték a fellépők. A somogytarnócai asszonykórus műsorát is tapssal jutalmazták Körünkben: képes beszámolók a régióból 335 évvel ezelőtti eseményre, a gályarab prédikátorok szabadulására is emlékeznek a Körünkben legújabb számában. De a szemesi baptistákkal közös csendesnapról, a felsőmocsolá- diak hálaadásáról, s az őszödiek és a szemesiek kerékpártúrájáról is beszámol a Dél-balatoni Református Régió időszakos hírlevele. Az őszi tisztújításra készülve, presbiterválasztási útmutatóval is találkozunk. A templomkertekben elültetett régiós életfák fontosságára világít rá az egyik írás: „A kis hársfák az égre mutatnak, jelezve, hogy gyülekezeti közösségeink egymással összefogva, szeretetben összeforrva, élni akarnak!” ■ G. A. A Magyarok Szövetsége nagyatádi csoportja „apád-anyád ide- gyüjjön!” mottóval magyaros találkát szervezett a nagyatádi Szoborparkban. Kiss László, a csoport vezetője elmondta: a szövetség pártoktól független, több mint százezer tagot számláló szervezet. A nemzeti összefogás erősítése érdekében szeretnének lépéseket tenni. E gondolatot erősítette meg Benis Miklós, a szövetség országos elöljárója is. A látogatók megcsodálhatták a gerjeni cserépedényeket, a háromfai csuhébábukat, a csurgói fafaragásokat. A jurtasátorban kérhettek hangmasszázst is. A három fabatkáért árult ebéddel csillapították éhségüket. Költő László régész az autópályák, elkerülőutak régészeti leleteiről beszélt. A színpadon egymást követték az együttesek és szólisták. A találka a Baraka zenekar műsorával és tűzugrás- sal zárult. ■ Györke József
